A talajban rendszerint van elegendő foszformennyiség, ugyanakkor legnagyobb része vízoldhatatlan formában található és a növények számára felvehetetlen. A talaj foszfortartalmát 0,02–0,1% között határozza meg a legtöbb hivatkozás, ennek a foszfornak azonban csak 0,1%-a áll rendelkezésre növények számára.
A foszforról tudnunk kell, hogy a talaj semlegestől eltérő kémhatása esetén hajlamos stabil, vízoldhatatlan vegyületeket alkotni más elemekkel. Lúgos tartományban, vagyis mészben gazdag talajokon kalcium-hidrogénfoszfát, savanyú talajokon vas- és alumínium-foszfát vegyületeket képez.
A foszfor alig mozog a talajban. A gyökereknek fejlődniük kell, hogy elérjék a felvehető foszfort, energiát kell fordítaniuk arra, hogy felvehetővé tegyék, gyakran a gyökérkörnyezetben élő mikroorganizmusok segítségével.
A talaj foszforhiányának pótlását, a növények foszforigényének kielégítését értelemszerűen foszforműtrágyák kijuttatásával oldjuk meg. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kapnak napjainkban azok a technológiák, stratégiák, amelyek képesek javítani a foszforműtrágyázás hatékonyságát, ezzel növelve a terméshozamot, illetve lehetőség szerint csökkentve a környezetterhelést.
A mikroorganizmusok szerepe kulcsfontosságú
A talajban számos mikroorganizmus képes az oldhatatlan szervetlen vagy szerves foszfát mobilizálására, feltárására. E mikroorganizmusok lehetnek baktériumok, gombák, aktinomicéták (sugárgombák) és algák is.
Jó hír számunkra, hogy a talajban élő baktériumok jó része képes feltárni, mobilizálni ezeket a stabil foszforformákat, különböző mértékben. Legismertebb fajok, melyek jó hatásfokkal képesek erre a Pseudomonas, Agrobacterium, Bacillus, Azotobacter, Paenibacillus, Bradyrhizobium nemzetségekbe tartoznak.
A gombák között az Alternaria, Aspergillus, Cephalosporium, Glomus, Helminthosporium, Pythium, Rhizoctonia, Saccharomyces, Sclerotium, Trichoderma fajokat kell kiemelnünk, mint kiváló hatékonysággal bíró foszformobilizáló szervezeteket, habár a felsorolásból is jól látszik, legnagyobb részük kevésbé szívesen látott „vendég” szántóterületeinken.
A foszformobilizáló baktériumok a talajban lévő oldhatatlan szervetlen foszforformákat (kálcium-foszfát, apatit, vas-foszfátok) többféle módon képesek a növény számára felvehető szervetlen (inorganikus) foszfáttá alakítani.
E mechanizmusok között találjuk a szerves savak (pl. oxálsav, tejsav, citromsav stb.), sziderofor vegyületek, protonok, exopoliszacharidok (EPS) termelését.
A szerves foszfor feltárását a talaj mikroorganizmusai hatékony enzimrendszerükkel érik el. Ezek lehetnek foszfatázok, illetve az oldhatatlan fitát formában található foszfor feltárását végző fitáz enzimek.
A végeredmény hidrogén-foszfát vagy dihidrogén-foszfát, mely a talajoldatból felvehetővé válik.
Befolyásoló tényezők a talajban
Vizsgálatok alapján elmondható, hogy gyorsabb foszforfeltáródás történik meleg, nedves éghajlaton, mint hűvös, szárazon. A megfelelő pórustérfogattal bíró, jól levegőző talajban a foszfor gyorsabb oldódása jellemző, mint a vízzel telített talajokban, hiszen az előbbit sokkal kiegyensúlyozottabb mikrobiális élet jellemzi. A talaj hőmérséklete hasonlóan hat a foszformobilizációra, alacsony hőmérsékleten mérsékelt, magas hőmérséklet esetén (25 °C) erőteljesebb.
A szerves anyagokban gazdag talaj szintén kedvez a mikroorganizmusok szaporodásának, ezáltal az általuk végzett feltárás is erőteljesebb. Logikusnak tűnik, hogy a talaj pH-csökkenése a foszfát szolubilizációjának emelkedésével jár a minimális elérhető foszforkészletek növelése okán.
A növényborítottság, a talajtípus, az agrotechnológia, a gomba-baktérium-növény interakciók mind-mind befolyásoló tényezők, melyek a mikroorganizmusok számának változásán keresztül gyorsítják vagy lassítják e folyamatokat.
A fejlesztések régi-új iránya
Az első generációs mikrobiológiai oltóanyagok kifejlesztői csupán a baktériumok nitrogénkötő képességére fokuszáltak, a termékektől egyéb pozitív hatást nem vártak.
A másodgenerációs oltóanyagok fejlesztése során azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a biológiai nitrogénkötésen kívül e mikrobák számos egyéb, a növényre és a talajra egyaránt pozitív hatással bíró tulajdonságát is érdemes megvizsgálni, felhasználni. Ilyenek többek között a foszfor- és káliummobilizálás, a szerves anyagok bontása, a gyökérkörnyezet patogén gombák elleni védelme, kártevő rovarok visszaszorítása stb. Cégünk már évekkel ezelőtt fontos fejlesztési irányként jelölte ki a tápanyag-mobilizáló, nitrogénkötő törzsek kutatását. Termékfejlesztésünk során két készítményt hoztunk piacra erőteljes foszformobilizációra képes törzsekkel.
Phylazonit Talajoltó NG foszfor+ és Phylazonit Talajregeneráló NG foszfor+ készítményeink speciális Pseudomonas törzsei jelentősen emelték a növények foszfortartalmát, és a talaj felvehető foszfortartalmát is. Kisparcellás és nagyüzemi kísérletsorozatunkban a termésátlagok 15 liter/ha dózisban kijuttatott készítményekkel 6-7%-os növekedést mutattak.
Látható, hogy a piacon nagy számban jelennek meg azok a mikrobiológiai készítmények, melyek biológiai módszerekkel igyekeznek megoldásokat kínálni a tápanyag-utánpótlás égető problémáira. A kutatás-fejlesztés, a kijuttatási technológiák fejlődése soha nem látott ütemben gyorsul, ígéretes alternatívákat biztosítva a jövő tápanyag-gazdálkodási kihívásaira.
(x)
