Strukturális gondok adódtak az élelmiszerellátásban, tavaly átlagosan 6 százalékos volt az infláció az EU egészében. A magas élelmiszerárak növelik az egyenlőtlenségeket, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások kiadásainak nagyobb részét teszik ki az élelmiszerekkel és az energiával együtt – mondta el Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság holland tagja, éghajlatpolitikáért felelős biztos.

Hozzátette: az okok mögött az orosz-ukrán háború, a műtrágya és az energia drágulása, valamint a bérek emelkedése áll. Bár az élelmiszer-infláció jelenleg csökken, továbbra is magas.

Résen kell lennünk, hogy milyen további fenyegetések érhetik az élelmiszerpiacokat és az árakat

– fogalmazott.

Hoekstra szerint több intézkedéssel is igyekezett segíteni a helyzeten a Bizottság, amely elsősorban a leginkább rászorulókat kellene segíteni.

Ezzel azonban többen visszaéltek: az ársapkák, árstopok nem hozták meg az eredményt, ezért ki kell vizsgálni, hogy nem a verseny torzulását okozták-e. Tűrhetetlen, hogy csak a mezőgazdasági termelők viselik az alacsony inflációra történő átállás költségét, hiszen a teljes termékpálya túlélése tőlük függ

– tette hozzá.

Szenvedélyes felszólalások

A Hoekstra által ismertetett helyzetre a képviselők meglehetősen heves hozzászólásokban reagáltak, és nemegyszer az Európai Bizottságot tették felelősség a kialakult helyzetért.

Az infláció általános mértéke csaknem a fele az élelmiszerinflációnak, a vásárlók pedig azt hihetik, hogy a gazdákhoz jut ez a pénz, de nyilvánvalóan ennek az ellentéte az igaz, látva a gazdák tüntetéseit.

Az ellátási láncban valaki jól jár, és ez nyilvánvalóan a kereskedelem. A spekuláció megengedhetetlen

– jegyezte meg a néppárti Herbert Dorfmann.

Az élelmiszerkereskedelmi láncok panaszait idézte a bolti lopásokkal kapcsolatban Agnes Jongerius. Az Európai Bizottság a gazdákkal folytat párbeszédet, de azzal nem foglalkozik, hogy a dolgozók életszínvonala csökkent – tette hozzá.

Hogy lehet, hogy a gazdák ugyanazt a pénzt kapják, mint tíz évvel ezelőtt, miközben az élelmiszerár növekszik? A szupermarketek kihasználják a gazdákkal szembeni hatalmukat, és a Bizottság nem tesz semmit

– mondta el Martin Hlavacek, a Renew képviselője. A gazdák túlságosan függnek a fosszilis energiáktól, amelyen változtatni kell – tette hozzá Benoit Biteau a Zöldek képviselőcsoportjából.

Sértő, hogy 24 órával a természet-helyreállításról szóló szavazás előtt az élelmiszerinflációról beszélünk. A gazdáknak elképesztő és nevetséges szabályokat kell betartaniuk, márpedig azt érjük el, hogy ha büntetjük a gazdákat, akkor az élelmiszer drágul

– mondta indulatos felszólalásában Buxadé Villalba, az ECR csoportjából.

A képviselők szinte mindegyike felszólalt az európa-szerte tüntető gazdák mellett, kifejezve: elsősorban a termelőket kellene támogatni, nem pedig hagyni, hogy a termékpálya többi szereplőjénél csapódjon le az áremelkedés nagyobb része. Grapini, a szociáldemokraták képviselője kijelentette: a kereskedelem spekulációja az áremelkedés fő oka.

A szegényebb háztartásokat sújtja leginkább

Az Európai Bizottság egy nemrégiben közzétett anyagában felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-infláció 2022-23-ban soha nem látott szintre gyorsult az euróövezetben, és 15,5 százalékon tetőzött. Az energia után az élelmiszer-infláció hozzájárulása a teljes inflációhoz a második legmagasabb volt az euróövezetben. A kenyér és gabonafélék, a hús, a tej, a sajt és a tojás, valamint a zöldségek azok a tételek, amelyek a leginkább hozzájárultak az élelmiszer-infláció legutóbbi megugrásához.

Ez különösen amiatt aggasztó, mivel az élelmiszerek fontos elemek a háztartások fogyasztási kosarában, különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében.

A terményárak csökkennek, az élelmiszer nem lesz olcsóbb

A Bizottság szerint az élelmiszer-infláció növekedését több tényező is okozta, többek között a globális nyersanyagármozgások, a kínálati szűk keresztmetszetek és az energiaár-sokk, de az időjárási viszonyok is. Az alapanyagárak, mint például az energia- és élelmiszer-alapanyagok, valamint a műtrágyák ára 2021 eleje óta emelkednek. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események, különösen az aszályok és árvizek szintén hatással voltak a mezőgazdasági termelésre, hozzájárulva az élelmiszer-alapanyagok árának ugrásszerű emelkedéséhez.

Míg azonban a nyersanyagárak jelentős korrekciót mutattak a közelmúltban, az élelmiszerárak még mindig magas szinten vannak.

Ráadásul a profit és a bérek mind az élelmiszer-előállításban, mind a forgalmazásban ágazatban az elmúlt két évben emelkedtek, ami tovább növelte a fogyasztói árakat – mutatott rá az Európai Bizottság.

A jelentés arra is rámutat, hogy az élelmiszer-infláció szóródása az euroövezeti országok között példátlan szintet ért el, és összességében jelentős szintet, az egyes országokban az elmúlt két évben 32-42 százalékos emelkedést ért el. Az euróövezetben a legnagyobb élelmiszerár-sokkot elszenvedő országok között vannak a balti tagállamok, Szlovákia és Horvátország, az Európai Unió egészében viszont messze Magyarország élelmiszerinflációja volt a legmagasabb, amely tavaly, az év első felében meghaladta a 40 százalékot is.