A Covid-járvány során megtanulták a vállalkozások, hogy a munkaerőt meg kell tartani nehezebb időkben is, mert a későbbiekben sokkal nehezebb és drágább újra megszerezni
- mondta el Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki a munkaerőpiaci folyamatokról és kilátásokról, valamint a kormány intézkedéseiről és terveiról tartott előadást az AgroFood konferencián Kecskeméten.
Nem talál egymásra az állás és az álláskereső
Magyarország a foglalkoztatási rátában az első háromba szeretne kerülni az Európai Unióban, amely ambíciózus kihívás
- jelentette ki az államtitkár. Idén márciusban már 4 millió 746 ezer foglalkoztatott volt, ezzel teljesült a 2010-es célkitűzés az egymillió új munkahelyet illetően. 2010 óta jelentősen nőtt a foglalkoztatási ráta, a legrosszabb helyzetű régió is jobb számokat mutat ma, mint akkor a legrosszabb.
A versenyszektor munkahelyeinek száma folyamatosan bővül, havonta átlagosan 60-80 ezer üres álláshely, miközben 240 ezer munkanélküli és közel 120 ezer inaktív van. A magyar mobilitási hajlandóság ezen a téren azonban nagyon alacsony, és a képzettség sem megfelelő az üres álláshelyek betöltésére.
A kormány kőkemény gazdasági kérdésnek tekinti
Jellemző, hogy javul az idősebb, 45 éven túli népesség aktivitása és foglalkoztatása, amely részben a magas infláció, a megélhetés is az egyik oka. Az élelmiszeripar foglalkoztatási helyzete stabil, a járműipar után a feldolgozóiparon belül a második foglalkoztatónak számít az ágazat. A szektor a korábbi évtizedekben nem a legjobb keresetekről volt ismert, de ebben is felzárkózás történt az utóbbi években.
A külföldi munkaerő nagyon átpolitizált kérdéssé vált, jóllehet ez kőkemény szakmai, gazdasági téma
- jelentette ki az államtitkár.
A demográfiai trendek javultak ugyan, de továbbra sem elégségesek. A fiatalok foglalkoztatását célzó programok is segítenek, amelyeket érdemes kihasználnia az ágazati szereplőknek.
A külföldi dolgozók beváltak
Az előadást követően kerekasztal-beszélgetés következett a vendégmunkások magyar élelmiszeriparban szerepéről. A fórumon szóba kerültek az iparág foglalkoztatási nehézségei, valamint a megoldási lehetőségek is.
Elsősorban magyar embereknek szeretnénk munkahelyet biztosítani, ezzel a cégek is így vannak. A kérdés az, hogy van-e az adott munkahelyre megfelelő jelentkező
- mondta el Czomba Sándor. Hozzátette: a fülöp-szigeteki munkavállalókkal ugyanakkor nagyon pozitív tapasztalatok vannak, szorgalmasak és elkötelezettek, sokszor diplomával dolgoznak betanított munkában, ahogy az államtitkár fogalmazott:
kenterbe verik a magyar segédmunkásokat.
Hozzátette: a 240 ezer álláskeresőből 150 ezer mentális, egészségügyi, szociális okokból nagyon messze áll a munkaerőpiactól, őket rendkívül nehéz bevonni a munkába.
A vendégmunkások továbbvándorlásáról szólva kijelentette: egy kiegyensúlyozott, jól működő gazdaság és munkahelyteremtés révén lehet olyan környezetet kialakítani, hogy többen jöjjenek ide dolgozni, mint ahányan elhagyják az országot. Hozzátette: Romániában és Lengyelországban sokkal súlyosabb probléma a hazavándorlás elősegítése.
Meg kell szólítani a fiatalokat
Az ágazat részéről a legfontosabb a magyar munkaerő és a hazai szakképzés - mondta el a fórumon Galicz István, az Élelmiszeripar Készségtanács tagja.
