Az agráriumból jöhet a következő világjárvány? Aggódnak a szakértők

Az agráriumból jöhet a következő világjárvány? Aggódnak a szakértők

agrarszektor.hu
Egyre nagyobb aggodalommal figyelik a madárinfluenza terjedését a tudósok. A szakértők úgy érzik, hogy a megfigyelés hiányosságai miatt több lépéssel le vannak maradva a betegségekhez képest, ami egy új világjárvány kitörése esetén óriási probléma lenne. A szakemberek szerint egy influenza-alapú világjárvány esetén viszonylag hamar lenne megfelelő vakcina a betegség ellen, annak megfelelő mennyiségben történő előállítása és szétosztása azonban jelenleg még komoly problémákat okozhat.

Rengeteg tudós kíséri figyelemmel 2020 óta a H5N1 madárinfluenza új altípusát a vándormadarakban, ám a vírus 12 amerikai állam 129 tejelő tehénállományára való átterjedése olyan változást jelez, amely közelebb viheti ahhoz, hogy a betegség emberek között is átvihetővé váljon. Más emlősöknél is megtalálták már a fertőzést, az alpakáktól a házimacskákig - írta meg a Reuters. Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológia professzora szerint az elmúlt időszak olyan volt, mintha egy lassított felvételben kibontakozó világjárványt néznének. A szakember szerint a fenyegetettség jelenleg még elég alacsony, de ez egy szempillantás alatt megváltozhat. Egy betegség esetében minél korábban figyelmeztetnek az emberekre való átterjedésre, annál hamarabb tudnak a globális egészségügyi tisztviselők lépéseket tenni az emberek védelme érdekében, a vakcinafejlesztés, a széles körű tesztelés és a megfékezési intézkedések elindításával.

Amerikában továbbra is jelentős probléma a madárinfluenza jelenléte a szarvasmarha-állományokban

Az amerikai tejelő tehenek szövetségi felügyelete jelenleg az államhatárok átlépése előtti vizsgálatokra korlátozódik. Ám a kormányzati egészségügyi tisztviselők és az influenza-világjárvány szakértői szerint az államok vizsgálati erőfeszítései nem következetesek, míg a beteg szarvasmarhákkal érintkező emberek vizsgálata hiányos. Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Medical Center influenza virológusa szerint

tudnunk kell, hogy melyek a pozitív farmok, hány tehén pozitív, milyen jól terjed a vírus, meddig maradnak fertőzőképesek ezek a tehenek, és pontosan milyen úton terjed a vírus.

Jeanne Marrazzo, az amerikai Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója szerint az emberekre vonatkozó felügyelet "nagyon-nagyon korlátozott". A szakember úgy jellemezte az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) humán influenza felügyeleti hálózatát, mint "valójában egy passzív jelentési, passzív bemutatási mechanizmust". Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) proaktívabban vizsgálja a teheneket, de nem hozza nyilvánosságra, hogy mely gazdaságok érintettek, mondta Jeanne Marrazzo.

Több szakértő szerint az állat- és humán-egészségügyi ügynökségek eltérő megközelítései akadályozhatják a gyorsabb reagálást. Gigi Gronvall, a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ biológiai biztonsággal foglalkozó szakértője úgy vélte, ha most kellene nulláról felépíteni a rendszert, akkor csak egy ügynökséget hoznának létre. Mint mondta, nem ez az egyetlen példa arra, hogy környezeti vagy állati problémák emberi problémákat okoznak.

Az USDA szóvivője ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az ügynökség a CDC-vel és más partnerekkel együtt éjjel-nappal dolgozik a kormányzat egészére kiterjedő válaszlépés keretében. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy a folyamatban lévő kutatások azt mutatják, hogy "Amerika élelmiszerellátása továbbra is biztonságos, a beteg tehenek általában néhány hét alatt felépülnek, és az emberi egészségre jelentett kockázat továbbra is alacsony." A CDC közleményében pedig azt írta, hogy

az USDA, valamint az állami és helyi egészségügyi hivatalok országszerte közel két évtizede készülnek egy új influenzavírus megjelenésére, és folyamatosan figyelik a vírus legapróbb változásait is.

