2019 óta folyamatosan csökken a magyarországi juhexport mennyisége, az értéke ugyanakkor 2020 óta nő. Míg 2019-ben 16 565 tonna juhot vittek ki hazánkból, addig 2020-ban már csak 12 431 tonnát, 2021-ben 11 130-at, 2022-ben pedig mindössze 10 392 tonna juh került ki az országból. A hazai juhexport értéke azonban 2020 óta növekvő tendenciát mutat, akkor 13 847 millió forint volt a kivitel értéke, 2022-ben pedig már 17 661 millió forint.
Habár a magyar juhtartóknak számos problémával kellett szembe nézniük az utóbbi években, ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, jó hír számukra, hogy idén a keresztény húsvét, vagyis az olasz bárányfogyasztás fő időszaka, valamint az iszlám böjti hónap, a ramadán átfedésben van. 2024-ben húsvét vasárnap március 31-én lesz, míg a ramadán március 10-től április 8-ig tart. Mindez azt jelenti, hogy a két ünnep egybeesése miatt több vevő jelentkezhet, Magyarország pedig nyitott a piaci igények kielégítésére, fokozott keresletet jelenthet Olaszországon kívül Francia- és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is. A keresleti piac a kedvezőbb takarmányárakkal együttesen jó csillagállást jelent a magyar juhtartóknak, az ágazat pedig rá is szorul erre: az elmúlt években sokat szenvedett szektor a várható jobb bevételből rendezheti a sorait.
Annak reményében, hogy várhatóan a nagyobb súlyú bárányokat is keresni fogják, több termelő megkockáztathatja a nagyobb súlyra történő hízlalást.
Muszlimok és keresztények is veszik a magyar bárányt
Mi a helyzet a magyarországi juhállománnyal?
Az emlékezetesen száraz 2022-es év hatásai a mai napig tartanak, a jelentősen romlott takarmányozási lehetőségek miatt ugyanis a termelők elkezdték gyéríteni az állományt, és a megmaradt juhok sem fejlődtek tökéletesen. Ez meglátszik a szaporulatban és így a mostani kínálatban is. Az utóbbi években jól láthatóan csökken a juhállomány Magyarországon, ugyanakkor 2022-höz képest 2023-ban látható egy kisebb emelkedés. Míg 2022-ben 872 ezer darab juh volt hazánkban, addig 2023-ban már 907 ezres volt az állomány. Ebből anyajuh 694 ezer darab volt tavaly.
Ahogy lapunknak Holló Mátyás családi gazdálkodó elmondta, a jelenlegi piaci helyzetben megéri nagyobb súlyra hizlalni a bárányokat, hiszen így magasabb bevétel érhető el. A magyar termelők vélhetően erre fognak törekedni a következő hetekben.
Gondok a magyar juhágazatban
Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke rámutatott: a juhászat alapjában véve Magyarországon családi gazdaságok keretében működik, ebben a szegmensben pedig egyre jelentősebb probléma lett a munkaerő hiánya és a családtagok elvándorlása, a generációváltás megoldatlansága. A piac tehát bővül, de a juhtartás egy nagyon kemény, évi 365 napig tartó a törődést jelent - hangsúlyozta.
A munkaerő problematikájára válaszul valószínűleg itt is az iparszerűbb, technológiailag jobban felszerelt és nagyobb gazdaságok tudnak jól válaszolni - vélekedett az alelnök, aki szerint ugyanakkor ez a folyamat hazai szinten még messze nem tart ott, ahol például a professzionális, ausztrál juhfarmok esetében. Azonban az idei tavaszi szezonban keletkező bevételt a jobb helyzetben lévő, felkészültebb termelők valószínűleg technológiai fejlesztésekre, elsősorban az élőmunkát kiváltó beruházásokra költik majd. A nehezebb helyzetben lévő juhtartók számára is jó lehetőség jön most, ám valószínűleg ők a meglévő adósságaik egy részének rendezésére, az üzletmenetben keletkezett lyukak „betömésére” fordítják a várható bevételt.
