Bírság járhat ezért a magyar utakon: sok autós nem is ismeri ezt a szabályt

Bírság járhat ezért a magyar utakon: sok autós nem is ismeri ezt a szabályt

Tarjányi Lili
A tavasz beköszöntével nemcsak az emberek vágynak a szabadba és nagyobb mozgástérre, hanem a vadon élő állatok is egyre aktívabbak, egyre nagyobb távolságokat tesznek meg akár szaporodás, akár élelemszerzés céljából. Mivel gyakorlatilag az ország egész területét utak hálózzák be, így sajnos bármerre is indulnak szinte elengedhetetlen, hogy átkeljenek egy-egy forgalmasabb útszakaszon, ami bizony komoly veszélyt jelenthet mind az autós, mind az állat szempontjából.

A vad-, gépjármű ütközés közúti balesetnek minősül, ami azt jelenti, hogy mindenképpen jelezni kell(ene) azt a rendőrség felé. Sokan úgy gondolkodnak, ha már elütötték a vadat, úgysem jöhetnek jól ki belőle, ezért beteszik a csomagtartóba a testet, és később otthon feldolgozzák. Majd esetleg egy baráti összejövetel alkalmával elfogyasztják azt. Ez sajnos több okból sem célszerű. Egyrészt az elütött, de még élő állatot megközelíteni balesetveszélyes, mert viselkedése kiszámíthatatlanná válik. Komoly sérüléseket tud okozni félelmében, és tehetetlenségében. Másrészt a vadhús fogyasztását szinte minden esetben meg kell előznie, úgy nevezett vadhúsvizsgálati eljárásnak. Ez többek között azért is fontos, mert számos olyan tényező van, ami befolyásolja a hús elfogyasztásának lehetőségét.

Ha pedig még ez sem lenne elegendő indok, a vad eltulajdonítása lopásnak számít. Az 1996. évi LV. törvény, amely a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról rendelkezik, egyértelműen kimondja, hogy a vad az állam tulajdonában van.

A vad tulajdonjogának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv „A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait kell az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha - a vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával - utánkeresés során ejtik el, vagy elhullottan fellelik.

A fentebb leírtakat szem előtt tartva, tehát a legcélszerűbb, amit a vad elütésekor tehetünk, hogy értesítjük a rendőrséget, illetve a területileg illetékes vadászatra jogosultat, aki majd a szakszemélyzetet mozgósítva gondoskodik a vad további sorsáról, többek között kárenyhítés céljából. Ez abban az esetben is célszerű, ha az állat szemmel láthatóan sérült, de még képes valameddig elmenekülni, hiszen később nagyvalószínűséggel kínok között fog elpusztulni, valamilyen belső sérülés következtében.

A 1996. évi LV. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény a vadászható állatok által okozott kárról, és annak rendezésének kérdésében a Polgári Törvénykönyvben leírtakat veszi figyelembe. A jogszabályokból egyértelműen kiderül, hogy amennyiben a vad természetes életmódjából adódóan, és nem zavarás hatására okoz balesetet, a felelősség nem a vadászatra jogosultat terheli.

  • (1) A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.
  • (2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
  • A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.
  • Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.

A Polgári Törvénykönyv 6:539. Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál paragrafusában egyértelműen megfogalmazza, hogy a károkozás felróhatósága alapján köteles mindkét fél vállalni, vagy éppen megtéríteni a kárt.

  • (1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.
  • (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
  • (3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.
  • (4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.”

Minden esetben vizsgálják a felek felelősségét, azok felróhatóságát. Milyen hibát véthet ez esetben a vadászatra jogosult? Amennyiben a károkozásra bizonyíthatóan vadászati tevékenységből adódó zavarás miatt kerül sor, felelősség terheli a vadászatra jogosultat. Mit jelent ez? Például, ha egy társasvadászat folyamán a vad menekülése közben az úttesten halad át, és ekkor baleset történik, a felelősség felróható a vadászatra jogosultnak, hiszen közvetve ugyan, de hibát követett el. Ugyanez a probléma akkor, ha nem megfelelő távolságra vannak a vadászati berendezések az egyes útszakaszoktól. Hiszen a vad előfordulása ezek miatt gyakoribbá válhat.

A gépjárművezetőknek érdemes tájékozódni azokról az időszakokról, amikor fokozott figyelemmel kell viseltetni az egyes útszakaszon. A vadjelző táblák is ezen okból kerülnek kihelyezésre. A fentebb említett időintervallumok többek között az egyes vadfajok szaporodási időszakai. Ilyenkor akár fényes nappal is kirohanhatnak az útra, egyéb esetekben általában napkeltekor és napnyugtakor fordulnak elő. Sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az terménybetakarítások idején, az út szélén elszóródott magokat csipegető fácánoknak, gerléknek, galamboknak. Pedig ezek is komoly károkat okozhatnak az autóban, motorokban. Nem kisebb a kockázat mezei nyúl esetében sem, aki meglehetősen rosszul reagál a reflektor fényére, így azt érdemes elkerülni.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?