A törzskönyvezés a tenyésztésszervezési munka alapja, amely során közhiteles nyilvántartásba vesszük a tenyésztési programban rögzített feltételeknek megfelelő egyedeket
- foglalta össze a tenyésztésszervezési munka alapjának tekintett törzskönyvi nyilvántartás lényegét Bognár László.
A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója ehhez nyomban hozzátette: Ez a nyilvántartás a kiindulási pontja a nemesítő munkának, ami azonban önmagában messze nem elég ahhoz, hogy hatékony tenyésztési munkát végezzenek. Ehhez szükség van teljesítményadatokra és az ezekből becsült tenyészértékre, amire a tenyésztés mozgatórugóját képező szelekció épül. A teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés összetett, elmélyült szakmai tudást igényel. Ez a munka a tenyésztőszervezetek, a tenyésztők és a termelők részéről komoly anyagi áldozatvállalást és sok élőmunkát követelő feladat.
A törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladatok ellátásához a multinacionális baromfi- és sertéstenyésztő vállalkozásokat leszámítva, minden ország jelentős támogatást nyújt a nemzeti tenyésztőszervezeteinek.
A törzskönyvezett tenyészállatok kereskedelme stabil, a régióban piacvezetők vagyunk, és még európai összevetésben is dobogós helyen állunk. Keresett a magyar holstein-fríz, de főleg a keleti és a nemzetstratégiailag fontos közép-ázsiai (pl. Törökország, Kazahsztán) piacokon. Ez azért lehetséges, mert a törzskönyvi adatokon túl, teljesítményvizsgálati, hagyományos és genomtenyészérték-információkkal látjuk el az egyedeket. A tenyészállatexport éves szinten mintegy 8 milliárd forintnak megfelelő euróbevételt jelent az országnak
- jelentette ki Bognár László.
A teljesítményvizsgálati adatok hiányában a versenyelőnyünk jelentősen csökkenne, ami megjelenik majd a tenyészállatok árában és a kereslet csökkenésében. Élénk érdeklődés van a brit húsmarhaafajtákra is - mondta a lapnak Mihalecz András. A Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az export piacokon elvárás a genom vizsgálatra épülő tenyészértékbecslés (GEBV), az öröklődő betegségek kiszűrése és a származás igazolás. Ahhoz, hogy a magyar húsmarhatenyésztés versenyben maradjon, az egyetlen lehetőség a tenyésztői munka folyamatos fejlesztése, a legújabb módszerek alkalmazása. Ehhez szükség van a tenyésztési támogatásokra, aminek segítségével a régió országai közül hazánkban a legjobban szervezett a tenyészállat előállítás. A genomvizsgálatok egyre jobban alapkövetelményként jelennek meg a tenyészállatok piacán, ugyanakkor ennek elvégzése és kiértékelése jelentős (elsősorban informatikai) eszköz- és humánerőforrás fejlesztést igényel.
A tenyészállatok elfogulatlan teljesítményvizsgálatára a szakmailag felkészült, független tenyésztőszervezetek nyújtják a garanciát
- hangsúlyozta Bognár László.
A szarvasmarha-tenyésztőket büntetné egy olyan támogatási rendszer, amelyben a teljesítményvizsgálatokra és tenyészértékbecslésre alig jutna támogatás. Pont azokat hozná hátrányba az ilyen rendszer, akik több tenyészállattal rendelkeznek, és akik részt vesznek sajátteljesítmény-, ivadékteljesítmény-vizsgálatokban, tenyészértékbecslésben, nem is beszélve a genomvizsgálatokról, ami a versenyképességük záloga.
- hívta fel a figyelmet Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója.
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének taglétszáma és tenyészállatlétszáma stabil. A törzskönyvezés aránya egyre csökken a teljesítményvizsgálat javára (37-63%). A genomvizsgálatok, küllembírálatok, ultrahangozás, STV jelentős részt képviselnek. Az idei évet megpróbálják átcsoportosításokkal, díjtételemelésekkel átvészelni. Amennyiben ez a helyzet tartós lesz, és a tavalyinál alacsonyabb összegekre számíthatunk, akkor vagy drasztikus emelések, vagy a munka teljes átstrukturálása következik. Előbbit nem biztos, hogy elfogadják a gazdák, utóbbi pedig rengeteg lemondással jár. A törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat egymással szorosan összefüggő tevékenységek, egyik sem működik a másik nélkül.
