A mikrotápelemek között a bór az egyetlen nem fémes elem. Elősegíti más tápelemek felvételét, a virág- és termésképzést, a szénhidrátok szállítását, felhalmozódását, és a pozitív vízmérleget. Továbbá hozzájárul a sejtfalak stabilitásának fokozásához és részt vesz az auxin szintézis szabályozásában. Bórhiány esetén gátolt a sejtosztódás és akadályozott a kambiumsejtek fejlődése. Ennek következtében a gyökér- és szállítószövetek kialakulása akadályozott.
A bór mozgékonysága a növényben korlátozott, levélen keresztüli felvétele viszont hatékony, így lombtrágyázással kiválóan pótolható. Nagyobb bórigénye elsősorban a kétszikű növényeknek van, melyek leginkább a virágszerveikben tárolják a felvett bórt.
A bór a talajban főként bórsav, valamint kalcium-, magnézium- és nátrium-borátként fordul elő. A magas agyagtartalmú és szerves anyagban gazdag talajok nagyobb mennyiségben, míg a homokos talajok kismértékben kötik meg a bórt. Talajból történő felvételét számos ok hátráltathatja, például a szárazság, a talajoldat hiánya, vagy a magas pH- és mésztartalom is.
A bór a sejtfal struktúrájának is fontos alkotóeleme. A sejtben lévő bór több mint 90%-a a sejtfalban található. A bór igen jelentős a reproduktív növényi szervek fejlődésének és funkcionálásának szempontjából is, ugyanis igen kedvező hatása van a pollen kialakulására és érésére, a pollentömlő növekedésére és felépítésére, továbbá a megtermékenyítésre.
A bórhiány mindig a legfiatalabb leveleken, valamint a hajtások és gyökerek tenyészőcsúcsain jelentkezik. Általában jellegzetes morfológiai elváltozásokban nyilvánul meg, mint például: a legfiatalabb levelek klorotikus elszíneződése; rendellenesen rövid ízközök kialakulása; a terminális rügy és a hajtás elhalása; a levél és a levélnyél megvastagodása és törékenysége, valamint a levélnyél és a szár parásodása és felszakadása. Bór hiányában gátolttá válik a gyökérnövekedés, rendellenes és sok járulékos gyökér képződik, amelyek nem képesek pótolni az egészséges gyökereket. A generatív szervek károsodása esetében jellemzően kevesebb virág és mag képződik, és megnő a termékenyületlen szemek aránya.
A különösen bórigényes kultúrák közé tartozik a napraforgó, repce, cukorrépa, a szőlő és az alma is.
A bór pótlása igen hatékonyan történhet levéltrágya formájában. A bór növényekben nagyon nehezen mozog, ezért a jól időzített magas bórtartalmú levéltrágya különösen nagy hatékonyságú lehet. Még a nagy bórigényű kultúrák bórfeltöltése is 90% feletti arányban valósítható meg – a növények teljes igényéhez képest – ezzel a technológiával.
A napraforgó csillagbimbós állapotában elvégzett bórkezelések célja elsősorban a virágzás és a terméskötődés támogatása. Az általánosan ajánlható dózis 200–300 g bór hatóanyag/ha.
A helyes levéltrágya megválasztása során fordítsunk kellő figyelmet annak a megismerésére, hogy a hatóanyag elemi bórban, vagy bór-komplex formájában van-e feltüntetve a készítményen! A különbség akár 10-szeres is lehet, ami megtéveszthet bennünket a helyes dózis meghatározásánál.
A másik gyakran felmerülő kérdés a bórtrágyák kapcsán, hogy komplex vagy mono bórkészítményt alkalmazzunk. Az egyik mellett a magas bórtartalom, míg a másik mellett a bór felvételét, és a növény egyéb életfolyamatait támogató tápanyagkomponensek jelenléte lehet a nyomós érv. A közel 10 éve bevezetett Polybór Plusz készítményünk alkalmazásával senkinek nem kell kompromisszumot kötnie, ugyanis ebben a levéltrágyában a mono bórkészítményekre jellemző kimagaslóan magas bórtartalom (125 g/l) további esszenciális, a növények számára az adott fenológiai fázisban különösen fontos mikroelemekkel – rézzel, cinkkel és a bór hasznosulását jelentősen befolyásoló molibdénnel – van kiegészítve!
A termék előnyeit – a magas bórtartalmat, a könnyű kezelhetőséget, és a rendkívül magas bórhasznosulási arányt – a gazdatársadalom is felismerte az elmúlt években, így rövid idő alatt a Polybór Plusz az ország legkedveltebb bórtrágyájává vált.
A termékben szereplő molidénnek a fehérjeszintézisben és az enzimek működésének irányításában van fontos szerepe. A molibdén szintén hatással van a növények nitrogénforgalmára, hiányában nitrátfelhalmozódás következik be, vagyis a nitrogén nem épül be a fehérjékbe. A molibdénhiány tünetei legtöbbször a középső és az idősebb leveleken jelentkeznek. A levelek színe sárgás, gyakori a levélerek közötti klorózis és a levélszélek összepödrődhetnek. A kétszikűek molibdénigénye az egyszikűeknél általában nagyobb. A talajok összes molibdéntartalma általában kicsi (1–10 mg/kg). A molibdén adszorpciós kötődése a talaj pH-csökkenésével nő, így savanyú talajokon gyakran kell a hiányával számolnunk.
A Fitohorm Turbo Molibdén termékünk egy jó alternatíva lehet a molibdénhiány kezelésére napraforgóban. Már 1 literes dózisban is 10 grammot juttatunk ki hektáronként.
A mikroelemigényt lombtrágyákkal akár teljes mértékben fedezni tudjuk, de vegyük figyelembe, hogy a fiatalabb leveleken keresztül jobban hasznosítja a növény a lombtrágyákat. Például érdemes kihasználni a B-Mo szinergizmusát. A mikroelemek lombon keresztüli felvételét segíti a Fitohorm termékekben használt EDDHSA kelátképző anyag is. A növények lombon keresztüli mikroelem-táplálása, kondicionálása a jövőben nagyon fontos eszköze lesz a műtrágya- és növényvédőszer-használat csökkentésének, racionalizálásának. A terméshozamok már nem növelhetők egyoldalú NPK-műtrágyázással, mindenféleképpen ki kell egészítenünk azokat mikroelemes lombtrágyákkal is.
fitohorm.hu |
(x)