A német mezőgazdasági gépgyártó az elmúlt két évben átfogó szerkezetátalakítási és bővítési programba kezdett a Bad Saulgau-i telephelyén, ahol a takarmánybetakarító gépek előállítása zajlik. A cég a ForageGO! projekt keretén belül 2025-ig több mint 50 millió euróból fejleszti a gyártóüzemét és a környező infrastruktúrát. Jelenleg egy új, összesen 9500 m2 alapterületű logisztikai központ építése zajlik, amely a gyártó számításai szerint nagymértékben javítani fogja a termelés és a szállítás hatékonyságát, és jelentősen hozzájárul a termelés fenntarthatóbbá tételéhez. A projekt részét képezi az összeszerelési területek további bővítése is.
A projekt egyik első fázisa a VOLTO rendterítők és a JAGUAR takarmánybetakarító gépek gyártásának korszerűsítése volt, amely az új szerelőcsarnokba történő áthelyezéssel valósult meg. Ezzel kapcsolatban Uli Nickol, a CLAAS Saulgau GmbH telephelyvezetője és ügyvezető igazgatója elmonta, hogy:
A telephelyen az eddigi legnagyobb egyedi beruházásnak köszönhetően lehetőségünk nyílik az itteni gyártóüzemek korszerűsítésére és bővítésére. Ez a fázis fontos mérföldkövet jelent az útitervünkön, és megalapozza a jövőbeli növekedést.
A szakember beszélt arról is, hogy a Bad Saulgau-i gyártóüzem termékportfóliója folyamatosan fejlődik: a termékek egyre nagyobbak, összetettebbek és intelligensebbek lesznek. A cél a hatékonyabb munkavégzés, a ciklussebesség növelése és a gyártás rugalmasságának növelése. Ennek elérése érdekében kulcsfontosságúak a magas fokú szabványosítással rendelkező összeszerelési elrendezések és az optimalizált logisztikai folyamatok, mint például a komissiózás és a sorrendbe állítás. Uli Nickol beszélt arról is, hogy a tervek szerint a logisztikai központ és az összeszerelési terület bővítése várhatóan 2025 nyarának végére fejeződik be, amikor is üzembe helyezik az új anyagáramlási rendszert.
A németek meglépték: őrület, mi várhat a szántóföldekre a jövőben
Matthias Mumme, a CLAAS vállalati kommunikációjának helyettes vezetője a ForageGO! projekt kapcsán elmondta, hogy a vállalat célja a takarmánybetakarítás során az automatizáció szintjének folyamatos növelése, egészen addig a pontig, amíg el nem érik a gépek autonóm munkavégzését. A szakember szerint ez három lépésben tehető meg, a járművezetőnek nyújtott asszisztenciával, a vezetést segítő megoldásokkal és végül az önvezető járművekkel. Erre pedig hatalmas szükség lesz a jövőben az ágazatban is tapasztalható munkaerőhiány és a munkavégzésre nyitva álló időablakok leszűkülése, kiszámíthatatlanná válása miatt. Matthiass Mumme beszélt arról is, hogy a takarmánybetakarítás automatizálása, majd autonómmá válása során melyek azok a kihívások - mint például a nem homogén növényzet, a lejtők, a talajösszetétel, az időjárási viszonyok, illetve a mezőkön megtalálható egyéb veszélyforrások -, amelyeket a gyártóknak és a gazdáknak le kell küzdeniük. A felsorolt problémák egy részére megoldás lehet a CLAAS, az AgXeed és a thermal DRONE együttműködése, amelynek segítségével a monitoring drónok még azelőtt képesek észlelni a földeken megbúvó vadállatokat, hogy a szántóföldi gép egyáltalán a közelükbe kerülne. Ezáltal pedig elkerülhetővé válnak a természetvédelmi és anyagi károk. A prezentáció után az Agrárszektor a mezőgazdasági gépgyártás aktuális trendjeiről és kihívásairól kérdezte Matthias Mummét.
Milyen trendek figyelhetők meg most a mezőgazdasági gépgyártásban?
