Feldman Zsolt elmondta, hogy a mostani időszakban és gazdasági környezetben a finanszírozási eszközök szerepe felértékelődik, éppen ezért fontos, hogy minél több információ jusson el az ágazat szereplőihez. Az államtitkár elmondta, hogy ma Magyarországon a teljes hitelállomány 14,6%-a a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz tartozik, a tavalyi harmadik negyedéves adatok szerint a mezőgazdaság teljes hitelállománya 1050 milliárd forint körül volt. Ezeknek a mezőgazdasági hiteleknek 69%-a valamilyen támogatott, kamattámogatott vagy kedvezményes konstrukció, amelyeknek közel kétharmada a társas vállalkozásoknál, egyharmada pedig az egyéni vállalkozásoknál volt.

Az elmúlt időszakban az egyéni gazdaságoknál a beruházási hitelek voltak a legfontosabbak, a hitelállomány nagyobb része, körülbelül 60% a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik. A társas vállalkozásoknál a hitelállomány nagyobb része, mintegy 47,7%-a az állattenyésztéshez kapcsolódik, de a második legfontosabb terület ott is a szántóföldi növénytermesztés

- mondta el Feldman Zsolt.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt évek nehézségei miatt megnőtt a hitelek fontossága, és egyre fontosabbá vált az állami kamattámogatással működő hitelkonstrukciók szerepe a mezőgazdaságban. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy tavaly indult el az AGRÁR Széchenyi Kártya MAX konstrukció, 5%-os kedvezményes kamattal, amelyre ma 4500 igénylést nyújtottak be, ami mindegy 112 milliárd forintnyi összeget jelent. Ebből 2950 termelő már megkötött hitelszerződéssel rendelkezik, ami összesen 75 milliárd forintnyi igénynek felel meg. Feldman Zsolt kitért a meglevő agrár beruházási hitelkonstrukcióra is, amelynél 610 igénylés került benyújtásra, 31 milliárd forintot meghaladó összeggel, illetve elmondta, hogy a 2023 októbere óta a benyújtott egységes kérelmek kapcsán már több tízezer termelő jutott már hozzá a pénzéhez. A jövőt illetően az államtitkár két célt fogalmazott meg, ezek közül az egyik a finanszírozás biztosítása, a másik pedig a beruházásokat, fejlesztéseket lehetővé tevő projektek biztosítása. Ehhez a következő időszakban várhatóan két eszköz jön majd a termelőknek: egy beruházásokhoz kapcsolódó hitelfinanszírozás, és az, hogy egy-egy beruházáshoz már a 2024-es pályázatoknál is lehetőség legyen elszámolni a kezességvállalási díj mértékét, sőt, akár 10%-os mértékig a beruházások kamatköltségei is elszámolhatóak lesznek - mondta Feldman Zsolt.

Herczegh András megerősítette, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben a finanszírozási eszközök szerepe felértékelődött. A hitelforrások nyújtásában pedig - mivel mind a bankok, mind a hitelfelvevők óvatosak - kiemelt jelentősége van a hitelgaranciáknak. Herczegh András elmondta, hogy az AVHGA leginkább a kevesebb fedezettel rendelkező, kisebb agrárvállalkozásoknak, az őstermelőknek és családi vállalkozásoknak segít a hitelhez jutásban. Az alapítvány jelenleg 21 ezer gazda mögött vállal aktív kezességet, ami pénzben kifejezve meghaladja a 600 milliárd forintot is. Herczegh András szerint a tavalyi évben nagyon látszott, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben megugrott a kihelyezett hitelek száma, de a beruházásban mindenki nagyon óvatos volt.

Az AVHGA kezessége nélkül nincs Agrár Széchenyi Kártya, hiszen minden ügylet mögött az alapítvány áll. A programban biztosított kedvezményes hiteleket csak tavaly 7304 gazdálkodó igényelte, és jelenleg is ez a kormányzati hitelprogram kínálja a legnagyobb segítséget

- mondta Herczegh András.

A szakember beszélt arról is, hogy elmúlt években a mezőgazdasági hitelállomány jelentősen elmozdult a támogatott hitelek irányába. A jövőt illetően pedig szerinte két kérdés van: lehetséges-e olyan támogatási jogcímet/jogalapot találni, ami lehetővé teszi a kedvezményes agrárhitel konstrukciók működtetését, illetve, költségvetési oldalról hogyan lehet biztosítani az állami támogatást? Herczegh András szerint a mezőgazdasági vállalkozások elmúlt 10 évben jó adósok voltak, bátran hitelezhettek nekik a bankok. Mostanra valamit romlott ugyan a nem teljesítő hitelekkel működő vállalkozások aránya, de nem vészesen - biztosított a szakember. Herczegh András végezetül megismételte, hogy a Vidékfejlesztési Program elmúlt időszakában óriási szükség volt beruházási hitelekre, előfinanszírozásra és forgóeszköz hitelekre. Mint fogalmazott, ha a beruházó éveken keresztül kamatmentes hitellel tud működni, az rendkívül nagy segítséget jelent neki.