Barabási Antal, a Robotic Management ügyvezetője szerint Magyarországot és Romániát nem lehet összehasonlítani robotizáció szempontjából, mivel a magyar gazdaságok jóval nagyobbak. A szakember elmondta, hogy Romániában az elmúlt 6 évben több mint 100 fejőrobot lett a tejágazatban, ennek a 80%-a Székelyföldön található. A beruházások számának ilyen mértékű megugrásában komoly szerepet játszott, hogy jelentős állami támogatás járt a beruházásra, valamint annak is, hogy a kivándorlások miatt óriási munkaerőhiány volt az ágazatban, illetve annak, hogy a hagyományos módon működő istállók már nem tudnak olyan profitot termelni, hogy megérje folytatni a tevékenységet. Barabási Antal elmondta, hogy ezeknél a robotizált istállóknál a beruházás után bő egy évvel 35-45%-os jövedelemnövekedést lehetett regisztrálni. A szakember kitért arra is, hogy ezeknél az istállóknál nemcsak a fejést, de a takarmányozást, a higiéniát és már a feldolgozást is lehet robotizálni.
Ne mindig azt nézzük, mi történik az USA-ban, hanem azt, hogy mi történik az országunkban, vagy a Kárpát-medencében
- hívta fel rá a figyelmet Barabási Antal.
Hogy dől el az innováció iránya?
Balla Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség Agrár Innovációs Tagozatának elnöke elmondta, hogy a fejlesztések és pályázatok sokszor olyan végeredményeket hoznak, amelyek ténylegesen nem használhatóak. Az innovációs díjaknál az a fő cél, hogy az adott terméknek, vagy megoldásnak mérhető, pénzben kimutatható eredménye legyen. Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK dékánja rámutatott, hogy az egyetemek önállóan a prototípusok előállításáig tudnak eljutni az innováció folyamatában, de a koncepció teszteléséhez és az ezt követő lépésekhez már kellenek a partnerek. A szakember beszélt arról is, hogy a robotizáció lényege a kézi munkaerő műszaki, digitális és mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal történő kiváltása. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének intézményvezetője szerint az egyetemeknek kitüntetett szerepe van az innovációs folyamatokban. Korábban az egyetemek pénzből tudást csináltak, mostanra azonban ez a folyamat megfordult, és az innovációk révén az egyetemek tudásból állítanak elő pénzt. Az intézményvezető szerint mostanra az egyetemek legfontosabb erőforrása már nem is a tudományos stáb, hanem a hallgatók. A MATE-nál erősen megjelent a hallgatói kapacitások felhasználása, különösen a informatika, digitalizáció, robotika terén.
Milyen szerepe lesz a jövőben a digitalizációnak, robotizációnak a mezőgazdaságban?
Szabó Levente, a 4iG projektigazgatója elmondta, hogy a robotokat két fő csoportra lehet osztani: hardver és szoftver robotokra, amelyek mindkét esetben az emberi munkaerő kiváltására. Erre alapvetően két okból van szükség: vagy nincs emberi munkaerő arra a feladatra, vagy pedig a robot pontosabban vagy hatékonyabban tudja elvégezni azt. A szakember szerint közeljövő minden gazdasági területen, de főleg a mezőgazdaságban a robotizációé lesz.
Eljutunk oda, hogy egy gazdaságirányításnak már nem lehet a központja egy laptop, vagy egy asztali gép. Már most is egyre inkább a felhőszolgáltatások irányába tolódik a mezőgazdaság
- mondta Szabó Levente.
A programigazgató rámutatott, hogy a felhőszolgáltatások mellett a másik fontos kulcsfogalom a konnektivitás lesz. A jövőben kiemelt szerepe lesz a hálózatoknak, a hálózatosodásnak. Szabó István szerint a robotok és a mesterséges intelligencia fontos eszköz lesz a fenntarthatóság szempontjából, például az élelmiszer-előállításban. A megművelhető földterületek növelése nem lehetséges, a fogyasztási színvonal nem fog lejjebb menni, ezért a hatékonyság növelésére kell nagyobb figyelmet fordítani.
A robotok és a mesterséges intelligenciák nem kiemelkedően, hanem a mindenkori emberi átlagnál fognak tudni jobban teljesíteni
- emelte ki Szabó István.
Balla Zoltán szerint fontos, hogy használható innovációk legyenek, de nemcsak az agráriumban, hanem a gazdaság más területein is. A szakember kiemelte, hogy ahol az innováció megjelenik, ott lesz generációváltás is. Balla Zoltán arra is rámutatott, hogy az innovációs pályázatok gyakran már bevált módszereket is tartalmaznak, amelyek bizonyítottan pénzt hoznak a konyhára.
A gépek az egyébként kedvezőtlen körülmények között is pontosan tudnak dolgozni. A neurális hálózatok tudnak tanulni, ám mivel ezeknek nincsenek morális szempontjaik, ezért kellenek az emberek a rendszerbe
- hívta fel rá a figyelmet Stündl László.
Lassú és nehézkes még az adatok integrációja itthon
Barabás Antal elmondta, hogy a robotizáció jelentősen lecsökkenti a telepek működtetéséhez szükséges emberi munkások számát. Az már csak bónusz, hogy ezzel együtt egy teljesítménynövekedést is el lehet érni ezekkel a megoldásokkal. És hogy mi a hátránya? Kevesen lesznek az évzáró céges eseményeken. Szabó Levente szerint ugyanakkor adatok nélkül nincs adatalapú gazdálkodás, nem működik a mesterséges intelligencia, és nem lehet a robotokat vezérelni. Megfelelő mennyiségű és minőségű adatokra helyszíni adatgyűjtéssel, valamint állami működésből, fejlesztésből és kutatásokból keletkező alapadatokkal lehet szert tenni, de Magyarországon egyelőre még nagyon lassan halad az adatok integrációja. A szakember szerint egy mezőgazdasági adatteret kellene létrehozni, megteremtve ennek a jogi, informatikai és bizalmi feltételeit, illetve egy olyan technológiai platformot, ahol az egyébként már most is létező megoldások és technológiák által gyűjtött és generált adatok egy rendszerbe integrálhatóak.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a fejlődést, Barabási Antal elmondta, hogy szerinte a pályázati lehetőségek segítik a digitalizáció fejlődését, így minél több ilyenre lenne szükség. Stündl László szerint innovatív gazdákra és gazdaságokra lenne szükség, Szabó István pedig az edukációban látja a megoldást. Mint mondta, másképp kellene átadni az ezzel kapcsolatos tudást, és az idősebb generációnak is meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy nekik is szükségük lesz ezekre a technológiákra. Szabó Levente szerint nem szabad félni az újtól, Balla Zoltán pedig úgy fogalmazott, hogy a középiskolákból induló innovációs programokra lenne szükség.
Ha valaki már fiatalként innovátor, akkor felhasználóként különösen az lesz
- mondta Balla Zoltán.
