Seres Zoltán azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben nő meg a kóbor ebek, cicák száma és milyen állapotban vannak az utcán kóborló állatok ilyenkor, elmondta, hogy
z ünnepi tűzijáték hang és fényhatással jár. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az állatokra a tűzijáték fénye és hangja sokkhatásként hat, amitől elszökhetnek. Az ijedt kutya/macska félelemből támadhat/harapást is okozhat. A javaslatom az, hogy az állatok számára a durrogás idejére a gazdik biztosítsanak zárt, hangtól tompított helyet. Megelőző intézkedésekkel a kóborrá váló állatok számát csökkenthetjük, illetve a felelős állattartást segíthetjük elő.
Állattartók, figyelem! Fontos dolgokat közöltek, ez sokakat érint
Kifejtette továbbá, hogy Magyarországon sokkal több állatot szaporítanak, mint amennyi felelős gazda van, ez is oka, hogy a kóborrá váló állatok száma nem csökken. A felelőtlen állapotoknak, a gazdátlan kutya, cica egyedszámának csökkentésére ivartalanítással van esély. A háziállatok önálló életre képtelenek, felelősséggel a gazda, az ember tartozik. Felelőtlenül befogadott, majdan kidobott állatokból (és szaporulataiból) lesznek a kóbor állatok. Nincs annyi örökbefogadó vagy menhely, ami a problémákat orvosolni tudja. Lakossági felelősségre, a szaporulatok számának csökkentésére hívják fel az állatvédők a figyelmet. Így lehetne rendet tenni a házi állatok ügyében. Aki kidob, elhagy állatot, az a 2004. évi X. törvény értelmében börtönnel is büntethető állatkínzást /bűncselekményt követ el. Kóbor állatot befogni közterületen az önkormányzatok feladata. A gyepmesterek/ebrendészek működtetése az ország 3200 településén nem minden esetben nevezhető állatbarátnak vagy humánusnak. Az önkormányzatoknak van hova fejlődni házi kedvencek terén is. Ebben az Orpheus Állatvédő Egyesület kérésre szakmai segítséget tud nyújtani.
A teljes interjú ide kattintva érhető el.
