A vegyszeres növényvédelem alternatíváinak keresése során a két holland egyetem tudósai olyan ragacsos anyagot fejlesztettek ki a rovarok ellen, amelyhez a természetből merítettek ihletet - írta meg a Future Farming. A Wageningeni Egyetem közleménye szerint a módszert egy húsevő növényről, a harmatfűről mintázták, amelynek mirigyes szőrszálai ragadós anyagot választanak ki a rovarok csapdába ejtésére.

Ezt az anyagot akartuk lemásolni, hogy természetes módon védhessük növényeinket és terményeinket

- magyarázza Thomas Kodger, a Wageningeni Egyetem docense.

A kutatás fókuszában a tripszek elleni védekezés állt

A kutatók módszerüket egy gyakori mezőgazdasági kártevőre, a tripszekre összpontosították. A ragadós anyagot úgy hozták létre rizsolaj-hulladékból, hogy levegőt fújtak rá, majd az anyagot egyfajta turmixgépben apró részecskékké őrölték. Ez a folyamat körülbelül egy milliméter átmérőjű cseppeket eredményez, amelyek olyan ragadósak, mint a ragasztószalag. Ezek a cseppek körülbelül akkorák, mint a tripszek.

A kutatók jelentése szerint a tripszek ilyen módon történő elfogásával a növények kevésbé lesznek érzékenyek a gombafertőzésekre. Eredményeiket a PNAS tudományos folyóiratban tették közzé. A tripszek mellett potenciálisan más rovarok, például a cseresznyetermesztésben előforduló pettyes szárnyú muslica is ugyanígy megfékezhető lenne. Mivel a cseppek nagyon kicsik, nem ártanak más hasznos rovaroknak, például a méheknek és a poszméheknek.

Fontos szempont a vegyszeres védekezés csökkentése is

A rovarragasztónak nemcsak az az előnye, hogy hozzájárul a vegyszeres védekezés csökkentéséhez, hanem az is, hogy a rovarok valószínűleg nem alakítanak ki rezisztenciát ezzel a módszerrel szemben - mondta Thomas Kodger. Mit mondta, a rovarok már úgy fejlődtek ki, hogy elkerüljék a dolgokhoz való tapadást, például szőrökkel és göcsörtös felülettel. Az egyik olyan lehetőség, amivel még mindig ki tudnának menekülni ebből a ragadós csapdából, az az, hogy megnagyobbítják az egész testüket.

Az anyagot ugyanúgy lehet permetezni, mint más mezőgazdasági szereket, és a permetezés után három hónapig a leveleken marad. A három hónap után a szer maradványai ugyan előfordulhatnak a növényeken, de ezek nem károsak az egészségre. A kutatók még vizsgálják, hogy a rovarragasztó hatással van-e a talajra, és ha igen, milyen mértékben.