A háztartási fogyasztás alapvetően GDP, reáljövedelem függő - közölte a főtitkár. 2023-ban a kereskedelem elszakadt a fogyasztástól, ennek az egyik olvasata az, hogy az emberek többet költöttek egyéb szolgáltatásokra.

A fogyasztási szerkezet átalakulása figyelhető meg jelenleg Magyarországon. Jelenleg 100 forint GDP-ből 60 forintot költünk fogyasztásra, ez Szlovákiában 67 %, Norvégiában 37% - sokat elárul a gazdaság szerkezetéről. Persze a fogyasztásnak van ciklikussága, gondoljunk csak az év eleji prémiumokra. A kereskedelem a gazdaság fő drivere lehetne, Magyarországon azonban ez nem így van

Az élelmiszerek aránya folyamatosan nő - ez a fejlettebb gazdaságokban nem így van. Miért van ez a magyar sajátosság? Mert a fogyasztási szerkezet átalakul - írja a Pénzcentrum. E mögött jövedelmi egyenlőtlenségek vannak: a legfelső 20 és a legalsó 20 százalék jövedelme egyre távolodik egymástól. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon erősödik az elszegényedés - ezt mutatja, hogy nő az élelmiszerre költött összeg - hívta fel a figyelmet előadásában.

A kiskereskedelmi szektor nyereségszintje 2-3% körül alakul, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi adó gyakorlatilag elvitte a nyereséget - jelntette ki Kozák Tamás. Kiemelte, a legkisebb és a legnagyobb árbevételű kategóriában figyelhető meg a legkomolyabb visszaesés, a középkategóriás cégek hozzák a nyereséget. Az árrés szint is folyamatosan csökken, tehát ez azt jelenti, hogy a kereskedők nem hárították tovább az elmúlt évek során keletkező pluszköltségeket.