Spar

Magyarországon az élelmiszer-pazarlásért sajnálatos módon leginkább a lakosság a felelős, részesedésük meghaladja az 50 százalékot, míg a kereskedelemben az élelmiszer-hulladékok csupán 5 százaléka keletkezik. Emellett a vásárlók nagy része nincsen tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között. A Nébih által a témát is érintő útmutató pont abból a célból készült, hogy a fogyasztókat edukálja, mely termékeket hogyan lehet felelősséggel fogyasztani például a minőségmegőrzési idő után is. Az útmutató kiadása óta a kereskedelemnek is van lehetősége arra, hogy ilyen termékeket adott esetben karitatív szervezeteknek adományozzon. A cikkben említett élelmiszerek - zömében zöldség és gyümölcs - Magyarországon nem csomagolva kerülnek a polcokra, ezáltal nincs is minőségmegőrzési idejük (kivételek lehetnek, de azok száma elenyésző).

Tehát itt elsősorban a kereskedelemben dolgozó kollégák feladata, hogy a már nem I. osztályú termékeket leválogassák, hogy vásárlóink csak kiváló minőséget tehessenek a kosarukba. A másik minőségi ellenőrünk pedig maga a vásárló. Mivel szabadon válogathat, csak azt viszi haza, ami számára megfelelő. Az otthoni termékkezelésben igyekszünk mi is segítséget nyújtani különböző kiadványainkkal, illetve a Nébih is megjelentet kiadványokat, melyek az üzleteinkben is megtalálhatóak.

A múltban szerveztünk edukatív kampányokat, ahol a minőségmegőrzési idő és fogyaszthatósági idő közötti különbségre hívtuk fel a figyelmet, illetve arra, hogy ne féljenek a vásárlók azoktól a termékektől, amelyek lejárata közeli, sem az áruházakban, sem az otthonukban. Használjuk érzékszerveinket, s amennyiben a termék csomagolása nem sérült, akkor nem lehet problémás még egy aznap vagy másnap lejáró tejtermék sem. Sőt vannak olyan termékek, ahol vásárlóink egy vakteszt során még ízletesebbnek vélték az utolsó napos gyümölcs joghurtot, mert intenzívebben érezték a gyümölcsízt benne, szemben a későbbi lejáratúval. Összegezve, szükség van a vásárlók edukálására, s arra is, hogy érezzék a személyes felelősségüket az élelmiszer-pazarlás megfékezésében.

Mint minden élelmiszer-forgalmazó, a SPAR is működtet HACCP rendszert, illetve egyedülálló módon a kereskedelmi láncok között ISO 9001:2015 szabvány szerint működik, melyet évente külső auditor céggel auditáltat. Ezek mind segítik a vásárlóink biztonságos és magas minőségű élelmiszerekkel történő ellátását.

Megváltozhat sok élelmiszer összetétele a boltokban: erre kell készülni

Hamarosan módosulnak a borkősavra és a tartarátokra vonatkozó határértékek az EU-ban.

Mit tesz az áruház az élelmiszermentésért, illetve az élelmiszer-pazarlás ellen?

Elsősorban az árugazdálkodásunkat igyekszünk optimalizálni. Az a legfontosabb, hogy a keresletet és kínálatot a lehető legszorosabbra fűzzük. Természetesen tudjuk, hogy olyan nincs, hogy nincs élelmiszer-hulladék, éppen ezért az árugazdálkodási folyamatainkban léteznek beavatkozási pontok, hogy elkerüljük a termék hulladékká válását. Ilyen például a leárazás. De ilyen az az együttműködés, amelyet a MUNCH-csal kötöttünk, ahol az applikációjukon keresztül a vásárlóink ki tudnak választani kedvezményes csomagokat, melyeket az áruházainkban tudnak átvenni.

