Számos kihívással küzd a hazai húsipar jelenleg, az elmúlt két év pedig sok szempontból szélsőséges, nehéz időszak volt az ágazat számára – derült ki az iparág kiemelt rendezvényén, a VI. Húsipari Szakmai Napon kedden Budapesten.

A hatósági kontroll segíthet az exportban

Hatósági élelmiszerellenőrzésről, a tavalyi hús- és baromfiipari tapasztalatokról, valamint az állategészségügyi és járványügyi aktualitásokról tartott előadást Nemes Imre, a Nébih elnöke. Mint elmondta, az uniós irányelvek beépültek a Magyar Élelmiszerkönyvbe, és az élelmiszer-előállítás gyakorlatába is.

A hatósági ellenőrzésről szólva kijelentette: a Nébih országos, több megyét, a fogyasztók széles körét érintő eseteket vizsgálja ki, de nem csupán eseti jelleggel, hanem rendszeresen gyakorolja a kontrollt. 2024-ben a Nébih 7384 mintát tervez venni, amelynek során számos szempontot vizsgálnak majd. Ilyen például a kalciumtartalom, amely nem haladhatja meg a 350 milligrammot – említett példát. Kifejtette:

A harmadik országokba irányuló export bővülő piacot és új lehetőségeket jelent a magyar szereplőknek, de az eltérő szabályozás miatt új feladatokat is. A megbízható hatósági ellenőrzési rendszer ugyanakkor garanciát jelent a harmadik országok számára is. Mindez azért is fontos, mert probléma esetén előfordulhat, hogy az egész ország tilalom alá esik, nem csupán az érintett élelmiszeripari szereplő.

Továbbra sincs mentesség állategészségügyi téren

Az elnök beszámolt az állategészségügyi kihívásokról is, amely ugyan közvetlenül az állattartókat, ám végső soron a teljes termékpályát érinti. Az afrikai sertéspestis szerencsére házisertésben 2018 óta nem jelentkezett, csak vaddisznókban, ez lehetővé teszi a harmadik országokba irányuló exportot. 2020 ezen a téren kiemelkedő volt, több mint 2 ezer esettel, tavaly már ez a szám 400 volt, amely mindenképpen előrelépés. Folyamatosan figyelni kell ugyanakkor, mert a kór már Horvátországban és Szerbiában is megjelent – derült ki az előadásból. Az elnök leszögezte: a folyamatos, szigorú kontroll miatt a magyar sertéshús-termékek továbbra is biztonságosak.

A baromfiágazatban viszont folyamatosan jelen van a madárinfluenza, a mostani járvány 2023 novemberében indult, eddig 76 megerősített pozitív eset volt, összesen 10 megye érintett.

Eddig a vadmadarak fertőzték a házi állományt, jelenleg a hazai gócokhoz kapcsolódnak az új kitörések. A mostani esetek sokkal szétszórtabbak, korábban Bács- és Csongrád megyében volt jellemző a madárinfluenza, most már lényegesen több megyét érint.

Az idei járvány során 1,6 millió állatot kellett leölni, ezzel kapcsolatban 11,7 milliárd forint kártalanítást fizettek ki. Hosszú távon ezek az összegek tarthatatlanok lesznek, mindent meg kell tenni azért, hogy a megelőzés révén ezek a számok csökkenjenek

- jelentette ki.

Az alacsony patogenitású madárinfluenza is jelen van, a H5N2 által fertőzött állatok ugyanakkor vágóhídon levághatók és emberi fogyasztásra alkalmasak – tette hozzá a Nébih elnöke. A kérődzőket érintő kéknyelv esetében ugyanakkor olyan törzs van jelen Európában, amelyre nincs védőoltás, ezért csak a megelőzés, a szigorú szabályok betartása a megoldás.

Csökkenteni kellene az antibiotikum-használatot

Az antibiotikumok kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország 111 milligrammot használ fel egy kilogramm hús megtermeléséhez, ezzel a legtöbbet használó országok között van.

