A múlt héten kedden és szerdán országos, áztató eső öntözte a földeket, a hét második fele viszont már szárazon alakult. Nagy területen hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, helyenként 30 mm is összejött, a Dunántúl délkeleti részén ugyanakkor helyenként még 5 mm sem esett. Az elmúlt 30 napban jobbára 30-60 mm között alakult a csapadékösszeg, míg a Duna-Tisza közén még 20 mm sem esett. Ez jócskán elmarad a szokásos értéktől. A 90 napos csapadékösszeg csaknem országszerte hiányt mutat az átlaghoz képest. A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a hónap közepi állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok - derül ki a HungaroMet friss agrometeorológiai előrejelzéséből.
5-6 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál. A napi csúcsértékek péntekig 10 és 15 Celsius-fok között alakultak, majd a hét végén intenzív melegedés kezdődött, vasárnap már 25 fok körüli maximumok is voltak. Éjszakánként a borult, csapadékos időszakok kivételével jellemzően 5 fok alá hűlt a levegő, talajmenti fagyok többször, többfelé előfordultak. Hétfőn reggelre délnyugaton, kedden északkeleten, míg pénteken a keleti országrészben sokfelé kissé fagypont alá esett a hőmérséklet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hét első felében 10-12, a hét végén már 15 fok körül alakult.
Ilyen a helyzet a földeken
Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az Alföld északi részén a téli belvízfoltokban az őszi vetések kipusztultak. A kalászosok intenzíven növekednek, egyre többfelé a kalászhányás fázisában járnak, az őszi káposztarepce pedig még virágzik, de már a virágzás végén jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A hűvösebbre fordult időjárás jól jött, mert nem rövidültek tovább a tavaszi fenológiai fázisok a szokatlan meleg miatt. További esőre lenne szükség az optimális fejlődéshez. A csapadékra főként a csírázó, éppen kisoroló napraforgónak és kukoricának volt égető szüksége, a magágy készítése és a vetés sokfelé még igen száraz talajba történt.
A gyümölcsfák már elvirágoztak, a terméskezdeményeket és a növekvő termést a nagyszámú kártevő mellett gyenge éjszakai fagyok veszélyeztették az elmúlt héten. Az akác már az északi területeken is virágzik, csaknem egy hónappal korábban, mint 2023-ban, amikor fagykár is érte a növényeket. A fákon sok a virág, a napos, meleg, de nem forró idő kedvező a hordásra. Ami a méheket illeti, a méhcsaládok a korai tavaszban is kellően meg tudtak erősödni, az enyhébb napokon már január végén a mogyoróról hordták a virágport.. Délen már elvirágzott, vagy a virágzás végén jár az egyik legfontosabb mézelő növényünk. Békésben nagyon sok volt a virág a fákon, de éppen a hűvös időszakra esett a dandárvirágzás, Nógrádban azonban többfelé elfagyott a virág.
A napokban kora nyári időjárás várható. A hét első felében marad a száraz idő, majd szerda estétől, csütörtöktől nedvesebb és labilis rétegződésű légtömeg érkezik fölénk, így megnő a záporok, zivatarok kialakulásának esélye. A záporos forma miatt nem lesz egyenletes a csapadék eloszlása, országos, áztató eső nem valószínű, területi átlagban a legfrissebb számítások szerint nagyobb mennyiség (>10 mm) az ország délnyugati felén hullhat ezen a héten. A talajok szerdáig sokat száradnak, majd csütörtöktől foltokban megázhatnak. Sok lesz a napsütés, napközben pedig feltámad a délkeleties, majd a hét végén már északias szél. Meleg lesz, a minimumok nagy területi szórásban, de 10 Celsius fok körül, a maximumok pedig többnyire 22 és 27 fok között alakulnak majd, csak a hét második felében egyes tartósabban felhős, napközben csapadékos területen lehet ennél hűvösebb. A hőösszeg így ismét gyors növekedésnek indul, a talaj pedig tovább melegszik
- írja az előrejelzés.