A nap végén megmaradt, de még humán adományozásba átadható – főként pékáru, zöldség és gyümölcs, tejtermék és egyéb szárazáru - termékeket partnerünk, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szállítja el intézményeibe (hajléktalanszállókra, idős- és anyaotthonokba). Azon termékekkel, amelyek már nem adományozhatóak humán célra, igyekszünk állatmenhelyeket támogatni. Számukra ezek az adományok sokszor az életben maradást jelentik.

ALDI

Az ALDI mindig is kiemelt figyelmet fordított termékei frissességére. A frissesség egyik garanciája a hazai beszerzés, amely következtében a lehető legrövidebb a szállítási lánc. Az ESL-, vagyis a hőkezelt tejek a fejéstől számított akár 24–36 órával később már az üzletek polcain találhatók, és a savanyított tejtermékek is gyorsan eljutnak a hűtőpolcokra: a kefirnél, a joghurtnál vagy a tejfölnél sem telik el több 4–6 napnál, kezdve a nyers tej beérkezéstől a tejtermelőhöz, és onnan az ALDI-ba történő kiszállításig. A friss húsok esetében hasonló a helyzet: az üzleteknek lehetőségük van minden hajnali kamionnal friss húst beszállíttatni, amennyiben erre az adott üzlet a készlete alapján igényt tart.

Ha már frissesség: minden, az értékesítésben dolgozó kolléga képzést kap és feladata közé tartozik a friss áru folyamatos ellenőrzése, leválogatása. Az áruház így garantálja, hogy a vásárlók a nap bármely szakában magas minőségi követelményeknek megfelelő árucikkekkel találkoznak.

A „fogyaszthatósági idővel” rendelkező termékek esetében a lejárati idő után a termék elfogyasztása élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. A „minőségmegőrzési idő” esetében a megadott dátum után az élelmiszer ugyan veszít minőségéből, de elfogyasztása általában biztonságos. A vállalat minden területen, így a szavatossági idő jelölésében is maradéktalanul követi és megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ezen felül természetesen számos intézkedéssel csökkenti az élelmiszer-pazarlást - egyúttal segít a vásárlóinak a spórolásban.

Csökken Európa súlya: új országokban tarolhatnak a magyar élelmiszerek

Feltétlenül növelni kell az európai kontinensen kívülre jutó exportteljesítményünket.

Az áruházlánc országszerte bevezette „A nap fogása” intézkedését. Ennek keretében másnap 12 óráig 50%-os kedvezménnyel, bezacskózva értékesíti az előző nap a látványpékségekben megmaradt termékeket. A pékárucsomagokba többnyire egyforma sós vagy édes termékek – például pogácsa, kakaós csiga – kerülhetnek. A már jól ismert AZON MELEGÉBEN feliratú papírzacskókba csomagolt termékek a látványpékségek mellett, „A nap fogása” felirattal ellátott prezentációs eszközben kihelyezve, a sütés másnapján 12 óráig vásárolhatók meg. A vevők így választhatnak a frissen sült vagy az előző este megmaradt és a kiszáradás ellen kétszeresen csomagolt termékek közül. A fogyasztó így ugyanazt a terméket kapja, amit előző délután megvett volna másnap tízóraira, és ugyanazt a gondos csomagolást, amit otthon is megadott volna a terméknek. A különbség? 50 százalékkal kedvezőbb ár. A vásárlók pozitív visszajelzésének köszönhetően az áruházlánc kiterjesztette ezt az intézkedést a naponta frissen, regionális pékségekből beszállított, csomagolatlan kenyerekre is. A tapasztalatok szerint „A nap fogása” termékei másnap kora délelőtt elfogynak.

Ugyancsak „A nap fogása” felirattal ellátott prezentációs eszközben, a zöldség-gyümölcs pult mellett érhetőek el a szépséghibás zöldségekből és gyümölcsökből készített egységcsomagok, amelyekre szintén kedvezményt nyújt a vállalat.

