A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE MÉK) és a Magro.hu internetes szakportál közös szervezésében létrejött Stresszkezelés a mezőgazdaságban, Növény-Állat-Gazda című tanácskozáson elhangzott: az egyre szélsőségesebbé váló időjárás következtében egymást érik az aszályok és a belvizek, ezek miatt elszaporodnak a kórokozók, amik megnövelik a növényvédelmi kiadásokat. A korábbi túlzott antibiotikum-használat miatt az állatok kevésbé ellenállóak a betegségekkel szemben, járványok jelentkeznek. A folyamatosan növekvő adminisztráció, a változó növényvédőszerek, a cserélődő gyógyszerek, az értékesítési problémák pedig a gazdáknak okoznak stresszt - írja a hirek.unideb.hu
Megállapodást kötött a három magyarországi agrárképző egyetem
Ezek mellett szó esett a talajelőkészítésről, a vetőmagokról, a tápanyagpótlásról, a betakarításról, a precíziós gazdálkodásról, az állattenyésztésről, a mezőgazdasági termékek értékesítéséről, valamint a gazdálkodás finanszírozásának hatékony lehetőségeiről. Három szekcióban összesen 36 előadást hallhatott a csaknem 340 résztvevő, a kapcsolódó kiállításon 60 cég mutatta be termékeit, mezőgazdasági gépeit.
A növények abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ha például kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz nekik stresszt, általában egészen jól tudnak alkalmazkodni. Az állatok és az emberek sokkal kevésbé ellenállók, hamarabb el tudnak pusztulni ilyen helyzetekben
- fejtette ki a DE MÉK dékánja.
Stündl László hangsúlyozta: az egyetem szempontjából azért hasznos egy ilyen konferencia, mert meg tudják hallgatni az ezzel foglalkozók tapasztalatait, amelyek segítségével kutatóik pontosabb, precízebb kutatásokat tudnak végezni.
Ez durva: kiderült, mi okozta a pusztító aszályt 2022-ben Magyarországon
Kutatási eredményeinket szeretnénk a gazdálkodóknak érthető módon úgy átadni, hogy azok segítsenek nekik ezen helyzetek kezelésében, megoldásában, hogy jövedelmezőbb legyen a termelés
- tette hozzá a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
Kakuszi-Széles Adrienn kiemelte: az intézet számos, a témába illeszkedő tartamkísérletet folytat immár több mint negyven éve. Vizsgálják például a vetésidő, a genotípusok, az évjáratok hatását, illetve növényfiziológiai méréseket végeznek annak érdekében, hogy a stresszhatásokat mérsékelni tudják.
A magyar gazdák körében most elsősorban az jelenti a legnagyobb problémát, stresszt, hogy a nagy mennyiségű import miatt nem tudják eladni a raktárakban felhalmozódott tavalyi, sokszor tavalyelőtti kukoricát és búzát, ugyanis nem fogadják el a jelenlegi alacsony felvásárlási árakat. A kérdés, hogy ki bírja tovább idegekkel ezt a helyzetet
- mondta Németh István, a Magro.hu ügyvezetője, tulajdonosa.
Nagy János, a MÉK professor emeritusa is előadást tartott a konferencián Stresszkezelés a precíziós kukoricatermesztésben címmel, melyben az egészséges növényállomány kialakításának feltételeiről, a vízkezelésről és a precíziós termesztéstechnológia fejlesztési eredményeiről beszélt. Kakuszi-Széles Adrienn intézetvezető szintén a kukoricával foglalkozott előadásában. Elemezte a klímaváltozás hatását a mezőgazdaságra, áttekintette a növényi stresszérzékelés jövőjét: bemutatta az úgynevezett szenzortechnológiát és olyan termesztéstechnológiát is ismertetett, mint az abiotikus stresszoldók.