Hozzátette: sok nyugat-magyarországi szakképző intézmény és szakiskola bevallja, hogy Nyugat-Európának képeznek munkavállalókat.
A fiatalokról szólva kijelentette: a középiskolai generáció teljesen másképp gondolkodik, nem is szabad elvárni tőlük a régi gondolkodásmódot. Az élelmiszeripar nem trendi számukra, márpedig ez számukra kulcskérdés. Jobban el kell juttatni számukra azt az üzenetet, hogy ez az ágazat érdekes és biztos megélhetést nyújt, újragondolt pályaorientációra van szükség.
Alapképzés a külföldieknek
Az ázsiai, esetleg afrikai országokból érkező munkavállalóknak néhány hetes-hónapos kurzust dolgozott ki a MATE, ahol az agrárium és az élelmiszeripar munkafolyamatainak alapfogásait tudják megtanítani.
Fel vagyunk készülve erre a feladatra
- mondta el Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A visszavándorlásról szólva kijelentette: nem a fiatalok külföldi munkavállalása a probléma, de fontos, hogy „legyen hova visszajönniük”. Ebben még van tennivaló.
A fiatalokkal szemben őszintének kell lenni, nem szabad velük szemben felsőbbrendűséget mutatni, sok szempontból pozitív tulajdonságaik vannak és értelmesek. Azt kell velük megértetni, hogy az agrárium szép és biztos megélhetést nyújt, ha ezt elfogadják, akkor a tizenéveseket is érdekli. Ha ez sikerül, akkor az eredménye sem marad el:
Évről évre tudjuk növelni azon fiatalok számát, akik agrár-felsőoktatásba jelentkeznek.
Gazdaságtalan magyarokat alkalmazni
A Master Good cégcsoport 3300 munkavállalójából 400 fő fülöp-szigeteki, ezt a helyzetet főleg az a kényszer alakította ki, hogy hosszabb távra tervező munkaerőt kerestünk
- mondta el Kántor Gyöngyi, a cégcsoport HR igazgatója. Hozzátette: hiába van nagyon jó kapcsolatuk az önkormányzatokkal, csak ideiglenes távra tudnak munkaerőt szerezni a térségből. Hozzátette:
gazdaságtalan ilyen munkakörben magyar embereket foglalkoztatni, mert ideig-óráig bírják ki az élelmiszeripari, állattenyésztési feltételeket. A fülöp-szigeteki munkavállalók hosszabb távra terveznek, túlórákat vállalnak, könnyen alkalmazkodnak.
A munkaerő megtartását tekintve a HR igazgató a jó vezetőket emelte ki, mint elmondta, az alkalmazottak elsősorban a jó vezetők miatt maradnak egy munkahelyen. Ennek segítésére programot is indított a cég, és jellemző a Master Goodra, hogy a vezetők egy hosszabb távú folyamat során lépnek előre a cégnél.
A fiatalok munkavállalásával kapcsolatban elmondta:
Amikor először lépnek be egy baromfitelepre, meglepődnek, pedig továbbra sem lehetséges egy ilyen telepen home office-ban dolgozni.
Elégedettek a külföldi dolgozókkal
A partnereinkkel együtt nagyon elégedettek vagyunk a fülöp-szigeteki munkavállalókkal, megbízhatóak, túlóráznak, ha kell
- mondta el Nyikosné Kovács Melinda, a Pannon-Work munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője. Hozzátette: aki külföldi munkavállalókat szeretne alkalmazni, annak érdemes információt szereznie olyan cégtől, aki már tapasztalatot szerzett ebben, vagy felvenni a kapcsolatot egy felkészült munkaerő-közvetítő céggel.
A magyar munkavállalók megtartásának legfontosabb eszköze természetesen a pénz és a karrierút kilátásba helyezése, de a kölcsönzőcégnek más eszköze nincs a partnercégeknél. Időről időre ugyanakkor felmérést készítenek a dolgozók hangulatáról és elvárásairól.
A Portfolio AgroFood 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