A jól szervezett teljesítményvizsgálati rendszerekben nem lehet minden költséget áthárítani a tenyésztőre, mert azt egyszerűen nem tudja kifizetni - mondta dr. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Náluk a támogatások csökkenése a francia mintára működtetett technikusi hálózat felszámolását jelentené, vagyis a modern, biztonságos adatgyűjtés megszűnne, és visszatérnének a 10 évvel ezelőtti önbevallásos módszerhez, ami nehezen ellenőrizhető.
A magyar sertéstenyésztés megmaradása a tét?
Az általunk tenyésztett sertésfajtákat nem hobbiállatként, vagy fajtafenntartás céljából tartjuk, hanem gazdasági haszonállatként. Létkérdés számunkra a tenyésztésszervezési támogatás, ezen belül a teljesítményvizsgálatokra és tenyészértékbecslésre adott támogatás, mert nélkülözhetetlen szakmai feladatokra fordítjuk. Tenyésztőszervezeti feladataink közé tartozik a fajtáink nemesítése, genetikai képességeiknek javítása, a gazdaságos vágósertés-előállítás igényeinek kiszolgálása. Tenyésztésünk nem öncélú, az igényeknek megfelelően kell alakítani, piacképes végterméket kell előállítani hatékonyan, gazdaságosan, az értékmérő tulajdonságokat szem előtt tartva. Ezeknek nélkülözhetetlen feltétele a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálatok végzése a szaporaságot befolyásoló anyai tulajdonságokra, a gazdaságosságot befolyásoló hízékonysági tulajdonságokra. Óriási a konkurenciaharc a külföldi hibridekkel. Ahhoz, hogy mi is lépést tudjunk tartani velük és az elvárásokkal, folyamatosan fejlődnünk kell, növelnünk kell a teljesítményparamétereket.
Az elmúlt években az egyesület taglétszáma 80 fő körül alakult. A tenyésztők évente 350 körüli tenyészanyát törzskönyveztettek. Amennyiben a tenyésztésszervezési támogatások csökkennének vagy megszűnnének, akkor plusz 40-150%-ig terjedő extra tagdíj befizetésére kellene számítani, hogy a jelenlegi szintet meg tudják tartani. A mai, jól ismert mézpiaci gondok miatt már így is egyre többen adják fel a méhészetet, ami magával ránthatja a méhtenyésztést is, ezért a pluszköltség növekedni fog, és a jövedelmező méztermelés egyre nehezebb lesz.
Nagyon fontos a megfelelő együttműködés az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, mert így lehet tapasztalatot, ismeretet gyűjteni, nagy EU-s pályázatokat nyerni és így tudunk láthatóvá válni nemzetközi szinten. Csak így leszünk keresettek
- vélekedett Schrek Ottó, az egyesület elnöke.
A magyar állattenyésztésre nézve visszalépés lenne, ha a törzskönyvezési támogatásokat a teljesítményvizsgálatoktól leválasztanák, és a rendszer működtetéséhez szükséges támogatást nem adnák oda - fogalmazott Koppány Gábor, a Magyar Haszonállat-Génmegőrző Egyesület (MGE) elnöke. A tagdíjakon kívül a teljes bevételi forrásukat a törzskönyvezésre igényelt támogatások adják, ezért is létkérdés nekik, hogy megkapják időben ezeket a támogatásokat.
Két fő oka van annak, hogy megnövekedett a tenyésztési támogatások leigénylése a tenyésztőszervezetek részéről. Az egyik ok a törzskönyvezett állományok 2014 óta bekövetkezett örvendetes növekedése, a másik ok a genomvizsgálatok alkalmazásának elterjedése
- felelte Hajduk Péter.
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségénél 10 év alatt 60%-kal nőtt a törzskönyvezett állomány nagysága, és megduplázódott a törzstenyésztő tagok száma. Ha a teljesítményvizsgálati és a tenyészértékbecslési költségek egy részét a tenyésztőszervezeteknek előre kell finanszírozniuk, valamint forráskimerülés esetén részben átvállalni, akkor várhatóan más-más megoldások fognak születni állatfajonként.