Az elmúlt években a hazai mezőgazdasági géppiacon erős felfelé ívelés volt tapasztalható, amely egészen 2023 elejéig tartott. Bár 2022-ben az aszály, majd az inputanyagok árának drasztai emelkedése komoly nehézségeket okozott a gazdálkodóknak, ennek ellenére abban az évben az ágazat szereplőinek gépbeszerzési kedve töretlen maradt: a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma elérte a 465 milliárd forintot, mellyel új rekord született - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A mezőgazdasági géppiac ilyen mértékű bővülését - az áremelkedéseken túl - jelentősen befolyásolta a precíziós gazdálkodásra történő átállást elősegítő pályázati lehetőség. A kifejezetten gépek, eszközök beszerzését célzó felhívások mellett az elmúlt években meghirdetett technológiafejlesztési pályázatok is lehetőséget adtak támogatott gépberuházásokra. Ezzel kapcsolatban Lantos Gergely, az Agrárminisztérium kormányfőtanácsosa a Portfolio Csoport Agrárium 2024 Konferenciáján elmondta, hogy a digitális átállást elősegítő első pályázat időtartama alatt összesen 2567 támogatott kérelem született, mintegy 187 milliárd forint összegben.
Már készül az új digitalizációs pályázat: erre számíthatnak a magyar gazdák
Azonban annak ellenére, hogy 2023-ban helyreálltak az ellátási láncok, csökkentek a szállítási határidők, az agrárgéppiac számos kihívással szembesült, mint például a tartósan alacsony terményárakkal és a gyengülő finanszírozási lehetőségekkel. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta tapasztalt dinamikus növekedése 2023 elején még tartott, melyhez nagymértékben hozzájárult a digitalizációt támogató pályázat kifutása. 2023. első negyedévben kimagasló forgalmat sikerült elérni mind a mezőgazdasági gépek, mind a pótalkatrészek piacán, a mezőgazdasági gép- és alkatrészforgalom a 2022. I. negyedévi 82 milliárd forinttal szemben 110 milliárd forintban realizálódott.
A második negyedévtől azonban bekövetkezett a máig is tartó visszaesés, a gabonapiaci helyzet óvatosabbá tette, kivárásra kényszerítette a gazdákat. 2023-ban a gépeladás egynegyedével csökkent az előző évhez képest, és ezt a visszaesést csak kis mértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás valamivel nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű süllyedés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is mindenképpen szükséges.
Rengeteg magyar fordított hátat ezeknek a gépeknek: miért döntöttek így?
Eddig tartott a magyar gazdák traktorvásárlási kedve?
Az évekig tartó diadalmenet után tavaly jóval kevesebb gépet vettek a magyar gazdák
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 288,4 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2023-ban, ez 25%-kal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 85,7 milliárd forintot fordítottak, ami 6%-kal haladta meg a 2022. évi eladásokat. A gépforgalom visszaesésére a 2022-es év végén és a 2023-as év elején több, az Agrárszektor által megkérdezett szakember is figyelmeztetetett már. Ők úgy látták, hogy a pályázat kifutása után a finanszírozás nehézségei, a magas kamatszintek, és a tartósan alacsony terményárak miatt a gazdák visszább fogják venni a beszerzéseiket. Ennek volt még egy fontos oka, mint mondták, a pályázat időtartama alatt sokan több évre beütemezett fejlesztést és gépbeszerzést hajtottak végre, ami után természetszerűleg néhány visszafogottabb év fog következni.
A jövőben minden út a mezőgazdaság digitalizációja felé vezet
Jövőre érjük el a mélypontot a magyar gépforgalmazó cég vezetője szerint
Meghódítják a magyar földeket ezek az új gépek: egyre többen csapnak le rájuk
Új őrület hódít a magyarok körében: egyre több gazda vesz ilyen gépeket
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések csaknem háromnegyedét, 73%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 57%-a. 2023-ban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése egyaránt 2-2 százalékponttal nőtt 2022-höz képest. Ezek a kiterjedt országos hálózattal rendelkező nagyforgalmazók az alkatrészek esetében ennél még nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében.