Ezt csökkenteni kellene, különösen a humán felhasználású szerek esetében – ez utóbbiban sajnos a baromfiágazat vezet. Az antibiotikum-felhasználás az utóbbi években ugyanakkor szépen csökken, ezt a munkát folytatni kell – jegyezte meg. Magyarország ma már gyűjti az adatokat az antibiotikum-felhasználásról, a telepi alkalmazás adatai pedig korrelálnak a kereskedelmi adatokkal, ezért az adatok valósnak tekinthetők.

Kemény éveken van túl az ágazat

A húsipar 2024-es gazdasági kilátásairól tartott előadást Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Mint elmondta: az elmúlt két év rendkívül szélsőséges volt az ágazatnak. 2022-ben az élelmiszeripar növekedése némileg meghaladta az ipar átlagát, de 2023-ban nagyon jelentősen elmaradt attól.

Tavaly az ezredforduló óta nem látott, nehéz évet éltek meg az élelmiszer-feldolgozók.

2023 első félévében az iparág teljesítménye 15 százalékkal esett vissza, a húsipar teljesítménye ennél is nagyobb termelésivolumen-visszaesést szenvedett el. Második féléves adatok még nem állnak rendelkezésre, de

összességében közel 10 százalékos visszaesést mutathat az ágazat tavalyi éve.

A húsipar exportteljesítménye is vegyes képet mutatott. A korábbi évek válságaiban mindig az export jelentette a megoldást, ennek köszönhetően mindig sikerült legalább nulla közeli eredményt elérni még a nehéz években is. Ez sajnos tavaly már nem volt igaz, az exportteljesítmény sem tudta megmenteni az évet. A húsipar külkereskedelmi mérlege ugyanakkor 2022-ben egyensúly közeli állapotot mutatott, és még 2023-ban is minimális deficitet mutatott. Az élősertés mérlege viszont negatív volt.

Két tűz között a feldolgozók

Az áremelkedésnek a húságazat volt az elmúlt másfél évben a szenvedő alanya. Tavaly a német jegyzés elérte a csúcsát körülbelül 2,5 eurónál, a költségnövekedést pedig a feldolgozók képtelenek voltak az átadási áraikban érvényesíteni. A sertésár tulajdonképpen megduplázódott, ám a fogyasztói árak a legtöbb húskészítmény esetében 2023 decemberében megegyeztek az egy évvel korábbival – még ha éven belül volt is emelkedés. Kijelentette:

A húsipari szereplők közül májusban sokan fognak negatív mérleget bemutatni.

Az átlagkeresetek az EU csatlakozás óta lényegesen nagyobb mértékben növekedtek, mint a húsárak, de az elmúlt évek ebben is változást hoztak. A közelmúlt állami adminisztratív intézkedései közül kiemelte az ársapkát, amely egyértelműen növelte a sertéscomb importot, mégpedig 46 százalékkal. A húsipar jelezte, hogy ez az importnyomást fokozni fogja, és így is történt.

Értjük, hogy ez a fogyasztók felé egy szép gesztus volt, de ennek az árát mi fizettük meg a kiskereskedelemmel együtt.

- fogalmazott.

Sokan feladhatják a harcot

A húsipar előtt álló kihívásokról szólva kijelentette: a fogyasztáscsökkenés alapvetően jövedelem- és árvezérelt volt, bízhatunk abban, hogy a helyzet javulásával a kereslet is visszatér. Fontos kihívás ugyanakkor a fokozódó bérnyomás és a munkaerőhiány. Az önköltséggel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is hatnak, ilyen a élősertés, az energia, a finanszírozás ára és a forint árfolyamának bizonytalansága. Az EPR rendszere és költségei tovább rontják a helyzetet, és ilyen hatása van a kiskereskedelmet sújtó különadóknak is. Összességében ennek hatására a fogyasztók a gyengébb minőség felé indulnak el.

Éder Tamás hozzátette:

Az elmúlt két év rossz gazdasági teljesítménye miatt az ágazat szereplőinek többsége nem tud majd élni a hamarosan esedékes pályázatokkal sem, a romló jövedelmezőség miatt a fejlesztések is veszélybe kerülhetnek. Felgyorsulhat továbbá a koncentráció, a kisebb és közepes szereplők eltűnése.