A Szövetség több évtizede, szinte változatlan formában együtt dolgozó vezetősége idén jelentősen megújult, új elnököt és alelnököket választottak a küldöttek. Az MJKSZ stabilitása prioritás, ugyanakkor az új vezetés nyitott minden előrevivő, újító elképzelésre. Holló Mátyás, az MJKSZ újonnan megválasztott elnöke hozzá fűzte, hogy prioritás számukra a Szövetség stabilitása és egysége, de nyitottak minden olyan újító elképzelésre, amely előnyős a juh- és kecsketartók számára és biztosítja a szervezet további folyamatos, magas szintű szakmai működését - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).

A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet életében mérföldkő volt 2024, mert az első négy év lezárásaként új elnököt és elnökséget választottak. A kiskérődző ágazatban ennyi állategészségügyi veszély, mint ami az elmúlt esztendőben a juhállományra leselkedett, talán nem volt korábban. Ilyen például a kiskérődzők pestise vagy a kéknyelv betegség - mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója.

Kevesebb tenyészállatra van szükség

2016-ban nettó 160.000 forintért lehetett „A” minősítésű tenyészkosokhoz jutni, a bárányár 1.000 Ft/ kg körül alakult. Ma egy jó tenyészkos ára 220 000 Ft, a bárányok kilónkénti felvásárlási ára 2.500 Ft. A tenyészállat-előállítás és értékesítés jövedelmezősége csökkent - mondta Minárovics Máté törzstenyésztő. Egy ideig még biztosan fennmarad a keresleti piac, még sem várható a bárány előállításban jelentős növekedés.

Nagyon jó ára van a magyar báránynak 

Újra hizlalnak idehaza bárányt, ez jót tett a felvásárlási áraknak. A fő exportpiac továbbra is Olaszország. Abban a szerencsés helyzetben van az ágazat, hogy Európa-szerte keresleti piac van. A kiskérődző pestis szerencsére nem jelent meg hazánkban, Romániában ugyanakkor jelentős mennyiségű állatot kellett a betegség miatt levágni, ami tovább fokozta a hiányt, és árfelhajtó hatása volt. A magyar juhállomány nagy része a merinó fajtacsoportba tartozik, még mindig ezekből vágják a legtöbbet, de egyre több a húshasznú keresztezés, amelyeknek jobb a húsminősége. Az üzemben bérvágást is vállalnak, de ez nem jelentős, ezt főként az őshonos fajtákkal foglalkozó gazdák kérik – tudatta Juhász Pál ügyvezetőtől.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége