Az első kérdésre rögtön válaszolunk: ez a szójabab mozaik vírus (SMV) fertőzés tünete. Ezzel a tünettel Ausztriában is foglalkoztak (forrás: AGES - Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH-2021.), igyekeztek fajtánként bonitálni a tünetek előfordulásának mértékét. A szakirodalom szerint az SMV nemcsak vírusvektorok útján képes fertőzni, hanem fizikai úton is, tehát jogos a kérdés: terjedhet-e vetőmaggal ez a betegség?

A kérdés tisztázásához két különböző fajta magjából válogattunk tünetmentes, cirmosan foltos és teljes felületen elszíneződött magokat, majd ezeket külön-külön tenyészedényben neveltük. A csírázási erélyben, csírázási %-ban nem tapasztaltunk eltérést a különböző magvakból fejlődő növények esetében. 30–40 cm-es magasság elérésekor levélmintát szedtünk (küllembeli eltéréseket azonos fajtán belül ekkor sem tapasztaltunk a különböző tünetekkel rendelkező, ill. tünetmentes szójababból származó növényeknél). A levélminták SMV vizsgálatát a Nébih velencei laboratóriuma végezte (módszer: EPPO PM 7/125, ELISA kit Bioreba 081500). A vizsgálat eredménye minden esetben negatív lett. Valószínűsíthető, hogy a vetőmaggal az SMV nem terjed.

Egy fajtából elegendő foltos tüneteket és tüneteket nem mutató mag állt rendelkezésünkre, így azokat külön-külön szántóföldi kisparcellákban is elvetettük. A termésátlag a tüneteket nem mutató magokkal elvetett parcellánál 3,77 tonna, a tüneteket mutató magokkal elvetett parcellánál 4 tonna volt hektáronként. Tehát termésátlag tekintetében nem volt kimutatható depresszió a tüneteket mutató magból származó növényállománynál.

Terepszemléink során különféle fajtából SMV tünetgyanús levélmintát is szedtünk, majd mindegyiket bevizsgáltattuk PCR-vizsgálattal SMV-re a Nébih budapesti laboratóriumában.

2023 őszén SMV-fertőzöttnek vélt szójaállományokból növénymintákat vettünk és növényenként néztük meg a foltos magok arányát hüvelyemeletenkénti bontásban. Egy növény annál kevesebb magot termett, minél magasabb volt a tünetet mutató szemek aránya. A vizsgálatkor tapasztaltuk, nem ritka, hogy az erősen fertőzött növényekben teljesen tünetmentes, vagy tünetmentes és tünetet mutató magokat tartalmazó hüvelyek is előfordultak.

A nagy arányban foltos magokat tartalmazó termés kellemetlen benyomást kelt az avatatlan szemlélődő számára, óhatatlanul minőségi problémákra gyanakodhat. Vizsgálataink szerint erre semmi okuk nincs: az 1. táblázatban közöljük azokat az eredményeket, amelyek a tünetet mutató és a tünetmentes magok beltartalmi analíziséből származnak. A tüneteket mutató (foltos) szemek nyersfehérje-, nyerszsírtartalma magasabb volt, mint a tünetmentesé, beltartalmi depresszió a fontosabb paraméterek tekintetében nem volt tapasztalható. Az elszíneződés egyébként csak a héjon van jelen, annak eltávolításakor mi is meggyőződhetünk arról, hogy a mag belsejében a foltosság nem alakul ki. Az ilyen termény felhasználása nem jelent kockázatot, csupán optikai értelemben okozhat kellemetlenséget.

A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy komoly félelemre nincs oka azoknak, akik az SMV-fertőzés tüneteit tartalmazó magot vetnek, vagy terményt dolgoznak, használnak fel. Akinél viszont ilyen mag terem, el kell gondolkodnia a vírusvektorok (szakirodalom szerint pl. levéltetvek, tripszek) ellen alkalmazható technológiai megoldásokon a következő termesztési szezonban.

A cikk szerzője: Garamszegi Tibor, Gabonakutató Nonprofit Kft. (A szerző munkáját segítette Balassa György a Gabonakutató Nonprofit Zrt.-től és Krizbai László, a Nébih laboratóriumi referense.)