Egyik oldalról az automatizálást és az autonómiát kell megemlíteni. Másik oldalról pedig ott van a vezetői kényelem kérdése, a gépek vezetőinek nyújtott, a munkavégzést megkönnyítő megoldások. Igaz, ez utóbbi szintén egy lépést képez aközött, ahol most vagyunk, és a magas szintű automatizálás és autonómia között. A másik nagy terület pedig a hatékonyság és a termelékenység további növelése, kiegészítve az alternatív meghajtások és az alternatív üzemanyagok szempontjaival.
Mit jelent ez a CLAAS esetében?
Mi például hidrogénnel kezelt növényi olajokat (HVO-t) kínálunk a gépeinkhez, amihez 2023. október 23-a óta van engedélyünk ehhez a traktorainkhoz, takarmánybetakarítógépeinkhez és gabonakombájnjainkhoz. A gépek HVO-val történő feltöltésére is van lehetőség nálunk.
Azt a bemutatón láthattuk, hogy a drónok és az automatizált érzékelők már nagyon jól látják a vadállatokat és más potenciális veszélyeket. De képesek-e észlelni a földeken esetlegesen megtalálható ember alkotta tárgyakat, például acélrudakat és betontömböket?
Ezek a technológiák és eszközök jelenleg az állatok és a madárfészkek, tojások felderítésére fókuszálnak. Egyelőre nem dolgozunk más tárgyak, mint például akadályok és acél érzékelésén, ugyanakkor ez egy valós probléma, és megesik, hogy bizonyos területeken ilyen jellegű tárgyakat találunk. Ehhez azonban egy másfajta megoldásra lesz szükség. Talán, ha a drónokat más típusú érzékeléssel és szoftverrel szereljük fel, az egy potenciális választ lehet erre a kihívásra. A thermal DRONES-nak van egy szoftvere, amely képes érzékelni a mezőn a melegebb területeket, ahol például őzgidák, rókák vagy tojások vannak. De az olyan akadályok esetében, amelyek hidegek, amelyeknek a hőmérséklete nem különbözik a környezettől, más technológiára van szükség. De ez egy jó ötlet, és egy megközelítés a jövőre nézve, hogy még biztonságosabbá tegyük a betakarítást.
Magyarországon most azt lehet tapasztalni a gazdák körében, hogy megálltak a gépvásárlásaikkal, és megvárják, hogy legyen a gépbeszerzéseket segítő állami támogatás. Hogyan látja, van-e hasonló tendencia Európában vagy a világ más részein, hogy a gazdák várnak a beszerzéseikkel, vagy folyamatosan újítják a gépeiket?
Most itt is egyfajta kivárás látható. A gazdák az elmúlt két-három évben sokat fektettek be. És néha korábban is beruháznak, mint ahogy tervezték, mert azt látták, hogy a szállítási idők elég hosszúak lettek, az árak pedig elkezdtek emelkedni. Most az a helyzet, hogy minden drágább lett. Az alapanyagárak sokáig csökkentek, aztán kicsit emelkedtek, de még mindig nagyon képlékenyek. Emellett az időjárási viszonyok is nagyon változóak: Európa számos területén például rengeteg eső esik, máshol szárazság van. A betakarítás során is lehetnek még nehézségek. Így a gazdák most inkább kivárnak, és azt nézik, hogyan alakulnak az árupiaci árak a következő hónapban. Úgy gondolom tehát, hogy csak a betakarítás után fognak dönteni arról, hogy a következő hónapban befektetnek-e.
Ahogy Uli Nickol is mondta, arra számítunk, hogy 2026-ban piaci viszonyok kedvezőbbek lesznek, és ezzel a kereslet növekedni fog. Ugyanakkor 2025-ben a vevők még várhatóan inkább óvatosak lesznek a beruházásokkal. A világ szinte minden régiójában és szinte minden termékterületen ezt látjuk, vagyis ez egy olyan kérdés, amellyel minden gyártónak meg kell küzdenie. De ezt a jelenséget jól ismerjük, két-három nagyon jó év után mindig van talán két év, amikor a piac világszerte kisebb lesz.
(Címlapkép forrása: Szedlák Levente)
