A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete A sertéságazat lehetőségei és szaporodásbiológiája címmel hirdette meg 2024. évi második, februári rendezvényét. Fülöp Vazul, az Agrofeed Kft. szaporodásbiológiai és takarmányozási szaktanácsadója első előadásában kiemelte, hogy a kocák kondíciójának megtartása - mely a későbbi szaporodási képességeiket alapvetően befolyásolja - nyáron, a hőstressz miatt fokozott fontosággal bír. 27°C felett 12-16 óra után jelentkezik a hőstressz. Romlik az emésztés, csökken a felszívódás, nő az adrenalintermelés és gyengül az immunrendszer. Ennek elkerülésére elsődlegesen hűteni kell. Erre minden lehetőség jó lehet, de optimális eredmény az evaporációs hűtőpaneltől várható, és fontos, hogy figyeljünk a malacbúvóládák huzatmentességére is - írja a MÁSZ.
Magához tért az állattartás, egyre jobb számokat mutat a szektor
Fülöp Vazul ismertette azt is, hogy a módszer általános használata, azaz a fialásszinkronizálás mellett újabb lehetőségeket is rejt. Alkalmazhatjuk például - minimum 3 hetes szoptatás után - a választott kocák ivarzásának eltolására pár naptól akár 3 hétig. Ez segítség az 5-6 napig nem búgó választott kocák áttolásához a 2-3 héttel későbbi választásokhoz, illetve megoldást nyújt arra az esetre, ha a termékenyítőanyag nem optimális időben érkezik meg.
Fórián Zoltán, az ERSTE bank agrárgazdasági szakértője felvázolta, hogy korunk egymást erősítő hatásai a klíma, a drága élelmiszer, az éhínség, a migráció, a háború és az energiaválság. Mára megállapítható, hogy véget ért az olcsó élelmiszerek kora, beköszöntenek a válságok. Nagy kérdés, hogy felértékelődés vagy csak felárazódás folyik, és mi marad a kényszertudatosodás után. Túl sok az érzelem, ezen szörföznek az árak. Drámaian nő az éhezők száma, és miközben a szükséges termelés meglenne, gátoltak az értékesítési csatornák. Nemzetközi gyakorlat, hogy 100-130 napos készletek vannak, amik nem jutnak el a helyükre. Az előadó szerint megdöbbentő módon felborult a Maslow-piramis, luxuscikk lett az élelmiszer.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpicért felelős helyett es államtitkára összefoglalta az előző évek sertéstámogatásait. A 2020 és 21-es években az állatjóléti, a PRRS-mentesítési, az átmeneti és a tenyésztésszervezési támogatásokon túl jellemzőek voltak az egyes állatbetegségek megelőzésére és felszámolására, valamint az ASP miatti kártalanításra adott támogatások, melyek 2020-ban 38,7, 2021-ben 42 milliárd forintot tettek ki. A 2022-es költségvetési évben a kocatartó vállalkozások jutottak kocánként 20.000 Ft egyszeri támogatáshoz 2,5 milliárd összegben, és az ágazat további 2 milliárd forintot kapott az EU mezőgazdasági krízisalapjának és az uniós agrárköltségvetés terére, valamint változatlan volt a hízó és tenyészkoca állatjóléti támogatása 13,83 milliárd összeggel.
Átalakulhat az állattenyésztés Magyarországon? Ezen most sok minden múlik
Fülöp Vazul kifejtette, jelenleg a hazai sertéságazat két nagy hátránya a technológiai elmaradottságunk, és az, hogy földrajzi helyzetünkből adódóan nálunk négy évszak van. Ez az oka, hogy a modern sertéstartás célkitűzései közül vannak, amiket már tudunk teljesíteni, (kocaforgó, éves kocaelhullás, halvaszületési arány, fiaztatói elhullás), de még van jócskán tennivalónk a kocánként és évenként választott malacok számában, a vemhesülési arányban és a fialási százalékban, valamint a selejtezési rátában. Továbbá ismertette, hogy a korábbi Doppler-készülékekkel szemben ma már kiváló, korszerű szenzorfejes képalkotó készülékek állnak rendelkezésre. Ezeket a készülékeket már 2006 óta használják az USA-ban és Nyugat-Európában a petefészek ultrahangozására. A telepi állatorvos vagy betanított dolgozó könnyen el tudja sajátítani a módszert, és egy megfelelő célkészülék ára - bár nem olcsó - egy 3000 kocás telepen 1 év alatt megtérül.
