Egy héttel azután, hogy a kormányt azzal vádolták, hogy a brit élelmiszeripart váratlanul érte a 27 napos értesítéssel, miszerint minden egyes szállítmányra, például camembertre, steakre, tulipánra és metélőhagymára akár 145 fontot elérő vámot kell fizetni, a kis kiskereskedők, például a csemegeboltok és a mezőgazdasági boltok azon igyekeztek, hogy biztosítsák, hogy még mindig legyenek eladható termékeik.

Azt mondják azonban, hogy egyes uniós exportőrök már úgy döntöttek, hogy elegük van a brit bürokráciából, és vagy szüneteltetik a beszállításokat, vagy teljesen feladják.

Borsos költségek

Élelmiszer-nagykereskedők és kereskedelmi szövetségek az Observernek olyan uniós országok beszállítóiról számoltak be, akik már más piacokat keresnek az Egyesült Királyság helyett. Az importőröknek 2020 óta egyre több Brexit-bürokráciával kell megküzdeniük, beleértve a növény-egészségügyi bizonyítványokat, a növényútleveleket, a behozatali engedélyeket és a kiviteli egészségügyi bizonyítványokat. A jövő hónapban egy újabb űrlapot kell majd kitölteniük az állati termékek, növények és gyógynövények esetében, és szállítmányonként akár 145 font "közös használati díjat" (CUC) kell fizetniük.

A miniszterek szerint ez csak az új létesítmények - többek között a kenti Sevingtonban található, 154 millió font értékű belföldi határellenőrzési helyszín - költségeinek fedezésére szolgál, nem pedig a profittermelésre. A Hűtésilánc Szövetség (CCF), a beszállítók szakmai szervezete azonban úgy becsüli, hogy a kormány 60 millió fontnyi Brexit-díjat fog behajtani, és a folyamat 1 milliárd fonttal növeli a hűtött élelmiszerek és növények importjának költségeit.

Az Allianz Trade biztosító múlt héten azt mondta, hogy az új rendszer első évében az élelmiszer-import összköltsége 10%-kal emelkedik.

Vannak, akik inkább feladják

A CCF vezérigazgatója, Phil Pluck Steve Barclay környezetvédelmi miniszternek írt levelében azt írta, hogy miután a brit exportőrökre 2021-től új szabályok vonatkoznak,

sok kisebb, hűtőláncos brit raktár és forgalmazó túlságosan terhesnek találta az adminisztrációt, és beszüntette a működését.

Az új határellenőrzési szabályok azt jelentik, hogy "az európai partnerekre és a brit cégekre egyaránt hasonló hatással lehetnek" - mondta Pluck, aki a határellenőrzések késleltetését sürgette.

Nigel Jenney, a Fresh Produce Consortium vezérigazgatója szerint a kormány nem ismerte fel, hogy az élelmiszerek behozatala gyors, egy éjszakán át tartó folyamat, és hogy egyes importőrök több díjat fognak fizetni, mint amennyit az élelmiszerek szállításával keresnek.

Szerinte a miniszterek csökkenthették volna egyes importőrök költségeit azzal, hogy lehetővé tették volna számukra, hogy az Egyesült Királyság 41 "ellenőrzési pontja közül néhányat - magánvállalkozók által működtetett határellenőrzéseket - használhassanak. De a kormányzati ellenőrök nem lesznek elérhetőek egyik napról a másikra, amikor a legtöbb friss élelmiszert szállítják, így az importőrök kénytelenek lesznek Sevingtont igénybe venni - mondta.

Szükségünk van arra, hogy ezeket az ellenőrző pontokat kormánytisztviselők szolgálják ki, hogy ellenőrizhessék az iparágunk által folytatott kereskedelem óráit. Ezt napokon belül meg kell tennünk. Ugyanis több nagy exportőrünk egyszerűen azt mondta: ezen az alapon az Egyesült Királysággal túl bonyolult kereskedni. Nem fogom csinálni.

Még rosszabb is lehet a helyzet

Az új ellenőrzések nem vonatkoznak a friss gyümölcsökre és zöldségekre, de az ezekre vonatkozó szabályok valószínűleg októberben lépnek életbe - ez a Boris Johnson által kötött Brexit-megállapodás feltételei szerinti kötelezettség -, és már most vannak arra utaló jelek, hogy az alacsonyabb értékű termények, például az áfonya és az uborka beszállítói máshová küldik a termékeiket.

A brit gazdák a múlt héten arra figyelmeztettek, hogy a heves esőzések és áradások után idén kivételesen gyenge termés várható, ami miatt az Egyesült Királyság még inkább az importált élelmiszerekre szorul. Az új importellenőrzések a vetőburgonya és más növények importját is megdrágítják a gazdák számára.

Mike Parr, a PML Seafrigo logisztikai cég igazgatója elmondta: "Úgy gondolom, hogy az olaszok, a franciák és a görögök minden speciális csemegeáru esetében azt mondták, hogy nem éri meg nekik szállítani ezekkel a díjakkal. Lengyelország nagy áfonyaszállítója az Egyesült Királyságnak, és már jelezték, hogy már nem éri meg nekik. Már most is kezd megtörténni, hogy ugyanannyi pénzt kapnak, ha áfonyát importálnak Európa-szerte, így nem éri meg az Egyesült Királyságba küldeni. Ez csak rosszabb lesz."