Marcel Bolos pénzügyminiszter a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva bevallotta: meglepte, hogy éppen a kártérítést követelő kanadai Gabriel Resources vállalatot kötelezte a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) egy "jelképes" - néhány millió dolláros - kártérítés megfizetésére a perköltségért. A tárcavezető az ítéletre várva pénteken még azt sem tartotta kizártnak, hogy Romániát akár 6,7 milliárd dolláros (2417 milliárd forintos) kártérítés fizetésére kötelezik, amiért olyan aranylelőhelyet adott koncesszióba, amelyet aztán nem engedett kitermelni.

Az évek óta zajló kártérítési per kimenetelével kapcsolatos román aggodalmakat Marcel Ciolacu február elején tett borúlátó nyilatkozata indította el. A szociáldemokrata kormányfő, liberális elődei felelősségét hangoztatva, akkor meglehetősen pesszimistán nyilatkozott Románia esélyeiről, hozzátéve: miniszterelnökként megszokta már, hogy "neki nyújtják be a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért".

Marcel Ciolacu a Románia győzelmét hírül adó péntek éjszakai Facebook-bejegyzésében is Dacian Ciolos és Ludovic Orban korábbi román miniszterelnököket támadta, akiknek a kormányzása idején Románia elindította, illetve újraindította az ókori aranybányászatáról híres erdélyi Verespatak világörökségi helyszínné nyilvánításának folyamatát, megakadályozandó a külszíni bányászat megkezdését, a település és környéke lerombolását.

Romániáért harcoltunk, mert igazságtalan lett volna, hogy az ország valamennyi alkalmazottját és nyugdíjasát büntessék egyes románellenesek gazemberségeiért. A románoknak nem kell szenvedniük olyan miniszterelnökök döntései miatt, akik előbbre helyezték önös érdekeiket az ország érdekeinél

- fogalmazott Marcel Ciolacu, köszönetet mondva az ország képviseletét ellátó jogászcsapatnak.

A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2015-ben indított kártérítési eljárást Románia ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a román hatóságok - miután 1997-ben bányászati célú koncesszióba adták a területet - a környezetvédők tüntetéseinek hatására végül mégsem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását az erdélyi Verespatakon.

Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.