A kormány a héten jelentette be, hogy 2024. július 1-jével megszünteti a kötelező akciózást, amelyet tavaly júniusban vezettek be. A kötelező akciózás az élelmiszerárstopot váltotta fel, amelyet végül csaknem másfél év után, 2023. augusztus 1-jén vezettek ki, a hatósági árakkal érintett élelmiszerek pedig a továbbiakban ugyancsak a kötelező akciózás hatálya alá kerültek, amelynek mértékét először 10%-ban, majd 15%-ban állapították meg. A kötelező akciózás mellett a kormány az előző év júliusában elindított egy online árfigyelő rendszert is, ezt azonban - egyelőre - még megtartják.
Az Agrárszektor ekkor megkérdezte Raskó Györgyöt, mi várható az árstop megszüntetése után. Az agrárközgazdász elmondta, hogy ezt az intézkedést már rég meg kellett volna szüntetni, sőt, igazából be sem kellett volna vezetni. Raskó György ugyanakkor jelezte, hogy az árstopok kivezetésekor egy jelentős inflációugrás lesz az élelmiszerek tekintetében.
A kivezetés azért fog nagyon komoly élelmiszer-inflációt okozni, mert a 2021 októberi élelmiszeráraknál a beszerzési árak minden érintett terméknél 50-100%-kal magasabbak. A kereskedők ezt a veszteséget eddig lenyelték, de az ársapka megszüntetése után semmi nem kötelezi őket erre
- mutatott rá Raskó György.
Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?
Nem jött el varázsütésre az olcsó élelmiszerek kora
2023 augusztusában ismét megkérdeztük a szakembert az akkor már másfél hónapja hatályban levő kötelező akciózás hatásait illetően. Raskó György ekkor elmondta, hogy az intézkedés bevezetése óta egy kettős folyamat volt megfigyelhető az élelmiszeráraknál: ha egy hálózatra vonatkozik az intézkedés hatálya, akkor ott van árcsökkenés, azoknál a boltoknál azonban, amelyeknél nem volt kötelező bevezetni ezt, ott komoly drágulás történt.
Az a probléma, hogy a piacot rendkívüli mértékben megzavarja a kötelező akciózás, vagyis az, hogy mennyiféle termékre van előírva, illetve, hogy az egyes áruházláncok mely termékekre alkalmazzák. Emiatt azonban nehezen lehet az infláció irányát kimutatni
- mondta el akkor Raskó György.
Az agrárközgazdász úgy látta, hogy szeptemberre az áruházláncoknak meglesz a rutinja arra vonatkozólag, hogy milyen taktikát alkalmazzanak a kötelező akciózás terén, és ekkor kezd majd el körvonalazódni az élelmiszerinfláció iránya. Ami várható, hogy a korábban ársapkás termékeknél a rendes piaci ár több hónapra elnyújtottan fog majd jelentkezni, lehet, csak szeptemberben, de az is előfordulhat, hogy csak októberben. Ezeknél biztosan nem lesz árcsökkenés - mondta el Raskó György.
Véget ért az olcsó élelmiszerek kora: itthon senki ne számítson árcsökkenésre
Megszűnt a kötelező akciózás, de mi lesz utána?
A kötelező akciózás most bejelentett megszüntetése ugyanakkor az agrárközgazdász szerint semmiféle hatással nem lesz a hazai élelmiszerárakra és az élelmiszer-kiskereskedelemre, mivel eddig se volt. Raskó György kifejtette, hogy a kötelező akciózás is csak egy propaganda akció volt, a kereslet és kínálat alakulása azonban független a kormányrendeletektől. Jelenleg a hazai vásárlóerő annyira gyenge, hogy a kereskedők nem is 15%-os, hanem 20-30%-os, vagy még nagyobb akciókat hirdettek, és ezek a kormány által előírt termékcsoportoknál jóval több terméket érintettek, vagyis az élelmiszerboltokban az akciózás mértéke nagyobb volt, mint amit a kormány kért.
A kötelező akciózás megszűnésével a láncok folytatni fogják ezt a gyakorlatog, méghozzá a saját jól felfogott érdekükben, mivel a magyarok vásárlóereje továbbra is gyenge. Az élelmiszerboltok elsődleges célja pedig az, hogy a vásárlók náluk költsék el a pénzüket
- mutatott rá Raskó György.
A szakember szerint az elmúlt időszak intézkedéseinek gyakorlati eredménye egészen nyilvánvaló. A diszkontláncok az árstopok bevezetése óta rendkívüli mértékben megerősödtek. A folyamat nagy vesztesei pedig a magyar tulajdonú láncok és a független boltok voltak: mivel a kötelező akciózás ezeknek nem volt előírva, ezért sokan azt gondolhatták, hogy ezek nem is akcióznak. A vásárlók tehát átmentek oda, ahol voltak akciók. Ezeknek a boltoknak tehát óriásit zuhant a kereskedelmi részesedése - mondta Raskó György, hozzátéve, hogy amíg 2021-ben a diszkontláncok részesedése nem érte el a 30%-ot a hazai élelmiszerforgalomban, 2024-ben már 40% fölé ment.
