Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a HelloVidéknek elmondta, hogy a horgászegyesületek közösségépítő eseményei közül - nem meglepő módon - a horgászversenyek emelkednek ki. Ilyenkor a jó hangulatú megmérettetés nem egyszer egy finom halétel elkészítésében és közös elfogyasztásában csúcsosodik ki. Természetesen népszerűek a halfőző, halételkészítő versenyek is, ahol a férfiak mellett a női horgásztársak és családtagok is bemutathatják a tudományukat. Ezekre az eseményekre általában családi napokon vagy valamilyen egyéb, a településen szervezett rendezvényeken kerül sor - közölte a MOHOSZ, hozzátéve, hogy az év végén vagy az új horgászidény kezdetén az egyesületek gyakran horgászbált tartanak, ahol a családtagok és barátok a közösségformáló erőket kihasználva együtt szórakoznak a horgászokkal.
Arra a kérdésre, hogy hogyan vonják be a horgászegyesületek a fiatalokat és családokat a horgászat világába, a Szövetség kifejtette, hogy a horgászközösségek talán legfontosabb feladata a horgászutánpótlás-nevelés, ezzel együtt egy ökológiai szemléletű jövőbeni társadalom felépítése. Ez nem nélkülözheti a családok ebbe a rendszerbe történő bevonását, ezért a családi napok, gyermeknapok rendezvényein egyre inkább szerepet kapnak a horgászversenyek, a halakkal összefüggésbe hozható események.
Ilyenek például olyan látványtelepítések, amelyek során a gyerekek segítségével történik meg a halak vízbe helyezése, de népszerű a „halsimogató” medencék felállítása is, ahol az ifjúság a halakkal való közvetlen érintkezés útján kedvet kaphat a horgászat kipróbálásához. Mivel hazánkban jogszabály írja elő, hogy a gyermekek - természetesen horgászokmányok birtokában - kizárólag felnőtt felügyelete mellett horgászhatnak, így a kísérő nem horgász szülők is jó eséllyel kedvet kaphatnak ehhez a nagyszerű időtöltéshez.
A MOHOSZ azt is elmondta, hogy a serdülőkorú gyerekek szemléletformálásában a horgászszövetségek, horgászegyesületek által szervezett gyermeknapoknak, bentlakásos vagy napközis rendszerű horgásztáboroknak, iskolai sporthorgász szakköröknek és horgásztanodáknak is nagy szerepe van. Nem elhanyagolható a horgászattal, halakkal (FeHoVa, PontyShow, HorgászShow) kapcsolatos kiállítások szervezett látogatása, melynek koordinációjában nagy szerepe van a horgászegyesületeknek, horgászszövetségeknek. Ezekre a Horgászutánpótlás-nevelési és Oktatási Program keretében (HUNOP) megvalósuló támogatási rendszeren belül a Magyar Országos Horgász Szövetségtől támogatás igényelhető, de sok helyen önállóan, saját erőből is megrendezik ezeket a programokat.
Egyes vármegyékben (Békés, Vas) többéves múltra tekint vissza az általános iskolák közötti horgász csapatbajnokságok megrendezése. Ezeken a megmérettetéseken nagy szerepet kapnak azok a horgászegyesületek, amelyek horgászvízzel rendelkeznek, ugyanis a selejtezőfordulók vagy esetleg a döntő is az adott egyesületek vizén kerülnek lebonyolításra. Ez családi esemény is egyben, hiszen a döntően kiskorú gyerekek szüleik kíséretében vesznek részt a versenyeken.
Milyen hatással van a horgászegyesületek tevékenysége a helyi közösségekre?
A MOHOSZ szerint általánosságban elmondható, hogy a különböző szintű horgászszervezetek a legnagyobb létszámú civil szerveződések, nem beszélve arról, hogy egy település nagyságától függően, azon belül akár több horgászegyesület is működhet. Létszámát tekintve minél nagyobb egy ilyen szabadidős tevékenység gyakorlására létrejött szervezet, annál nagyobb hatást gyakorol az egész közösségre.
Egy jól működő, halgazdálkodó horgászegyesület a turizmuson keresztül be tud vonzani olyan forrásokat, amelyeket nemcsak a horgászok vagy a horgászat miatt odalátogató turisták élvezhetnek, hanem a helyi közösség is kihasználja annak előnyeit, például a javuló úthálózatot a településen belül, vagy egy bőséges választékot kínáló büfét a tó partján.
Ha egy horgászszervezet tevékenységével értéket teremt, akkor az pozitív mintát vagy példát szolgáltathat a lakosság többi részének is, amely során a közösségben működő más civil szervezetek is kiaknázhatnak olyan forrásokat, amelyek más aspektusból lesznek hasznosak a közösség számára - közölte a MOHOSZ. A horgászegyesületeknek nagy szerepe van a horgászat népszerűsítésében, ez könnyen beláthatóan arra sarkallja a közösséget, hogy a természetben, mint egészséges környezetben töltse el a szabadidejét. Ennek hosszútávú hozadéka lehet az aktív élettartam növekedése, ami kitolhatja a nyugdíjas kor utáni hasznos éveket.
