Az áremelkedés hatása nálunk később csapódott le. A vásárlók látták, hogy elszálltak az árak, csak voltak még elkölthető tartalékaik, így a fogyasztás visszaesése is elhúzódott. Mostanra azonban kiürültek a lakossági perselyek, ami a kiskereskedelmi forgalomban, valamint a vendéglátásban is jól láthatóan visszaköszön. Az élelmiszeriparnak azon túl, hogy szembe kell néznie a csökkenő forgalommal, az Ukrajna felől érkező olcsó dömpinggel is fel kell vennie a harcot. Nem hallottam, olvastam még egyetlen olyan véleményt, elemzést sem, amely minden kétséget kizáró választ adott volna arra, hogy miért toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az infláció uniós viszonylatban

- fogalmazott a szakember az Indexnek. 

AVEC-főtitkár: világossá kell tenni, mit hozunk be az importbaromfival

Az EU az állatjólétre és a környezetvédelemre ügyet sem vető országokból importálja a baromfihúst - mondta el Birthe Steenberg Budapesten.

Hozzátette, hogy a Master Good termékeinek kétharmada exportpiacokon talál gazdára. Versenyképesség híján nem tudnának stabil lábakon állni a nemzetközi piacokon, vagy a McDonald′s legnagyobb csirkehús-beszállítói lenni. Ráadásul az áremelés ellenére is gond nélkül tudták külföldön értékesíteni a termékeiket. A szakember az ukrán termékekkel kapcsolatban elmondta, hogy ott teljesen más szabályok mentén történő termelés zajlik, aminek köszönhetően nyomott árú termékkel lepik el az európai piacot. A baromfi esetében a korábbi 90 ezer tonna helyett 174 ezer tonna áru jött be Ukrajnából 2023-ban.

Biztosan állíthatom, hogy az ukrán termelés számos ponton sérti a vonatkozó uniós jogszabályokat. Magyarországon már régen betiltott vegyszereket használnak, amikkel kétségkívül jobb terményhozam érhető el, de ugyanez igaz az élelmiszer-feldolgozás esetében is. Erre bizonyíték a Németországban történt sajnálatos eset, hogy valaki ukrán szalmonellás csirke elfogyasztását követően lett beteg és vesztette életét. 

Döntöttek: vámmentesen jöhetnek be Ukrajnából ezek a termékek az EU-ba

2025 nyaráig vámmentesen érkezhetnek az ukrán és moldáv termékek az Európai Unióba.

Sok múlik a fizetésen

Az élelmiszer-fogyasztási szokásokat nem meglepő módon a pénztárcánk is nagyban befolyásolja. Bárány László szerint komoly probléma az, hogy a bérnövekedés dinamikáját látva elmondható, hogyan zárul az olló a nyugati, valamint a magyar fizetések között, ám ez jellemzően a társadalom felső rétegére érvényes. Menedzserszinten már egész közel állnak a bérek, a legalsóbb társadalmi szinten viszont továbbra is óriási a különbség.

A Master Good végzett egy hat országra kiterjedő bérfelmérést, valamennyi kereseti sávot figyelembe véve, húsz szakmában. Az eredmények azt mutatják, hogy a V4-országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) viszonylatában a magyar bérek a szlovák és a cseh keresetek szintjén vannak, míg a lengyel bérszínvonal jóval magasabb. Azt a következtetést vonhatjuk le egy túlfűtött gazdaság esetében, hogy a magasabb munkaerőigény felfelé húzza a béreket. Ez figyelhető meg Németország, Ausztria és legújabban Lengyelország esetében, felkészül Csehország, Szlovákia és Magyarország.

Meglepő, ami a magyar boltokban történik: ezt nem sokan hitték volna

Egyre dinamikusabb a fogyasztás helyreállása, márciusban 4,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ezzel már három egymást követő hónapban nőtt a fogyasztás.

Miért fordulnak el egyre többen a hústól?

Nagyot fordult a világ és a fogyasztási szokások is, általánosan pedig elmondható, hogy a legtöbb ember ódzkodik a rovarfehérjéktől és a GMO-tól is, ráadásul a húsnak is egyre többen fordítanak hátat. A vállalat ügyvezető tulajdonosa kitért arra, hogy az a vád érte a húsipart, hogy a hústermékek előállítása hatalmas karbonlábnyomot hagy maga után, ezért indultak el néhányan a húsmentes vagy húst helyettesítő alternatívák útján. Mindebben szerinte hatalmas a ferdítést, sok valótlan információt lát. Egy kutatás szerint Hollandiában a 18 év alatti lányok 40 százaléka mondott le a húsfogyasztásról a bolygó megmentése érdekében, tették mindezt téves információk alapján.

Ki kell emelni, hogy nem lehet összemosni a húsipar összes szereplőjét. A marhahús, a sertéshús, a hal és a csirkehús előállítása között nagyon markáns különbségek vannak. A csirkehús előállítása az egyik legkevésbé megterhelő a környezet számára. Egyben érdemes összevetni a többi iparággal is. Nagyobb az ökológiai lábnyoma a csokoládé, a kávé előállításának, mint a csirkehús termelésének, és a rizstermelés is szinte hasonló szén-dioxid-kibocsátással jár.