Általánosságban elmondható, hogy az ország mezőgazdasága kevésbé jelentős (a nemzeti össztermék 1,8%-át adta 2017-ben), és csak a népesség 6%-a él a mezőgazdaságból. Szlovénia területének körülbelül 15%-a áll művelés alatt, viszont az ország élelmiszerigényének 84%-a belföldről elégíthető ki. Az ország területének nagy részét erdők borítják. A szlovén mezőgazdaságban nem jellemzőek a hatalmas, egybefüggő területek, sokkal inkább a kis családi gazdaságok alkotják a szektort. Ezt jól mutatja az is, hogy a gazdaságok 60%-a 5 hektárnál kisebb földterülettel rendelkezik. A termelés értékét tekintve a legjelentősebb ágazatok az alábbiak:
- takarmánynövény-termesztés,
- tejtermelés,
- bortermelés
- és szarvasmarha-tenyésztés.
Folyamatosan növekszik ez az ágazat a horvátoknál
Szlovéniában a vidéki területeken a teljes lakosság 58%-a él, ami körülbelül 1,2 millió embert jelent. Az országban nagyjából 70 000 gazdaság van, átlagos méretük 6,9 hektár. Ugyanakkor szomszédunkat sem kerülték el az általános problémák és nehézségek.
Küzdelem a sertéspestis ellen
Bár a gyilkos kór nem érte el az országot, komoly erőfeszítéseket tett tavaly a szlovén kormány, hogy ez így is maradjon, és a szomszédos országokból ne terjed át a járvány. Az akkori utasítás szerint a kültéri ólakat kerítéssel kellett körülvenni, hogy megakadályozzák a vaddisznókkal való érintkezést. A sertéspestis 2023-ban is óriási károkat okozott, a szomszédos Horvátország június 23-án jelentette először az EU-tagországoknak, hogy házisertés-állományban is igazolták az ASP vírus jelenlétét, majd rövid idő alatt több tucat járványgócot azonosítottak. Az országban csak addig 20 ezer sertést pusztítottak el.
Jön a román zöldség a magyar boltokba?
Amilyen kicsi ország, olyan jó bor
Szlovénia igen színes természeti adottságokkal rendelkezik, ez pedig a szőlőtermő vidékeire is vonatkozik. A borkészítés az egész országban nagy hagyományokra tekint vissza, a nemzetközi kereslet viszont nem mondható kiemelkedőnek. Pedig még a kisebb, kézműves borászatok és a nagyobb pincészetek hordóiból is meglepően izgalmas és kellemes borok kerülnek ki. Azért is izgalmasak a borok, mert érezni lehet a balkáni, az osztrák és az olasz hatást. A megművelt 21.000 hektárral Szlovénia a világ egyik legkisebb bortermő országa, de, ha az arányait nézzük, akkor kiemelkedő fontossággal bír.
A borkészítés éves szinten egymillió hektoliterre tehető, ebből viszont tényleg kevés jut külföldre, amit alátámaszt az, hogy ezt a mennyiséget gyakorlatilag teljes mértékben Szlovéniában fogyasztják el. Beszédes adat az is, hogy a bortermelés mintegy 70 százaléka minőségi bor. Sőt, még egy rekorddal is büszkélkedhetnek: a világ legöregebb ismert szőlőtőkéje található itt, a maribor-i szőlő korát négyszáz évesre becsülik.
Bezzeg a sógoroknál? – az osztrák mezőgazdaság a turizmus díszlete
Szlovéniának három nagy bortermő vidéke van, és 14 olyan termőterület, ahonnan oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok kerülnek ki. A három nagy borrégió a Primorska, a Posavje és a Podravke. A Primorska az olasz határtól húzódik Koperig, az éghajlatban a mediterrán hatás érvényesül és jellemzően vörösborokat palackoznak itt. A Posavje szőlőterületei a Száva völgyében vannak Dél-Kelet Szlovéniában, a dombos vidéken sokféle talajtípus váltakozik, különböző mikroklímájú helyekkel és jellegzetes teraszos műveléssel. A harmadik nagy terület Észak-Keleten a Dráva völgyében található, ez tulajdonképpen a Podravje. Utóbbi a legnagyobb egyébként, Ausztria, Horvátország és Magyarország határolja: vita nélkül innen kerülnek ki a legszebb fehér borok
- írja a pannonborbolt.hu.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a talaj ásványokban és mészkőben gazdag, melynek köszönhetően egyedülálló jelleget ad a boroknak. Főként olaszrizling, chardonnay, tramini, sauvingon blanc, pinot blanc és furmint kerül a palackokba.
