Az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa meglehetősen eseménytelen, kiegyensúlyozott évet tudhat maga mögött. Néhány tenyésztési program áttekintésén és a tenyésztésszervezési támogatások őshonos haszonállatokra vonatkozó részeinek megvitatásán kívül nem volt szükség nagyobb volumenű tanácskozásokra - írta meg a MÁSZ. Ez azonban nem mondható el külön-külön az őshonos fajtákat tenyésztő egyesületekről: az állattartók rendkívül nehéz éveket élnek meg - mondta el Tóth Péterrel, az ŐHGT és a MOE elnöke.
A szakember elmondta, hogy a koronavírus-járvány után, az orosz-ukrán háború mellett 2023 tavaszától érezhető piaci visszaesés következett be a mangalica, a szürke marha és a racka juh esetében is. A termelést először a nehezen beszerezhető és drága takarmány, majd a drasztikusan emelkedő munkabér, energia- és szolgáltatási árak nehezítették. A költségek növekedésével párhuzamosan pedig megkezdődött a kereslet visszaesése.
Az egész 2023-as év során nehezebben lehetett eladni ezeket a mezőgazdasági termékeket, mint az előző években, és ez várhatóan 2024-ben sem lesz másképp. További nehezítő körülmény az a koncentráció, amely minden állattenyésztési ágazatban zajlik. A kistermelők feladják a termelést, és a nagyok pedig egyre nagyobbak lesznek - mondta Tóth Péter. Egyre magasabbra kerül az a limit, ami alatt gazdaságilag nem éri meg termelni. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalmi környezet is megváltozik, amibe egyre kevésbé férnek bele a családi gazdaságok, autentikus háztáji termelők. Ez nagyon megnehezíti az őshonos haszonállatok megőrzését a termelésben, sok állattartó a tevékenysége feladásán gondolkozik. Emiatt is aggasztók azok az esetek, amikor nem érkeznek meg időben a támogatások.
Hízásnak indulhat a magyar mangalica?
(Cikk forrása: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)
