Az új Közös Agrárpolitika elemei milyen változásokat eredményeztek az agrárszektorban?
Minden korszakos változás céltudatos tervezést, fejlesztést és nem utolsósorban befektetést követel meg mind a kisebb családi gazdálkodóktól, mind pedig a nagyobb vállalkozásoktól. Nem kivétel ez alól a jelenlegi időszak sem. A piaci körülmények drasztikusan megváltoztak, és az uniós támogatási rendszer is számos új elemet tartalmaz. Mindehhez szakmailag és pénzügyileg is alkalmazkodniuk kell a gazdálkodóknak, ami nem egyszerű. A szántóföldeken, az állattartó telepeken és a feldolgozó üzemekben már megjelent és nagy ütemben hódít a precíziós gazdálkodás, a modernizációs fejlesztések java azonban még előttünk áll. Kifejezetten fontos, hogy miként fog beépülni a rendelkezésre álló forrás az agrárvállalkozások fejlesztési terveibe a beruházások megvalósítása érdekében.
Az előttünk álló pályázati ciklus keretében elérhető forrásokat miként lehet a legkedvezőbben felhasználni?
A gazdáknak fel kell mérniük saját erőforrásaik nagyságát, és amennyiben előreláthatólag azok a megcélzott uniós támogatásokkal együtt sem fedezik a teljes beruházás költségeit, úgy szükséges még azelőtt konzultálni a bankjukkal, mielőtt a projekt kivitelezését megkezdik. Ahhoz, hogy minél több beruházási projekt valósuljon meg az ágazatban, az állami és a bankszektor szerepvállalása is szükséges. A piaci és a támogatott hitelkonstrukciókat, valamint az alapítvány kezességét így tehát összhangba kell hozni a pályázati felhívásokkal annak érdekében, hogy minél inkább ki tudják használni lehetőségeiket a gazdák, ezáltal erősíteni tudják vállalkozásukat a fenntarthatóság, a hatékonyság, a versenyképesség és a jövedelmezőség terén egyaránt.
Milyen tényezők nehezítik a gazdákat abban, hogy a fejlesztésre irányuló terveiket véghez tudják vinni?
A vállalkozások stabil működéséhez és piaci pozíciójuk javításához folyamatos beruházások szükségesek, amelyeknek hatalmas a tőkeigényük, miközben a gazdáknak jelenleg a napi kiadások biztosítása is nagy kihívást jelent. Az orosz–ukrán háború és a kapcsolódó szankciós rendszer következményei, a magas inflációs környezet, az energiakrízis, a mezőgazdasági termelés inputárainak emelkedése, a klimatikus váltások hatásai és az ismétlődő járványhelyzetek általános bizonytalanságot eredményeznek az agrárszektorban. Ideális helyzetben minden agrárvállalkozásnak lenne alkalma kihasználni a történelmi mértékű uniós forrásokban rejlő lehetőséget, viszont most nem ez a helyzet. Az agrárszektor szereplői között van, aki a körülmények ellenére jelentősebb tőkét tudott felhalmozni az előző években, így számára kevésbé okoz nehézséget az, hogy új projektbe fogjon. A többség azonban úgy gondolom, hogy nincs ilyen kedvező helyzetben. Nekik más módon, és többlettámogatással kell segítenünk a finanszírozásukat.
Miként segíti az alapítványi kezesség az agrárvállalkozásokat abban, hogy beruházásaikat megvalósítsák?
Az agrárium támogatási szempontból mindig is speciális megoldásokat követelt, a vállalkozások finanszírozási igénye pedig továbbra is kiemelkedően magas más ágazatokhoz képest. Az alapítvány egyaránt támogatja azokat a gazdákat, akiknek a likviditási problémáik felülírják a beruházási terveiket, és azokat is, akik kisebb vagy nagyobb mértékű projektekbe vágnak bele, például az újonnan meghirdetett pályázatok egyikének megvalósításába. Mivel a hitelfinanszírozás is jelentősen drágult az elmúlt időszakban, önerőből pedig kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA támogató szerepe nagyban hozzájárul. Az alapítvány feladata, hogy ne hagyományos értelemben vett pénzügyi intézményként működjön, hanem vállalja fel az átmenetileg nehezebb helyzetbe kerülő cégek, ágazatok finanszírozását is, és olyan megoldásokat találjon, amelyek segítik a gazdákat a mindennapi működésükben és vállalkozásuk fellendítésében. Az Agrár Széchenyi Kártya, az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel, valamint számos egyéb konstrukció, amit a bankokkal kialakítottunk, továbbra is kiemelten kedvező feltételekkel támogatja a gazdák hitelfelvételét.
Az alapítványi kezesség igénylése által milyen előnyökhöz juthatnak hozzá az agrárgazdaság szereplői?
Az alapítványi kezesség bevonása jelentős mértékben javítja a gazdálkodók hitelhez jutásának esélyeit, hiszen a bank finanszírozási hajlandóságát növeli. A kezesség díja a hitel teljes futamideje alatt fix és kiszámítható, ami stabilitást jelent a vállalkozásoknak, miközben az egyéb banki fedezetek kiváltása mellett időt és egyéb járulékos költségeket takaríthat meg az ügyfél, hiszen annak igénybevételekor nincs szükség értékbecslőre, közjegyzőre vagy földhivatali ügyintézésre. A vagyonelemek tehermentesítésére szolgálhat továbbá, hiszen ingatlanfedezetek mellett vagy akár anélkül kedvező díjon és feltételekkel vonható be, így a vállalkozásnak nagyobb mozgástere maradhat további fejlesztésekre a saját forrásokból. A kezesség bevonása jelentős segítségnek minősül azokban az esetekben is, amikor a vállalkozó eszközei, ingatlanjai már jelzáloggal terheltek. Az agrárszektor egészének nyújt kezességet az alapítvány, tehát az elsődleges mezőgazdasági termelőkön felül az élelmiszeripar és az agrobiznisz vállalkozásainak egyaránt.
Az agrárszektorban zajló koncentráció látványosan felgyorsult, vagyis a gazdaságszámok csökkenése és a birtokmérete növekedése figyelhető meg. Mit gondol erről a tendenciáról?
A koncentrációt indokolja ugyan a generációváltás és a hatékonyság javítására való igény is, azonban fontos, hogy a nagyobb vállalatok piaci pozíciójának erősödése ne menjen a kisebb vállalkozások hátrányára. A vidék adja az ország gerincét, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása tehát kulcsfontosságú, hiszen a gazdák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy biztosított legyen a stabil élelmiszer-ellátás és a hagyományos vidéki életmód, környezet. Az alapítvány továbbra is szeretné megőrizni azt a védőhálót, amit az őstermelőknek, családi gazdálkodóknak és különböző méretű vállalkozásoknak nyújt.
Fotó: AVHGA
(x)