De vajon felkészültünk egy új pandémiára?

Egyes járványok, köztük a COVID-19, kevés figyelmeztetéssel érkeznek. A legutóbbi, 2009-ben a H1N1 által okozott influenzajárványban a vírus és elődei először az állatok között terjedtek el több éven keresztül - mondta Scott Hensley -, de a nagyobb felügyelet segíthetett volna az egészségügyi hatóságoknak a felkészülésben.

Az Egyesült Államokban március vége óta három emberen mutatták ki pozitívan a H5N1-es madárinfluenzát, miután tehenekkel érintkeztek, és enyhe tüneteket tapasztaltak. Egy mexikói személyt egy olyan H5-ös vírustörzzsel fertőzött meg, amelyet korábban embernél nem észleltek, és amelyről nem volt ismert, hogy állatokkal érintkezett volna. További eseteket jelentettek Indiából, Kínából és Ausztráliából, amelyeket különböző törzsek okoztak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a H5N1 emberre gyakorolt kockázata alacsony, mivel nincs bizonyíték az emberi átvitelre. Ha ez megváltozna, rendelkezésre áll néhány eszköz, beleértve a meglévő H5N1 vakcina korlátozott mennyiségét és az olyan vírusellenes gyógyszereket, mint a Tamiflu. Vannak mechanizmusok a tesztek, kezelések és vakcinák nagyobb volumenű gyártásának elindítására, ha szükséges - mondta Wenqing Zhang, az ENSZ-ügynökség influenzaügyi vezetője.

Más szakértők szerint elegendő az aggodalom ahhoz, hogy megkezdjük a felkészülést az emberekben való lehetséges terjedésre, bár a válaszadásban játszott szereptől függően eltérőek a cselekvés kiváltó okai - mondta Richard Hatchett, a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) vezérigazgatója. Ez a szervezet korán lépett a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésének finanszírozása érdekében, és most tárgyalásokat folytat a H5N1-ről kutató partnerekkel. A CEPI célja, hogy létrehozzon egy könyvtárat a pandémiás potenciállal rendelkező kórokozók prototípus vakcináiból. Ez segítené a gyógyszergyártókat abban, hogy egy járvány kitörését követő 100 napon belül nagyüzemi gyártást indíthassanak és szükség esetén oltásokat oszthassanak ki.

Néhány ország lépéseket tesz az emberek H5N1 elleni védelme érdekében. Az Egyesült Államok és Európa biztosítja a "pandémiát megelőző" influenza elleni vakcina adagjait, amelyeket a magas kockázatú csoportok, például a mezőgazdasági vagy laboratóriumi dolgozók számára lehet felhasználni. Várhatóan Finnország lesz az első ország, amely beoltja a szőrme- és baromfifarmokon dolgozókat, valamint az állategészségügyben dolgozókat.

Lesz vakcina, csak kérdéses, hogy mikorra és mennyi

A vakcinához való hozzáférés kiterjesztése is összetett feladat - mondta a WHO egyik munkatársa. A potenciális világjárványos influenza elleni vakcinák gyártói ugyanis jellemzően szezonális influenza elleni oltásokat készítenek, és nem tudják egyszerre mindkettőt előállítani - mondta. Mivel a legtöbb influenza elleni vakcinát tojásban tenyésztett vírus felhasználásával készítik, a világjárvány elleni oltások előállítása akár hat hónapig is eltarthat. Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a Modernával, hogy gyorsabb mRNS-technológiájukat használják a pandémiás influenza elleni oltásokhoz. Azt azonban valamennyi szakértő elismerte, hogy egyensúlyt kell teremteni a veszély elhárítására irányuló gyors cselekvés és a túlreagálás között.

Óvatosságra kell intenünk, anélkül, hogy azt mondanánk, hogy jön a világvége

- mondta Wendy Barclay, a University College London virológusa, aki az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének madárinfluenza-kutatója.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 4. 13:31