Az NFK nyilvánosságra hozta a jelentését a hazai erdők 2023-as egészségi állapotáról. Ebből kiderült, hogy a 2022-es extrém aszályt követő csapadékos tavalyi év visszahelyezte a magyar erdők egészségi állapotának jellemzőit az elmúlt évtized trendvonalára. A romló tendencia megfordításához azonban több éven keresztül lenne szükség az erdők számára kedvező, csapadékban gazdag időjárásra - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Az erdők egészségiállapot-felmérését a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának munkatársai a 16×16 km-es Erdővédelmi Hálózat (EVH I. szint) alapján készítették el. Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer részét képező EVH 1988 óta szolgáltat éves adatokat a hazai erdők egészségi állapotáról, a megfigyelt abiotikus és biotikus károkról, azoknak idő- és térbeli változásairól.

Az éves jelentés ezekről a folyamatokról többféle szempontból is átfogó képet nyújt. Csoportosítja az erdőkárokat károsított rész szerint (levélkárok, törzs- és gyökfőkárok), valamint számba veszi a főbb károkozókat is (rovarok, gombák, vad, abiotikus károk stb.). A főbb fafajcsoportok egészségi állapota szintén bemutatásra kerül. A jelentés mindezeket az eredményeket tágabb idő- és térbeli kontextusba helyezve is értékeli.

Bár a 2022. évi aszály után 2023-ban sok pozitív változás történt, hosszú távon az erdőkárok mértéke és kiterjedése egyre inkább növekvő trendet mutat, néhány faj esetében ugrásszerű romlás volt megfigyelhető. Különösen aggasztó a tölgyfajok évek óta tartó folyamatos egészségromlása - a mintapontokon egészséges kocsánytalan tölgy gyakorlatilag már nem volt található. Az akácok, valamint a vizsgált évek átlaga szerint az egészségesebb fafajok közé sorolt gyertyánok állapota közelített ugyan az aszály előtti értékekhez, de szintén elmaradt a sokéves átlagtól. A legfontosabb károkozók továbbra is a rovarok és a gombák, illetve az abiotikus tényezők - azon belül is elsősorban a forróság, szárazság. A teljes jelentés az alábbi linkről tölthető le.