Az egyébként kötelező akciózással sújtott láncok a valós, jóval nagyobb akciózás révén még nagyobb növekedést tudtak elérni. Különösen a Lidl járt jó, amely még a kiskereskedelmi különadók kifizetése után is óriási nyereségre tudott szert tenni
- emelte ki Raskó György.
A független és magyar boltok pedig rengeteget vesztettek, emiatt sokan fel is hagytak ezzel tevékenységükkel. Az agrárközgazdász felidézte, hogy 2022-től mostanáig körülbelül 15 ezer kiskereskedelmi egység szűnt meg, amelyek - főleg a rezsiköltségek megugrása és a vevők elpártolása miatt - veszteségessé váltak.
Van, aki "tartja" az árstopot
A CBA és a PRÍMA a napokban jelezte, hogy továbbra is beszerzési ár körüli szinten tartják az alapvető élelmiszerek árait. Raskó György szerint ezzel a lépéssel ezek a láncok az elpártolt vevőiket, vagy azok egy részét szeretnék visszaszerezni. A szakember rámutatott, hogy a CBA-nál és a REÁL-nál reálértékben óriási mértékű, 15-20%-os forgalomzuhanás volt, ami példátlan mélységbe lökte a piaci részesedésüket is. Emiatt viszont nem tudják abbahagyni az akciózást, még ha akarnák, akkor se.
Hiába veszíti hatályát a kormányrendelet, az kell látni, hogy a láncok óriási küzdelmet folytatnak a vevőkért. Csak akciózással tartható fenn a forgalom, és ezt a versenyt diszkontláncok diktálják
- húzta alá Raskó György.
Mi várható a következő időszakban az élelmiszerárak terén a hazai boltokban?
Raskó György szerint a következő időszakban nagyot nem fognak tudni emelkedni a hazai élelmiszerárak, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs pénzük az embereknek. Az egy dolog, hogy az aktív foglalkoztatottaknál volt reálbér-emelkedés, a nyugdíjasok helyzete azonban nem javult. Az élelmiszer-szegmenst nézve pedig olyan mértékű a drágulás, hogy az folyamatos spórolásra készteti a nyugdíjasokat és a szegényebb háztartásokat, a lakosság 40%-ának napi gonddá vált az élelmiszer-beszerzés - mondta az agrárközgazdász, hozzátéve, hogy ennek folyományaképpen az emberek automatikusan azokat a lehetőségeket keresik, ahol a pénzükért a legtöbb értéket - jelen esetben élelmiszert - kapják.
Az általában is elmondható, hogy rendkívüli mértékben lecsökkent a magyarok vásárlása. Ennek viszont van egy pozitív hozadéka is: gyakorlatilag megszűnt az élelmiszerpazarlás itthon. A magyar vásárlók jelentős hányada csak annyit vásárol húsból, kenyérből és romlandó élelimszerből, amennyit biztosan el tud fogyasztani - hívta fel rá a fogyelmet Raskó György.
Mi lesz az árfigyelő rendszerrel?
Az agrárközgazdász szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által üzemeltetett rendszert nem fogják megszüntetni, de ennek csak politikai okai vannak. Az árfigyelő rendszer adatait ugyanis bármikor fel lehet használni propagadára. Raskó György rámutatott, hogy noha a rendszernek a kötelező akciózás első hónapjaiban még több százezres látogatottsága volt, az utóbbi időszakban gyakorlatilag senki nem kattint rá. A szakember arra számít, hogy a kormány meg fogja tartani az árfigyelő rendszert, de az a totális érdektelenségbe fog süllyedni. Mint fogalmazott,
senkit nem érdekel, hogy a GVH mit tesz közzé. A lakosság az élelmiszerláncok heti akcióit figyeli, és oda megy vásárolni, ahol éppen olcsóbban adják azt, amire szükség van.
Van, aki örül az intézkedés kivezetésének
„Örülünk, hogy a dolgok visszatérnek a normális piaci működés kerékvágásába” - összegezte a kötelező akciózás megszűnését az Agrárszektornak Éder Tamás. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke kifejtette:
Ezt az intézkedést mindig is piacidegennek tartottuk, amely ráadásul visszahozta a beszerzési ár alatti értékesítés lehetőségét. Ezt korábban Magyarországon hosszú szakmai viták után végül jogszabályban tiltották meg. Annakidején az élelmiszerfeldolgozók nagyon örültek annak, hogy ez jogszabályi keretek között rendezve lett, a kötelező akciózás ugyanakkor ezt visszahozta, amely semmiképpen sem kedvezett az ágazatnak.
Éder Tamás szerint a kötelező akciózás piacidegen volt, amely torzította a normál piaci működést, és „kényelmetlen diskurzusokat” hozott a piaci szereplők között, növelte a bizalmatlanságot köztük. Hozzátette:
Abba a vitába mi nem akarunk beszállni, hogy ennek érdemben volt-e valóban hatása az infláció mérséklésére vagy sem, úgy vélem, ezzel még sokan fognak tudományos dolgozatokban foglalkozni.