A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 58%-át tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 32%-os, a gabonakombájnok pedig 14%-os részarányt képviseltek, vagyis ebből a két géptípusból került ki az értékesítések közel fele.
Még mindig a traktorok a legkeresettebbek
A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2023-ban az egy évvel korábbi időszakhoz képest 1771-gyel kevesebb, azaz 2425 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 92 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti könnyű univerzális kategória képviselte 24%-kal, valamint a 101-140 LE-s 20%-kal. A 260 LE alatti traktorok iránti kereslet jelentősen visszaesett, a 261-320 LE közötti traktorok értékesítése viszont 2%-kal, a 320 LE feletti traktoroké pedig 7%-kal nőtt. 2023- ban - a Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében az éllovas a John Deere, ezt követte a CLAAS, a New Holland és a Solis. Ez megegyezik az Agrárszektor információival a legkeresettebb márkák terén.
Az önjáró rakodók értékesítése 33%-kal maradt el 2023-ban a bázisidőszak eladásaitól, ami 450 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 317-ből 215-öt a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 16, a csúszókormányos kisrakodókból 18%-kal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 706-tal szemben 472 talált gazdára tavaly, amelyek 62%-a volt hazai gyártású. 2023-ban a gabonakombájn-piac is zsugorodott, méghozzá 26%-kal, ami azt jelenti, hogy 299 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 40 milliárd forint értékben, míg 2022-ben 403-at értékesítettek 50,5 milliárd forint értékben.
A kombájnokhoz 17%-kal kevesebb napraforgó-betakarító adapter talált vevőre a tavalyi évben, mint 2022-ben. Kukoricabetakarító adapterekből 25%-kal csökkent a kereslet, 111-et értékesítettek 2,5 milliárd forint értékben.
A mezőgazdasági munkagépek forgalma is megtorpant
A mezőgazdasági munkagéppiacon a kereslet jelentősen visszaesett a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (4127 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 30%-kal csökkent az értékesítés 2023-ban az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, tárcsás talajművelőkből, a sorközművelő kultivátorokból és a magágykészítőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 3%-kal, a sorközművelő kultivátorokból 28%-kal, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből viszont közel 50%-kal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 33%-a volt hazai gyártású termék, köztük a legnagyobb részarány a hengereknél figyelhető meg, ezen gépek 55 %-a volt magyar gyártmány.
A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 58%-kal esett vissza a kereslet. Ebben a gépcsoportban a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek, de itt is felére csökkent az eladott gépek száma. Tápanyag-kijuttató gépekből 904 darabot értékesítettek, ami azt jelenti, hogy ebből a géptípusból 33%-kal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól, míg vetőgépeknél ez a visszaesés 864 eladott darabbal 37%-os volt. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (750 darab) képviselik. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (434 darab), ami 41%-kal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól, míg a növényvédő gépek iránti kereslet 23%-kal csökkent. A piacra került 1201 növényvédő gépből 705 függesztett, illetve vontatott, míg 138 önjáró szántóföldi permetezőgép, 163 pedig ültetvénypermetező volt.
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 26%-kal csökkent, ezen belül a rendkezelők forgalma 18%-kal, a fűkaszáké pedig 34%-kal csökkent. A bálázógépekből 21%-kal értékesítettek kevesebbet, összesen 393-ra volt vevő. Mellettük 87 új bálacsomagoló gépet adtak el, 30%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az öntözőgépek forgalma jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi eladásoktól, 2023-ban 9,9 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 12,9 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 36%-kal csökkent, pótkocsikból 698 darabot adtak el az egy évvel korábbi 1091-gyel szemben. Legtöbbet a Fliegl, a Pronar és az Agrogép modelljeiből értékesítettek. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek harmada (1344 darab) hazai gyártású termék. A permetezőgépekből 326, a műtrágyaszórókból 56 volt hazai gyártmány. A gazdaságokba került szállítójárművekből 398, a traktoros homlokrakodókból 291 származott hazai gyártóüzemből. Az értékesített kombájnadapterek harmada volt magyar gyártású. A 2024-es esztendő a várakozás éve lesz, a banki hitelakciók, a lízing alternatívák mellett az új pályázati lehetőségek hozhatják vissza a gazdálkodók gépberuházási kedvét.
