A klímaváltozás tényét, illetve ebben az emberi tevékenység szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben - például a jelenségre adott válaszokban - nincs is egyetértés a kutatók között. Míg korábban a klímaszkeptikus kifejezést jellemzően azokra alkalmazták, akik a klímaváltozás tényét tagadják, ma már szélesebb körben alkalmazzák ezt a fogalmat, és például klímarelativizációnak nevezik azt a megközelítést, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, ám az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi - derült ki a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium nevű projekt keretén belül készült tanulmányból. A klímarelativizálók tehát leginkább abban különböznek a klímaszkeptikusoktól, hogy ők nem tagadják a klímaváltozást, vagy abban az emberi tevékenység szerepét, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet és a jelenlétét a közbeszédben eltúlzott mértékűnek tartják.
A tanulmány kiemelte, hogy elmúlt években készült közvélemény-kutatások alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége, 80-90%-a egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban. A téma ugyanakkor sokkal kevésbé jelenik meg a magyarok problématérképén, tehát a válaszadók nem említik ezt maguktól jelentős problémaként. A legfontosabb tényező az iskolázottság, míg a kor, a nem és a településtípus hatása nem mutatható ki egyértelműen a vizsgált kutatásokból. A tanulmány készítői kitértek arra is, hogy a közmédia narratívája nagyon vegyes, amikor a környezetvédelemről van szó. Egyfelől a környezetvédelem jelentőségét hangsúlyozzák, másfelől relativizálják a klímaváltozás fontosságát azáltal, hogy kis hangsúlyt fektetnek rá, illetve szabad utat engednek a klímaszkeptikus narratíváknak, gyakran az összeesküvés-elméleteknek is. A tanulmányból kitűnt, hogy a magukat jobboldaliként azonosító válaszadók között ugyanakkor nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját.
Ez összefügg azzal a nemzetközileg is megfigyelt jelenséggel, hogy a zöld témát javarészt a progresszívek karolták fel, a jobboldalon pedig - különösen a populista jobboldalon, nemzetközi szinten is - egyre erősebb a zöld mozgalmak és célkitűzések kritikája.
Mi is a klímaváltozás valójában? Miért kételkednek benne?
A klímaváltozás alatt a globális vagy regionális éghajlati minták változását értjük, különösen a 20. század közepétől és végétől kezdve, amely nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása következtében megnövekedett légköri szén-dioxid szintjének tulajdonítható
- olvasható a tanulmányban.
Hiába széleskörűen elfogadott tény, hogy a klímaváltozás létező jelenség, és hogy abban jelentős az emberi tevékenység szerepe, ezeket a kijelentéseket mégis széles körű kételkedés övezi. Korábbi kutatások négy típusát különböztették meg ennek a kételynek:
- a felmelegedés trendjében,
- az emberi beavatkozásban,
- annak emberi életre gyakorolt hatásában
- és a klímaváltozást övező tudományos konszenzusban való kételkedést.
A klímaváltozásban való kételkedés, annak megkérdőjelezése ma a politikai mainstream része. Különösen igaz ez az Egyesült Államokban, ugyanakkor Európában is egyre inkább jelen van. A közelgő EP- választáson a közvélemény-kutatások a zöld pártok támogatásának visszaszorulását és a szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártok erősödését vetítik előre, márpedig ez utóbbiak egyre inkább klímaszkeptikus irányba mennek. A klímaszkepszis terjedésének további oka egy amerikai kutatócsoport szerint, hogy a médiában sokkal több szerepet kapnak a klímaszkeptikus tudósok, mint a klímaváltozás hívei. A klímaváltozással kapcsolatos dezinformációban a közösségi médiának is komoly szerepe van.
Hisznek-e a magyarok a klímaváltozásban?
A European Social Survey (ESS) 2020-as felmérésének adatai szerint Magyarország körülbelül a középmezőnyben (17. a 30-ból) helyezkedik el, ha azt vizsgálja az ember, hogy mekkora azoknak az aránya, akik még mindig szinte kizárólag a természetet okolják a klímaváltozásért. Ugyanezen adatok szerint a magyar lakosság körében kevesen vannak azok, mindössze a lakosság 10%-a, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem aggódnak a klímaváltozás miatt. Ez az európai (a mérésben résztvevő) országokhoz képest viszonylag kedvező arány, a szomszédos Szlovákiában például a lakosság 38%-a vélekedik így.
Egy frissebb, 2022-es nagymintás (3000 fős) reprezentatív hazai kutatás szerint (mely a HUN-REN Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont megbízásából készült, a továbbiakban KRTK-s kutatás) 90% volt azok aránya, akik elfogadják, hogy (valószínűleg) van klímaváltozás, és 85% gondolja azt, hogy az emberi tevékenység teljesen vagy nagy mértékben hozzájárul ehhez. További 13% szerint kis mértékben járul csak hozzá, míg azok aránya, akik szerint az emberi tevékenység semmilyen mértékben nem járul hozzá a klímaváltozáshoz elenyésző, 2% alatti.
De mit kellene tenni ellene?
A tanulmány szerzői rámutattak, hogy a klímaválság létezését kevesen tagadják, mégis kevesen tesznek ellene. A DemNet és az Index 2019-es közös kutatásában a magyarok 54%-a mondta, hogy tesz valamit a klímaváltozás ellen, de nagyon alacsony volt azoknak az aránya, akik hajlandók lennének többet fizetni a környezettudatos termékekért. Azt is megkérdezték továbbá, hogy kinek kellene többet tenni a klímaváltozás ellen, amire a válaszadók a legnagyobb arányban a nagyvállalatokat, a fejlett országokat és a kormányokat jelölték meg.
Az Ipsos 2022-es kutatása szerint a magyarok 39%-a lenne hajlandó a következő években csökkenteni a húsfogyasztását a környezetvédelem érdekében. Ezzel szemben a Speciális Eurobarometer 2023-as adatai szerint a tízből hat válaszadó tett valamit a klímaváltozás ellen az elmúlt hat hónapban. A válaszadók nagy része a szelektív hulladékgyűjtést (58%) és az eldobható termékek fogyasztásának csökkentését (55%) jelölték meg, márpedig ennek elenyésző a hatása a környezetvédelemre. Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (95%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság volt a legnépszerűbb, míg az állati eredetű ételek csökkentése kapta a legkisebb pontszámot.
