Az állatbetegségek, az egészségügyi korlátozások és a kereskedelempolitika a húskereskedelem fejlődésének fő mozgatórugói vagy éppen korlátozó tényezői. Az elmúlt időszakban a hazai baromfiszektort több negatív hatás is érte, elég csak a madárinfluenzára, a brazil távol-keleti szállítás tilalmára vagy az ukrán baromfihús és a tojásimport hatásaira gondolnunk. A FAO és az OECD mezőgazdasági kilátásai szerint a következő évtizedben továbbra is a baromfi lesz a leggyorsabban növekvő húsféle, és 2031-re a piac 47 százalékát fogja kitenni. Ez óriási lehetőség a hazai baromfiszektor számára is, de egyben jelentős kihívás is.
A fejlődő országok egyre többet fognak importálni
A világ baromfihús-termelése 1970 óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül. A baromfihús-fogyasztás gyakorlatilag minden országban és régióban nőtt, mivel a fogyasztók számára a kedvezőbb ár, a termék állandósága és adaptálhatósága, valamint a magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalom vonzó. A baromfihúsok fogyasztása várhatóan 154 millió tonnára nő világszerte a 2031-re. Ez a növekedés azt is tükrözi, hogy a baromfihús jelentős szerepet játszik számos népes fejlődő ország, például Kína, Indonézia, India, Malajzia, Pakisztán, Peru, a Fülöp-szigetek és Vietnam nemzeti étrendjében. Az OECD és FAO szerint a baromfihús globális exportja 2031-ben várhatóan 16,08 millió tonnára nő, ami 7,5 százalékkal haladja meg a 2022-es adatot.
Az uniós baromfiszektor évi 2 milliárd eurót meghaladó exportot bonyolít
A baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind élelmezési szempontból az Európai Unióban. Az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értéket tesz ki az uniós élelmiszerrendszerben és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát, kacsát vagy libát.
A FAO szerint az Európai Unió exportja valószínűleg tovább növekszik, részben az egyes afrikai országokban növekvő kereslet miatt. - Ezenkívül, ha az Egyesült Királyság esetleg enyhíti a kereskedelmi ellenőrzéseket, ott is növekedhet a behozatal az EU-ból.
Nagy lehetőségek a magyar exportban
Magyarországon a teljes baromfiágazat 65-70 százalékát a csirketermelés teszi ki, a kacsa-ágazat esetében az előállított árunak 70-75 százaléka exportra megy, a libánál ez kilencven százalék, míg a pulykahúsból készült termékek negyven százaléka kerül külföldre. Jelenleg 120 százalékban önellátó Magyarország a csirkehús esetében. A további piacbővülés lehetősége is adott a hazai baromfiágazat számára, hiszen az igény a baromfihúsra egyre csak fokozódik. Igaz, hogy több nehézség is sújtotta az utóbbi időben a baromfiszektort, de más ágazatokhoz képest kifejezetten válságállónak bizonyul. Magyarország nemzeti hatáskörben szeptember közepén meghosszabbította és kiterjesztette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Ezzel a döntéssel a baromfitartók is fellélegezhettek. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy
a tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Hazánk továbbra sem tiltja az ukrán termékek Magyarország területén történő átszállítását. A tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.
2022 júniusa óta eltelt egy évben az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából. Ez jelentős hatással volt a csirkemellfilé árára az EU-ban, veszélybe sodorva az EU teljes baromfihúspiacát. A tojás esetében még ennél is rémisztőbb importmennyiségről szóltak a hírek, hiszen 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió. Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett a közös EU-s piacra, mint a 2021-es év egészében. Az egyre erősödő importnyomás jelentősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát, úgy, hogy az ukrán termékek nem teljesítik az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat.
Az ukrán termékek importjára bevezetett tilalom hátterében a háború, valamint az annak kapcsán az Európai Unió által az ukrán áruk számára biztosított teljes vámmentesség okozta, ezek rövid idő alatt kibontakozott piac- és kereskedelemtorzító hatásai állnak. Az importtilalom ezért egy rendkívüli helyzetre adott célzott, rendkívüli válasz, csak az ukrán relációra, az indokolt termékekre és időtartamra terjed ki.
- válaszolt a minisztérium a Pénzcentrum korábbi kérdésére.
A Magyarországon elérhető, kiskereskedelmi láncok webshopjaiban kutatott a Pénzcentrum szeptember végén a legkeresettebb élelmiszerekkel kapcsolatban. Szép számmal bukkantak külföldi termékekre, de az általuk vizsgált élelmiszerek túlnyomó része azért magyar forrásból származott. Az általuk vizsgált csirkemellek esetében az összes boltban szinte kizárólag és túlnyomórészt magyar baromfikínálattal találkoztak, de több helyen megjelentek azért román termékek is, miközben belefutottak görög csirkemellbe is.
Az AKI PÁIR legfrissebb adatai szerint a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 9 százalékkal 1958 forint/kilogrammra, a csontos csirkemellé 0,5 százalékkal 1318 forint/kilogrammra, a csirkemell (összesen) ára 9 százalékkal 1930 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 11,1 százalékkal 910,9 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harmincnyolc hetében 2022 azonos időszakához képest. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 23,4 százalékkal 498,38 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 28,9 százalékkal 687,27 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harmincnyolc hetében 2022 azonos időszakához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint 265,3 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2023 első harminchét hetében, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva.
