Túlzás nélkül a keddi nap híre volt az agráriumban, hogy hétfő este megjelent egy kormányrendelet, amely feloldotta az ukrán méz behozatali tilalmát.
A szakma szerint váratlanul érkezett jogszabály azt a tavaly áprilisi rendeletet módosította, amelyben a kormány megtiltotta egy sor termék hazánkba történő behozatalát, amennyiben az nem tranzitszállítmányként érkezik, vagyis nem azzal a céllal hozzák, hogy más országokba szállítsák tovább. A tavalyi rendelet értelmében tilos például az ukrán búza, tojás, liszt, napraforgómag vagy csirkehús importja.
Most jött: beengedik az ukrán mézet Magyarországra
Ősszel már egyszer módosult a lista, az október 9-én éjjel megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy másnap nulla órától már szabadon importálható az ukrán cukor, akár kristály- akár porcukorról van szó. Az akkori rendelkezés egyébként a forgalomban jóval kisebb jelentőségű nádcukornak és szacharóznak is zöld lámpát adott.
A hétfői rendelet értelmében ezentúl az ukrán méz is korlátlanul és vámmentesen importálható Magyarországra.
A szaktárca a kereskedők versenyképességét félti
Az Agrárszektor kedden megkereste a szaktárcát is, a minisztérium a mézkereskedők versenyképességének javításával indokolta a sokakat meglepő lépést.
A döntés azért vált szükségessé, mert az ágazati jelzések alapján a magyar termelők számára is hátrányossá vált, hogy a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások az import mézhez való hozzáférés hiányában érdemi versenyhátrányba kerültek nemzetközi versenytársaikkal szemben az európai uniós piacokon és elveszítik azokat a külföldi vevőiket, akik felé a magyar mézet is értékesítik.
- közölte az Agrárminisztérium.
Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán egy kommentre válaszolva kedden azt is hozzátette:
Ha az akácmézünket el akarjuk adni akkor ahhoz kell vegyesméz is külföldre. Itthon már elfogyott a vegyesméz. Nem hazai felhasználásra kerül az ukrán vegyesméz hanem azonnali exportra. Így van esélyünk az akácméz eladására. Ez a helyzet.
Nemrég Záhonyban tüntettek az import ellen
A döntés azért is meglepő, mert az ukrán agrár- és élelmiszertermékek importtilalma az elmúlt hónapok egyik legfontosabb üzenete volt az agrárpolitikában. Magyarország az uniós joggal ellentétesen, de tudatosan blokkolta egy sor termék, köztük a méz behozatalát is Ukrajnából. Sőt, a közelmúltban a tárca felvetette: az uniós jogalkotásnak is követnie kellene a magyar példát, ha teljes tilalmat nem is, de legalább kvótarendszert lehetne felállítani az EU-ba irányuló ukrán import kezelhető szinten történő tartására.
Óriási tüntetés Magyarországon: több mint ezer gazda vonult az utcára
Az ukrán áru korlátlan beáramlása – és részben az uniós agrárpolitika elvárásai – ellen számos országban tüntettek a termelők az elmúlt hónapokban.
Nemrégiben a magyar gazdák is demonstráltak a Magosz és a NAK felhívására, a jelképesen egy ukrán határátkelőnél, Záhonyban tartott megmozduláson éppen a régóta bajban lévő méhészek képviseltették magukat nagy számban.
Nem véletlen, hogy a közösségi médiában működő méhészeti fórumokon a termelők csalódottságuknak adtak hangot kedden.
Nem érzik, hogy lenne képviseletük
A tilalom feloldása egyes piaci szereplőknek jó, de nagyon rossz hír a méhészeknek. Igaz, eddig sem vásárolták a mézet a termelőktől. Gondolom azért nem, mert a raktárak tele voltak az ukrán mézzel és eddig tartott a raktárak kiürítése
– nyilatkozta az Agrárszektornak Molnár Gergely, a Mézes Gergő Méhészetet képviselő ismert termelő. Hozzátette:
úgy érzem, hogy a magyar termelő méhészek mellett nincsen olyan apparátus vagy szervezet, amelyik kiállna értük és támogatná őket.
Mint kifejtette, a méhészek közül sokan voltak tüntetni a közelmúltban az ukrán határnál, Záhonynál, tiltakozva a beáramló import ellen. Most ennek az eredménye az lett, hogy feloldották a tilalmat, ami szerinte „furcsa döntés”.
A méhészekről szólva hozzátette: a termelőknek meg kell próbálniuk új értékesíteni csatornákat találni, de alapvetően azt tartja célravezetőnek, ha a méhészetet csak másodállásként végzik a szereplők a jelenlegi helyzetben.
Az OMME-elnök szerint nem ezen múlik
A gyakorlatban semmi jelentősége nem volt a magyar méz életében, hogy ide nem jöhetett be az ukrán méz
– nyilatkozta az Agrárszektornak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette:
ezt bizonyítja, hogy két-három évvel ezelőtt, amikor az Európai Unióba érkezett ukrán import volumene a csúcson volt, közel 75 ezer tonna jött be, akkor volt csúcson a magyar méz felvásárlási ára is. Mióta 20-30 százalékkal kevesebb ukrán méz jön be az EU-ba a háború miatt, a magyar méz ára a két-három évvel ezelőttinek a felére esett. Nincs összefüggés.
Az elnök kifejtette: ennek oka az, hogy a magyar méz döntő része exportra kerül, vagy közvetlenül a termelő értékesíti, a bolti mézek aránya kevés az értékesítésben.
„Egy átlagos évben 25 ezer tonna mézet termelünk, amely három csatornán talál gazdára: 15 ezer tonna exportra megy, az Európai Unió országaiba, 6 ezer tonnát közvetlenül értékesítünk, személyesen, termelői piacokon. Marad 4 ezer tonna, amely az áruházláncokba kerül, ez utóbbi az a szegmens, ahol az ukrán import befolyásolhatja a piacot.
Ez a termelés hozzávetőleg 15 százaléka, amely valószínűleg nem képes befolyásolni az árakat.
Reális megítélést kér a képviselet
Bross Péter szerint tehát a termelés többsége exportra megy, ahol a magyar méz valóban az ukrán áruval versenyez, de a hazai piacon más a helyzet. A tilalom szerinte politikai döntés volt, ahogy annak feloldása is érzelmi alapon érinti a méhészeket. Reálisan gondolkozva ugyanakkor belátható, hogy a méhészet problémáit nem az ide érkező ukrán import jelenti.
Hozzátette: jellemző, hogy azok a méhészek tiltakoznak most a legjobban, akik hordóban adják el a mézüket, döntően külföldön.
Mi történne, ha a franciák vagy olaszok is importstopot hoznának és így tiltakoznának az olcsó felvásárlási árak ellen? Hol adnánk, kinek adnánk el mi a mézünket?
Bross Péter szerint a méhészet gondjait jelenleg nem az ukrán import, hanem az árakat nagyban alakító Kína okozza.
Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióban, közel 100 ezer tonna kínai méz jön be. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, és a kínai hamis mézzel kellene valamit kezdeni - vélekedett az elnök.
