A múltban sok háborút vívtunk már az olajért. A jövőben azonban többet fogunk harcolni az élelmiszerért és a vízért
- mondta a világ egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedőjének vezetője, Sunny Verghese. A szingapúri Olam Agri agrárcég vezérigazgatója szerint a hazai élelmiszerkészletek feltöltésére törekvő kormányok által bevezetett kereskedelmi korlátozások és vámok súlyosbították az élelmiszer-inflációt - írja cikkében a Világgazdaság.
A világ élelmiszer-termelése és -eloszlása számos sokkot élt át az elmúlt években. Először a koronavírus-járvány, valamint a pandémiához kapcsolódó lezárások és az ellátási láncok megszakadása okozott problémákat, majd az orosz-ukrán háború kirobbanása dobta meg az árakat. A változékonyabb és szélsőséges időjárás pedig csökkenti a termények mennyiségét és minőségét. Az El Nino és a La Nina időjárási jelenség megtizedelte a latin-amerikai szójatermelést. Az ukrán és az orosz gabonatermelők munkáját a háború nehezíti, a műtrágyaexport is akadozik. Mindez befolyásolja a takarmányárakat, ami visszaveti az állat- és haltenyésztést. A kevesebb árura pedig egyre nagyobb a kereslet, miközben nő a világ lakossága. Ebből kifolyólag az szerzi meg a szűkösen rendelkezésre álló élelmiszert, aki magasabb árat fizet érte.
Az ázsiai országok már csökkentették a pálmaolaj exportját, Indonézia például betiltotta a pálmaolaj szállítását Európába. Ennek következtében a jövőben csökkenhet a polcokra kerülő margarin mennyisége.
India tavaly exportkorlátozásokat vezetett be bizonyos rizsfajtákra, hogy a parlamenti választások előtt megfékezze az emelkedő belföldi árakat. Mindennek tetejébe a Földközi-tenger térsége elsivatagosodik, továbbá a globális élelmiszer-ellátásban is komoly zavart okozhat a vörös-tengeri válság. Az FT szerint Verghese azzal érvelt, hogy az élelmiszerárak emelkedése részben a kormányzati beavatkozás eredménye, mivel a háborúra válaszul 2022-ben 154 ország vezetett be vámokat vagy más korlátozásokat. Verghese szerint a gazdagabb országok stratégiai fontosságú nyersanyagokból többletet halmoztak fel, ami túlzott kereslethez, és ezáltal magasabb árakhoz vezetett. Ez tovább fokozta az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát a szegényebb országokban, és a fogyasztók világszerte megélhetési válsággal szembesültek.
Mi következik a gabonamegállapodás után?
Európa sincs teljes biztonságban
Első látásra Európa helyzete irigylésre méltó: a Global Food Security Index az európai országokat a világ legbiztonságosabb országai közé sorolja. Ezt mutatja, hogy 2021-ben a háztartások a jövedelmükből átlagosan mindössze 14 százalékot fordítanak élelmiszerre, szemben a nigériai 60 százalékkal és az egyiptomi 40 százalékkal. Magyarországon a háztartások a jövedelmük 24,4 százalékát fordították erre a célra 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A szélsőségesebb időjárás azonban egyre nagyobb károkat okoz, a növénytermesztéshez és az üvegházak működéséhez szükséges műtrágyák ára és az energiaköltségek pedig az orosz-ukrán háború miatt megugrottak.
