Az Európai Unió Nagy-Britanniával együtt a világ harmadik legnagyobb baromfitermelő centruma az Egyesült Államok és Kína után, együttes termelése megelőzi Brazíliát is. Európán belül messze a legnagyobb termelőnek Lengyelország számít, míg a korábbi vezető Franciaország lecsúszott a dobogóról - mondta el az európai baromfihús-előállítás legfontosabb kérdéseiről tartott előadásában Birthe Steenberg, az európai baromfitartókat képviselő AVEC főtitkára a Baromfi Világnap alkalmával megtartott konferencián. Az AVEC az uniós és brit baromfitermelők 95 százalékát képviseli és az ágazat hangja kíván lenni az uniós döntéshozatalban, valamint a nemzetközi viszonylatokban.
A klímaváltozás nem tiszteli a határokat
Hozzátette: az ágazatnak kedvez, hogy minden előrejelzés szerint a baromfihús fogyasztása fog előretörni a húsfélék közül. Fontos lenne ugyanakkor, hogy az uniós termelés fenntarthatóbban történjen, mert a klímaváltozás határai nem tisztelik a határokat és nem járható az, hogy a harmadik világba kihelyezett termelés látja el Európát – fejtette ki a főtitkár.
A környezeti tudatosság és az állatjólét szempontjai ugyanakkor ellentmondanak egymásnak, a szabadtartásos biotermelés karbonlábnyoma a legnagyobb a megtermelt termék egységére vetítve.
Az uniós fogyasztók ráadásul továbbra is az ár alapján döntenek, a legfontosabb szempont ez a vásárláskor. Összességében a világ több állati fehérjére tart igény, amelyet fenntartható, környezetbarát módon kellene megtermelni.
Jelenleg azonban az EU alacsonyabb állatjóléti színvonalon és magasabb karbonkibocsátás mellett előállított baromfit importál nagy mennyiségben a harmadik országokból, elsősorban a Mercosur országokból és Ukrajnából.
Nagy István: minden támogatás megmarad 2027-ig
Sötét színben tűnik fel a húsfogyasztás
Az egyik legfontosabb kihívásnak a húsfogyasztás elleni fenntartásokat nevezte, amelyek ráadásul nemritkán félelemkeltő üzenetek révén jutnak el a fogyasztókhoz, sokakat elriasztva a húsevéstől. A zöld szervezetek ugyanakkor, amelyek mindezt bonyolítják, legfeljebb a társadalom öt százalékát képviselik – mutatott rá a főtitkár, miközben az uniós döntéshozók gyakran rájuk, és nem a „terepen dolgozó” termelőkre hallgatnak.
Birthe Steenberg kijelentette: az EU napjainkra végül felismerte, hogy a termelőkre kell alapoznia és nem ellenük döntéseket hoznia, a közelgő választások ebben további előrehaladást hozhatnak.
A világ ugyanakkor megváltozott, míg korábban mindenki ismert egy-egy termelőt, mára a városiasodás miatt elszakadt az uniós polgárok a hiteles információktól és elsőszámú tájékozódási forrásuk a civil szervezetek és a közösségi oldalak lettek.
Megoldásként a főtitkár az eredetmegjelölés szigorítását, a termeléssel kapcsolatos elvárások kölcsönösségét, a kibocsátás alapján meghatározott állatjóléti elvásárokat és az ágazat támogatását nevezte meg.
