Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának osztályvezetője előadásában a jelenlegi helyzetről és követelményekről beszélt, továbbá felvázolta, hogyan dolgozik az élőállat szállításokat ellenőrző hatóság, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az évek során és mik szoktak lenni a tipikus hibák, mulasztások vagy melyek a szabályozás nehezen betartható pontjai. Az Agrárminisztérium állatjóléti referense, Pattantyús-Ábrahám Katalin, aki arról beszélt, hogyan működnek együtt a tagországok, milyen a hatósági kapcsolattartás, milyen változásokat hoznának az új előírások. A két előadást követően kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol állatszállításokban jártas szakemberek osztották meg gondolataikat a brojler, pulyka, sertés és szarvasmarha közúti szállítása kapcsán - olvasható a MÁSZ oldalán.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden szereplőnek elemi érdeke, hogy az állatok folyamatos kontroll alatt, jó körülmények között, megfelelő kondicióban jussanak el rendeltetési helyükre. Aki talpon akar maradni, annak nyitottnak kell lenni az új technológiák befogadására, amelyek növelik az állatók jólétét, illetve amelyek jobban ellenőrizhetővé teszik a szállítás körülményeit.
Az emberek nagyobb része nincs tisztában azzal, hogy milyen körülmények között szállítják manapság az állatokat, csak a médiából tájékozódik és ott bizony sokszor a jó helyett elsősorban az elrettető példákat mutatják be mert annak van nagyobb hírértéke. Ezzel szemben a valóság az, hogy az állatok kizárólag szállításra alkalmas állapotban kerülhetnek az erre a célra vizsgáztatott járműre, a szállíthatóságot állatorvosnak kell igazolni a berakodás alkalmával, a kísérőszemélyzetnek pedig képesítéssel is rendelkeznie kell, mely tanúsítja, hogy alkalmas az előírásszerű munkavégzésre.
A járművek a mai világban megfelelő szellőzéssel, légáramlással, hűtött ventillációval rendelkeznek. Előzetesen útvonaltervet kell készíteni, beosztani a sofőrök és az állatok pihenőidejét, lefoglalni a pihentetőhelyeket az állományok számára. A járművek követésére egyedi rendszereket építenek ki, de itthon például kikerülhetetlen a VÉDA, vagyis a közúti intelligens kamerahálózat.
Az egyik leginkább aggodalomra okot adó pontja a javaslatnak, hogy vágási célra legfeljebb kilenc órás maximális szállítási időt engedélyezne, amivel az állatokat érő további be- és kirakodással járó stresszt kívánják csökkenteni. Az intézkedésnél a 2023-as Eurobarométer felmérésre hivatkoznak, amely szerint az emberek 83%-a kérte a szállítási idő rövidítését.
Legfeljebb 9 órás szállítási idő vágóállatok esetén
Az Európai Bizottság szerint ennek a feltételnek a betartása nem járna jelentős gazdasági hatással, mivel viszonylag kevés 9 óránál hosszabb szállításra kerül sor az EU-ban. Ez fajtól függően a tagállamok között vágóhídra szállított állatok 0,3%-a és 3,4%-a közötti mennyiségét érintené. Az EU-n belül hizlalás és termelés céljából szállított állatok esetében a javasolt szállítási idők a szarvasmarhák 1,4%-át és a sertések 0,2%-át érintenék. A továbbtenyésztési célra vásárolt állatok esetében javasolt szállítási idők a tagállamok között szállított tehenek, kecskék, sertések és juhok esetében ez az arány viszont már 9-16%-os lehet, ezért az előterjesztők szerint várhatóan korlátozott gazdasági hatásai lennének a vállalkozók összességére.
De mi lesz a hosszabb távú szállításokkal?
Megfelelő szállításszervezői engedélyezési rendszer felállítása esetén lehetőség nyílna nagy távolságokon történő szállításra is, de a rövidtávú utakon az idő mérése onnan indul, hogy az első állat felkerül az első szállító járműre, és egészen addig tart, míg az utolsó állatot az utolsó rendeltetési helyen ki nem rakodták. A szakemberek szerint ez bizonyos körülmények fennállása esetén nehezen tartható, előfordulhat, hogy az időtartamot két belföldi pont közti szállítás már ki is meríti.
A nem vágásra szállított, anyjuktól elválasztott állatokat legfeljebb 21 órán át - 10 óra után legalább 1 óra pihenőt közbeiktatva - lehet szállítani, majd egy napos (24 órás) pihenővel, kirakodással újabb 21 órán át, közben 10 óra után legalább 1 óra pihenőidővel a megfelelő férőhely biztosítása mellett. A szállításokat közelről ismerő szakemberek elmondták, hogy jobban oda kellene figyelni az egyes állatfajok és ágazatok sajátosságaira.
A nagyobb férőhely nem feltétlenül jobb
Az EFSA megtette ajánlásait, melyek lényege, hogy a szállító járműben az állatoknak legyen elegendő elegendő helye ahhoz, hogy tudjanak testtartást váltani, inni és pihenni. A szakemberek véleménye szerint itt sem szabad az általánosítás hibájába esni, és a tapasztalati úton szerzett információkat és a fajspecifikus jó gyakorlatokat mellőzni. A vágópulyka, májliba, -kacsa, ha túl sok helyet kapnak a szállítóketrecben, akkor egy intenzívebb fékezésnél összetorlódhatnak az állatok, vagy a nagyobb ütődés miatt bevérzések keletkezhetnek rajtuk.
(Forrás: Magyar Állattartók Szövetsége)