Milyen szerepet töltenek be a horgászegyesületek a természetvédelemben és a fenntarthatóságban?
A MOHOSZ elmondása szerint a horgászegyesületek elkötelezettek a saját környezetük megóvását illetően. Nem elhanyagolható közösségformáló ereje van például egy jól megszervezett és nem mellesleg eredményesen megvalósuló szemétszedésnek, amely mindamellett, hogy a környezet tisztán tartását szolgálja, pozitív példát is mutat a fiatalabb generáció számára. A halőrök, a horgászok, mint az egyesületek szemei a vizeket járva általában elsőként szembesülnek a negatív hatásokkal, mint például a vízszennyezések, vagy halpusztulások, amelyeket időben jelentve az illetékes hatóságok felé, megelőzhetik a nagyobb problémák, vis maior helyzetek kialakulását.
A vízkezelő horgászegyesületek okszerű és ökológiai alapokon nyugvó halkihelyezésekkel nagyban hozzájárulnak a változatos halfauna kialakításához, a biológiai egyensúly fenntartásához. Ezzel egyidőben az inváziós halfajok célzott szelekciójával - mint például a törpeharcsa és egyes busafajok halászata - elősegítik az őshonos halfajok számára kedvezőbb környezet kialakulását.
A horgászegyesületekre egyre inkább jellemző az a gyakorlat, amely szerint a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknál szigorúbb halelviteli szabályokat állapítanak meg. Ezzel az észszerű keretek között meghatározott elvihető halmennyiséggel egyrészt a vízterület halfaunája válik hosszútávon fenntarthatóvá, másrészt a haltelepítésre fordítandó összeg lecsökkenthető, és az így felszabadult pénzeszközök olyan fejlesztésekre fordíthatók, amelyek a fenntartható halgazdálkodást segítik elő, mint például ívóhelyek kialakítása. A horgászok részéről szintén ezt a gondolkodást támogatja a „fogd meg és engedd vissza” szemlélet, amely a fentiekben leírtakat erősíti.
Arra a kérdésre, hogy hogyan segítik a horgászegyesületek a tagok közötti kapcsolatok erősítését, a MOHOSZ rámutatott, hogy egy horgászegyesületben a tagok a már korábban megismert rendezvényeken keresztül érintkeznek egymással. Azonban egy közös cél érdekében folytatott munkavégzés - egy horgásztanya vagy székház felújítása, stégépítés, faültetés, partrendezés - során is erősödhetnek a kapcsolatok, különösen akkor, ha sikeres az együtt elvégzett munka.
A horgászszervezeti élet egyik legfontosabb eseménye a taggyűlés. Ennek az utóbbi időben sajnos egyre inkább veszni látszik a presztízse, pedig a létjogosultsága annál nagyobb lenne, ugyanis a horgászegyesület tagjai ezen a fórumon közösen, konszenzus alapján határozhatják meg a jövőbe irányuló tevékenységeket, fektethetik le a szabályokat, de a tagok döntenek a tisztviselőkről is. Továbbá ilyenkor remek lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, új információk megszerzésére. A horgászszervezeti élet kialakulásának zenitjén az 1960-as, 1970-es években a horgászegyesületek sok helyen a második családot jelentették az embereknek, az egyes tagok között az összetartás olyan mértékű volt, hogy nyomukban horgásztanyák, üdülők épültek fel.
A mai énközpontú világban sajnos ez egyre kevésbé fontos, viszont a horgászegyesületeknek még mindig nagy felelőssége van abban, hogy újra olyan, a jelenkorra szabott társadalmi programokat kínáljanak, amelyekben a tagok is megtalálják a számukra megfelelőt. Ehhez azonban magas szintű kommunikációra, a közösségi média minél mélyebb ismeretére van szükség annak érdekében, hogy az egyesületek meg tudják szólítani az embereket.
Milyen módszerekkel biztosítják a horgászegyesületek a generációk közötti tudásátadást?
A generációk közötti tudásátadás első és legfontosabb színhelye a család, hiszen ott öröklődik apáról-fiúra a horgászat és a természet iránti szeretet. A horgászegyesületek felelőssége, hogy ezt a folyamatot felerősítsék azzal, hogy a felnőtteken keresztül a gyerekeket minél hamarabb megismertessék az egyesületi élettel, idősebb, tapasztaltabb horgászok bevonásával tematikus előadásokat szervezzenek. Ide kapcsolódik a már említett sporthorgász szakkörökben, táborokban és tanodákban végzett horgászegyesületi munka is. A gyerekek számára szervezett vizsgafelkészítő tanfolyamok szintén a tudásátadást szolgálják, amelyeket zömmel a horgászegyesületek bonyolítanak le.
