Tóth Emil elmondta, hogy az elmúlt évek időjárási anomáliáit nézve felmerülnek a kérdések, hogy hogyan lehet szántóföldi növénytermesztéssel életben maradni, milyen terméseredményekkel lehet gazdálkodni. A helyzetet nagyban megnehezítette a gáz- és energiaárak mozgása, ugyanis nem volt könnyű eltalálni, hogy a növényvédő szerek és műtrágyák árában ki mikor realizálta ezt. A szakember beszélt arról is, hogy mivel ők 5 éves vetéstervvel működnek, így a vetésszerkezeten csak minimálisan, 1-2%-on tudnak változtatni. Ami most újdonság volt, hogy egy 3500 hektáros integrált területre becsempésztek 150 hektár szóját, ez 5-6%-a a termésterületnek. A költségeket illetően meggondolják, mit csinálnak, de takarékoskodni nem tudnak. Az ugyanis visszafordulás lenne, és a termésmennyiség meg a minőség csökkenésével járna.
A Sárrét Kft. cégvezetője szerint fel kell rá készülni, hogy Magyarországon 2050-ig a jelenlegi 5,1 millió hektáros megművelt szántóterület akár 2,8-3 millió hektárra is csökkenhet, mivel a szélsőségesen gyengébb területeken abba fogják hagyni a gazdálkodást. A szántóföldi művelés alá vont területek mértéke ezen felül attól is függhet, hogy mire fognak a jövőben uniós támogatások érkezni. Tóth Emil beszélt arról is, hogy másodvetésben termesztenek silócirkot, ami nagy mennyiséget tud adni, a teheneknek takarmánynak kiváló, de rizikós a termesztése. Mint mondta, ha
100-150 hektárt tudnánk öntözni, az biztonságossá tenné a másodvetést. A szemesciroknál viszont az a kérdés, hogy képes lesz-e versenyezni a kukoricával?
Tóth Emil beszélt arról is, hogy a klímaváltozás miatt már nemcsak Lengyelországban, de Ukrajnában és Oroszországon is egyre nagyobb területen termesztenek kukoricát, így lehet, hogy Magyarországon nem ebben, vagy a cirokban kellene gondolkodni a jövőben. A szakember az öntözött területek kiterjesztését illetően pesszimista, mint mondta, rengeteg jogi és fizikai problémát kellene elhárítani ahhoz, hogy ez működőképes legyen. A Sárrét Kft. cégvezetője a problémákat felsorolva megemlítette a vízhiányt, a magas vízdíjakat és az apró táblaméreteket, mint mondta, 5-10 éves földbérletekkel nem lehet egy 30 éves beruházást végrehajtani. Emellett
meg kellene határozni, hogy mit öntözünk, és milyen módon. Azt, hogy öntözési engedélyt adunk a felszín alatti vízkészletekre fúrt kutakra, azt a gyakorlatot abba kell hagyni.
A szakember szerint a precíziós gazdálkodás itt van, működik, és aki fejlődni akar, részt vesz benne. Az viszont nagy probléma, hogy a pályázatok végére oda kell írni, hogy a pályázó megtartja a dolgozói létszámot. Ez ellentmondás, hiszen éppen azért fejlesztene valaki, hogy kevesebb emberrel is tudja működtetni a vállalkozását. A szakember azt is kifejtette, hogy Amerikában és Nyugat-Európában fejlett technológiával, olcsóbban termelnek nagy mennyiségeket, Ukrajnában és Oroszországban pedig az olcsó üzemanyag és műtrágyák jelentenek hatalmas előnyt a gazdálkodóknak. Tóth Emil úgy látja, hogy ezekkel a versenytársakkal szemben a magyar növénytermesztők óriási hátrányban vannak. Az Év növénytermelője végezetül arról is szót ejtett, hogy át kellene gondolni a GMO-val kapcsolatos álláspontokat, hiszen láthatóan óriási lehetőségek vannak benne, és eddig teljesen biztonságosnak bizonyultak.
Ők lettek 2023-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
Címlapkép forrása: Agrárszektor
