Nem „vegyszeretett”!
Számos kertészeti rendezvényen elhangzott már, hogy a fogyasztóknál szemléletváltást kellene elérni, és ki kellene koptatni a köztudatbók, hogy a kertészetek „vegyszerezik” a növényeket. Ezeket ne nevezzük vegyszereknek, ezek növényvédőszerek, a növények orvosságai, pont olyan, mint amikor egy ember megbetegszik és gyógyszert vesz be, amire szüksége van a gyógyuláshoz, és arra sem mondja azt, hogy vegyszerezi magát. A fogyasztói elvárások és a piaci verseny miatt a termelők megpróbálnak minél hatékonyabban termelni, azaz egységnyi területről minél nagyobb mennyiséget betakarítani, így lehet csak alacsonyabban tartani az árat. Ehhez azonban kellenek a növényvédőszerek, hiszen a biotermékek azért drágábbak, mert ott a kórókozók és a kártevők „eszik meg” a termés egy részét, tehát a termésátlagok alacsonyabbak, mint konvencionális termelésnél, így az árat magasabbra kell pozícionálni.
Azonban arra is lehet példát találni, amikor a növényvédőszerrel kezelt termék egészségesebb, mint a bio. Ez a helyzet akkor állhat elő - példát egy gabonát alapul véve - ha a termelés során használt növényvédőszerek megfelelő időben és dózissal vannak kijuttatva, a szükséges legkisebb mennyiségben és kezelésszámban, a legjobb hatékonyságot elérve, és betartva a munka-, és élelmezésegészségügyi várakozási időket. Akkor szermaradvány nem lesz a termésben és egészségesebbnek tekinthető az ilyen gabona, mint amit igaz, hogy nem kezeltek növényvédőszerekkel, de például pont emiatt egy gombabetegség terjedt el az állományon, és a termés is gombatoxinnal szennyeződött. Ilyen tételből teljes kiőrlésű lisztet készítve, az nem szolgálja a fogyasztó egészségét. Nem minden fekete, vagy fehér, vannak átmenetek, ettől függetlenül a szermaradvány értékek és az, hogy egy adott zöldség, vagy gyümölcs mennyire egészséges mindig érdekli a fogyasztókát. Az ezzel kapcsolatos ellenőrzési rutinjukról és tapasztalataikról kérdezte meg az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.
Milyen gyakori az, hogy a hivatal zöldség-gyümölcs tételekből laboratóriumi módszerekkel szermaradvány vizsgálatot végeztet (rendszeresen, vagy szúrópróba szerű), és ezeknek általában mi szokott lenni az eredménye, hány százalékban találnak határérték feletti szermaradványt?
A Nébih rendszeresen, minden évben, előre kiadott terv szerint, valamint panaszbejelentés esetén is végez szermaradék-vizsgálatokat. Továbbá amennyiben más ellenőrzés során gyanú merül fel azt illetően, hogy a termelő nem megfelelő technológiával dolgozik, akkor is mintavételre és vizsgálatra kerül sor. Határérték feletti növényvédőszer-maradványt a vizsgált minták nagyjából 1-1,5 százalékában mutattak ki méréseink.
Mi ellen ható szermaradványok szoktak szerepelni határérték felett a laboreredményeken?
Főleg rovarölő és gombaölő szerek szerepelnek határérték feletti mennyiségben, valamint többször találtak a szakembereink EU-ban nem engedélyezett növényvédőszer nyomokat a termékekben.
A határérték feletti szermaradványt tartalmazó tételeknek mi a sorsuk?
A határérték feletti szermaradványt tartalmazó tételeket kivonják a forgalomból, és megsemmisítik.
Amikor egy ilyen laborvizsgálat elkészül, akkorra már forgalomban van a tétel, vagy addig nem is forgalmazható?
A laborvizsgálat elkészültéig forgalomban van a tétel. Ha bebizonyosodik, hogy határérték feletti növényvédőszer-maradék van benne, valamint nem engedélyezett növényvédőszert tartalmaz, abban az esetben azonnal elrendelik a tétel zárolását, forgalomból való kivonását és megsemmisítését. A kockázat mértékétől függően a fogyasztókat is értesítjük hivatalunk saját felületein és a médián keresztül.
Mely zöldség-gyümölcs fajok esetén van leggyakrabban probléma a szermaradvány mértékkel és mely fajok azok, melyeknél sosincs?
Leggyakrabban a citrusféléken azonosítottunk az EU-ban nem engedélyezett növényvédőszert, valamint a fejes saláta, az uborka, a szamóca, az alma, a körte és a retek azok a fajok, melyeknél többször találtak szakembereink növényvédőszer-maradékot. Olyan faj nem nagyon létezik, amelyikben még soha nem fordult elő az évek során növényvédőszer-maradék.
A hazai termelésű vagy a külföldről behozott tételek között van arányaiban több problémás?
Ez évenként változó tendenciát mutat.
Mely országokból érkezik szermaradvány tekintetében a legtöbb problémás tétel?
Az EU-n kívüli országokból főleg amiatt érkeznek problémás tételek, mert több olyan növényvédőszert is használhatnak a harmadik országokban, amelyek az EU országaiban már nem engedélyezettek, kivonták azokat. Ezek a tételek Magyarországon nem kerülhetnek forgalomba.
A hazai termelőknél a permetezési naplók adminisztratív ellenőrzése mennyire célravezető, mennyire fedi az a valóságot, vagy inkább az elvárásokat tükrözi? Van arra példa, hogy a permetezési napló szerint minden rendben van, de a laboreredmény mégis mást mutat, azaz valamilyen kezelés nem szerepel a naplóban?
Előfordult, hogy a permetezési naplóban nem tüntettek fel egy olyan növényvédő szert, amelyet a laborvizsgálati eredmények szerint mégis felhasználtak. Ilyenkor a termelőnél teljes technológiai ellenőrzést végeznek hivatalunk szakemberei, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Amennyiben felmerül a szomszédos területről való permetszer elsodródás gyanúja, akkor ezen termelők technológiai ellenőrzését is elvégzik, hiszen a növényvédő szer felhasználónak mindent meg kell tennie az elsodródás megelőzése érdekében.
Őstermelőknél, kis tételben termelőknél hogyan ellenőrzik a szermaradványt (piacokon mintavétel)?
Az őstermelőknél és a kis tételben termelőknél piaci mintavétellel és termelői ellenőrzés során végzett mintavétellel ellenőrzik a szermaradványt.
