A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2 százalékkal 200 ezer tonnára nőtt 2023. január és november között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 12 százalékkal 134 ezer tonnára emelkedett, míg a pulykahúsé 33 százalékkal 18 ezer tonnára csökkent.
A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia (27 ezer tonna), Németország (20 ezer tonna), Bulgária (18 ezer tonna), Ausztria (17 ezer tonna) és Franciaország (15 ezer tonna) voltak – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) baromfiágazati jelentésében.
Magyarország baromfihúsimportja viszont 7 százalékkal 80 ezer tonnára nőtt a megfigyelt időszakban.
Ezen belül a csirkehús beszállítása 5 százalékkal mintegy 59 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 23 százalékkal 4 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (32 ezer tonna) és Romániából (20 ezer tonna) érkezett.
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 684,6 ezer tonna (élősúly) baromit vágtak le 2023-ban, 7,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Ebből a vágócsirke 500,3 ezer tonnát (+9,1 százalék), a vágópulyka 73,1 ezer tonnát (–11,7 százalék) tett ki.
Esésben az árak
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,4 százalékkal 411,0 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 12,0 százalékkal 597,5 forint/kilogrammra csökkent 2024 első öt hetében az előző év azonos időszakához képest. A csirkemellfilé 1692,3 forint/kilogramm (–19,1 százalék), a csontos csirkemell pedig 1035,5 forint/kilogramm (–23,8 százalék) volt ugyanekkor.
A csirkemell (összesen) 1657,8 forint/kilogramm (–19,6 százalék), a csirkecomb ára 852,5 forint/kilogramm (–7,6 százalék) volt az első öt héten a 2023. év azonos periódusához viszonyítva.
Csökkenő költségszintnek örült az ágazat
A hazai baromfitartóknak az elmúlt időszakban jól jött az alacsony gabonaár, amelynek révén a baromfinevelés legnagyobb költségelemét jelentő takarmány is olcsóbb lett. Megnyugtató az ágazat számára az is, hogy az energia ára nagyot csökkent a 2022 második felében tapasztalt csúcs óta, vagyis a takarmány mellett az energiaköltség is kedvező szinten alakul. Némileg árnyalja a képet az, hogy a baromfiágazatban is egyre magasabb bérelvárások a jellemzőek, amely a munkaerőhiányos helyzetben olyan tényező, amit a szereplők nem hagyhatnak figyelmen kívül.
Összességében ugyanakkor a legfontosabb kiadások csökkentek, sokáig ráadásul az aránylag jó termelői árakat is tudták tartani a gazdák – a most közölt adatok szerint azonban ebben fordulat következett be.
Visszaesett a kereslet
Ennek részben oka az alapvető költségelemek csökkenése, de talán ennél is nagyobb tényező a folyamatban a fogyasztáscsökkenés. Az élelmiszerárak általános emelkedésének hatására számos élelmiszer-termékpálya megszenvedte ezt a hatást 2022 végétől kezdve, nem kivétel ezalól a baromfihús sem.
A piaci szereplők visszajelzései alapján a januári forgalmi adatokból az látszik, hogy 12-15 százalékkal esett vissza volumenben a csirketermékek belföldi forgalma Magyarországon.
Nem múlik a járványkockázat
Az alapvetően jó költségszerkezet mellett további kockázat a baromfiágazatban, hogy mára folyamatosan jelen van a madárinfluenza. A legutóbbi járványhullám 2023 novemberében indult, mindeddig csaknem nyolcvan megerősített pozitív esettel.
Változás ezen a téren az is, hogy eddig a vadmadarak fertőzték a házi állományt, jelenleg azonban a hazai gócokhoz kapcsolódnak az új kitörések. A mostani esetek tehát sokkal szétszórtabbak.
Korábban szinte mindig elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád megyében volt jellemző a madárinfluenza, most már lényegesen érint, összesen 10 megyében van jelen a kór.
Az idei járvány során mostanáig 1,6 millió állatot kellett leölni, ezzel kapcsolatban 11,7 milliárd forint kártalanítást fizettek ki.
Csökkenő export, növekvő import
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja közel 2 százalékkal 1,6 millió tonnára csökkent 2023. január–októberben 2022 azonos időszakához képest. Ukrajnába (–15 százalék), Kongóba (–14 százalék), Szaúd-Arábiába (–14 százalék) és Ghánába (–8 százalék) visszaesett az uniós baromfihús kivitele, ugyanakkor az Egyesült Királyságba (+2 százalék) nőtt az export.
A közösség baromfihúsimportja 3 százalékkal 765 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott, a két országból összesen 452 ezer tonna baromfihús érkezett, ami 19 százalékkal több a 2022. év azonos időszakában beszállított mennyiségnél.
Nőtt továbbá a Thaiföldről (+17 százalék) és a Kínából (+13 százalék) származó baromfihús mennyisége, ugyanakkor az Egyesült Királyságból kevesebbet szállítottak (–26 százalék) ugyanebben a periódusban.
Amerika tartja magát
Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) 2024. januárban megjelent előrevetítése szerint az USA csirke- és pulykahústermelése egyaránt 1 százalékkal csökkenhet 2024 első negyedévében a 2023. év azonos időszakához képest. Éves szinten a csirkehúsok termelése fél százalékkal növekedhet, míg a pulykahústermelés előreláthatóan nem változik számottevően az idén a tavalyi évihez viszonyítva – idézi a prognózist az AKI.
Ezzel együtt az USA csirkehúsexportja 1 százalékkal elmaradhat, míg pulykahúsexportja 6 százalékkal emelkedhet 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához mérten.
Az egy főre jutó csirkehúsfogyasztás előreláthatóan 2 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor a pulykahúsfogyasztásban nem várható változás az első negyedévben.
