Pár évtizede még úgy hittük, hogy a diófának semmi sem árthat. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, az egyik legsérülékenyebb gyümölcsfánk lett. Óriási károkat okoz a nyugati dióburok-fúrólégy pusztítása a kiskertekben és a dióültetvényekben egyaránt, ami miatt vegyszeres védekezés nélkül szinte lehetetlené vált a dió betakarítása az utóbbi években. Ez az árakban is megmutatkozik, a dióbél értéke néhány év leforgása alatt kiugróan megemelkedett. A növényvédelem mellett azonban az sem mindegy, milyen diófát vásárolunk, és az sem, hogy hová ültetjük el a kertbe.

Viszont, ahogy egyre nagyobb a hazai diófa-pusztulás, úgy jön fel amerikai rokona, a pekándió, aminek a termése elképesztően finom, ráadásul a fáját sem károsítja a dióburok-fúrólégy!

Növényvédelme is egyszerű, kifejezett kártevője, kórokozója nincs is, legalább is nem jelent még meg - közölte Kósa Dániel a HelloVidékkel, akit arról kérdeztek, mire figyeljünk, ha saját pekándiófát szeretnénk.

A pekándió ültetése tényleg jó ötlet lehet a hagyományos dió helyett, mert nemcsak, hogy ellenállóbb e kártevővel szemben, de sokan még ízletesebbnek is találják. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem önporzó, így legalább két különböző fajtát kell ültetni a megfelelő megtermékenyülés érdekében. Előnyös tulajdonsága még, hogy jól alkalmazkodik a magyarországi klímához, és a tapasztalatok szerint jól tűri a téli fagyokat is. A gyors növekedéshez azonban sok vízre és tápanyagra van szüksége.

- közölte a kertészmérnök, aki szerint, ha szeretnénk változatosságot vinni a kertünkbe és kipróbálni egy új gyümölcsfát, amely ellenállóbb bizonyos kártevőkkel szemben, akkor a pekándió ültetése jó választás lehet.

De mi is az a pekándió?

Az észak-amerikai indiánok kedvelt csemegéje volt évezredeken át. A faj őshazájában a Mexikói-öböltől Kanada déli részéig fordul elő, így érthető, hogy elég különböző adottságokhoz alkalmazkodott, illetve, sok eltérő változata alakult ki. A pekándió a mi diónk rokona. Azonosak a tulajdonságai, viselkedésmódja egyezik a mi diónkéval.

A növény morfológiája azonban merőben más, mint a hazánkban őshonos közönséges dióé. Lombhullató fa, melynek a kifejlett magassága 30 méter is lehet. Oszlopos növekedésű, de terebélyes. Levelei összetett levélzetben állnak, keskenyek, hegyesek, és kétszeresen fogazottak. Az összetett levél teljes hossza függ a levelek számától, de elérheti az 50 centimétert is. Levelek színe vegetáció alatt fényes zöld, őszön aranysárgába vált.

- mesélte a pekándióról Kósa Dániel. Hozzátette, virágai külön neműek, és megtalálhatóak egyazon fán. A két fajta virág eltérő időben nyílik, a megtermékenyült virágokból a termést fürtökben hozza. A fürt 3-11 darab termést tartalmazhat, ami 2-3 centiméter széles, és 4-6 centiméter hosszú. A terméshéj körülbelül 3 milliméter vastag, érés közben felreped. A héj alatt csonthéjba foglalva találjuk a belét, melyet felhasználnak.

Beltartalmi anyagban gazdag, magas tápanyagtartalommal rendelkezik. Színe vörösesbarna. Íze kellemes, olajban gazdag - ezért is kedvelik egyre többen. A feldolgozóiparban leggyakrabban olajat készítenek belőle, de a cukrászat is előszeretettel használja. Kenyerek péksütemények, desszertek összetevői között találkozhatunk vele. Őshazájában pitében használják, amely egy nemzeti desszert.

Hazánkban a klíma megfelelő számára, jól tűri a nagy fagyokat is

Ahogy Kósa Dániel a HelloVidéknek elmondta, hogy talajban inkább a mély rétegű tápdúsakat kedveli, jó vízgazdálkodással. Viszont rendkívül vízigényes növény, mint minden gyümölcs vagy zöldség, öntözés mellett terem a legbőségesebben. Tápanyagigényének kielégítésére szükség van sűrű trágyázásra.

Növényvédelme viszont egyszerű, bár a kifejlett fák kezelése kétség kívül kihívás, a magasság miatt. Kifejezett kártevője, kórokozója nincs, legalább is nem jelent még meg. A megelőző kezeléskor gomba és rovarölővel permetezzünk, s ne feledjük a lombtrágyát sem. Válasszunk olyat, melyben található cink, ugyanis ebből igényel nagyobb mennyiségben.

Gondozása egyszerű, metszést nem igen igényel. Főleg hajtásválogatás, és ritkítást kell alkalmaznunk.

Mikor ideális ültetni?

Az optimális időszak a pekándió ültetéséhez Magyarországon általában a tavaszi hónapok, amikor a talaj már elég meleg ahhoz, hogy a diófák gyökerei megfelelően növekedjenek és fejlődjenek. Fontos, hogy a fák elegendő időt kapjanak a megerősödésre a tél előtt, így a tavaszi ültetés előnyös lehet. A pontos időpont azonban változhat az adott évi időjárási viszonyoktól és a földrajzi helyzettől függően, ezért érdemes figyelemmel kísérni a helyi időjárási előrejelzéseket és a talaj hőmérsékletét is.

Magcsemete vagy oltvány

A magról kelt csemeték az 5.-8. évben, míg az oltványok a 3.-4. évtől kezdenek teremni. A magoncok termésének a méret és íze változó lehet, ezért kiszámíthatóbb gyümölcse lesz az oltványoknak. Hasonlóan a dióhoz, a pekán számára is szükséges porzópár, a megfelelő megtermékenyüléshez, ezért két különböző fajtát kell ültetni. (Szövetkezzünk a szomszéddal!) A megporzást a szél végzi el.

A magbél

Szeptember végén, október elején jellemzően 3-11 db-os fürtökben érik, akkor szedhető, amikor a külső burka elkezd felnyílni. Héja vékony, könnyen törhető. Dióbele ropogós, édes, aranybarna.A pekándió hosszúkás, ovális alakú, a dióbél a vékony héjat jól kitölti, kellemes, édeskés ízű, különleges aromájú. Beltartalmi értéke, vitamin és ásványi-anyag tartalma is hasonló a hagyományos dióéhoz, és sokak szerint ízletesebb is annál.