Ami pedig mégis megmarad, az sem vész kárba, hiszen az Élelmiszerbank önkéntesei rászorulókhoz juttatják el, hiszen az áruházlánc számára minden morzsa számít, a vállalat a zéró maradék elvét követi. Ennek következtében tovább bővítette együttműködését az Élelmiszerbankkal, és 2023-ban elérte a 100 százalékos lefedettséget: az áruházlánc valamennyi hazai üzlete bekapcsolódott a karitatív szervezet hálózatába, és közösen mentik az élelmiszert. Az áruházlánc 2023-ban mintegy 1450 tonna élelmiszert juttatott el hátrányos helyzetű családok és személyek számára. Ezzel a vállalat a három legnagyobb magyarországi élelmiszermentő áruházlánc közé tartozik. Az Élelmiszerbank által szervezett országos karácsonyi és a tavaszi tartós élelmiszer-gyűjtés során az áruházlánc vásárlói adományozták a legtöbbet, összesen 215 tonnányi terméket. A vállalat a piaci részesedésénél lényegesen nagyobb mértékben járul hozzá az élelmiszermentéshez és a rászorulók segítéséhez.

Veszélyes összetevő az élelmiszerben: végleg betiltotta a hatóság

Az FDA megtiltotta a BVO használatát, amelyet évtizedeken át alkalmaztak üdítőitalokban.

Az ALDI az élelmiszer-pazarlás ellen edukációs tartalmakkal, kvízekkel hívja fel a figyelmet a téma fontosságára, és a vásárlókkal különböző tippeket, praktikákat oszt meg közösségimédia-felületein és weboldalán.

Tesco

Élelmiszer-kiskereskedőként kiemelten fontosnak tartjuk, hogy működésünkben folyamatosan csökkentsük az élelmiszer-felesleg, valamint a keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét

 - mondta el az áruház a HelloVidéknek. Majd kitértek arra is, hogy az élelmiszer-pazarlásukat hat lépésben csökkentik:

1. Mérünk – 2016/17-es pénzügyi évünk óta folyamatosan mérjük és nyilvánosságra hozzuk az élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatainkat.
2. Optimalizálunk – Megelőzzük az élelmiszer-felesleg keletkezését forgalom-előrejelző és rendelési eljárásokkal, valamint a kínálat adatalapú optimalizálásával.
3. Csökkentjük az árakat – A közeli lejárati idejű termékekre automatizált árkedvezményeket állítunk be, hogy minél több élelmiszert adjunk el közvetlen vásárlói fogyasztásra. IRE (Intelligent Reduction), vagyis Intelligens Árcsökkentő rendszerünk segíti abban a kollégáinkat, hogy az értékcsökkenteni kívánt termékek történelmi adatai alapján megadja a megfelelő értékcsökkentési %-ot ahhoz, hogy a lejáraton belül ki tudjuk futtatni a bent lévő készleteinket. Az értékcsökkentést a lejárat napjáig többször felülvizsgáljuk, és akár manuálisan is megnöveljük a csökkentés mértékét annak érdekében, hogy a terméket mindenképp értékesítsük, és ne keletkezzen hulladék.
4. Adományozunk – Az üzleteinkből származó élelmiszer-felesleget élelmiszermentő programunk keretében a lehető leghamarabb eladományozzuk, elsősorban rászorulók számára, a maradékot pedig állatmenhelyeknek. Többek között együttműködünk az Élelmiszerbankkal, illetve egyéb jótékonysági szervezetekkel, hogy segítsük a rászorulók élelmiszer-ellátását. Ezek a partnerségek biztosítják, hogy a nap végén megmaradt jó minőségű élelmiszer azokhoz kerüljön, akiknek szükségük van rá ahelyett, hogy hulladékká válna.
5. Oktatunk – Kollégáinknak személyesen vagy online elérhető anyagok segítségével tanítjuk meg az élelmiszer-hulladék megelőzésének gyakorlatát.
6. Együttműködünk – Partnerekkel dolgozunk együtt és új együttműködéseket alakítunk ki.

A hulladékunkkal kapcsolatos részletes adataink közzététele lehetővé teszi, hogy azonosítani tudjuk a fejlesztendő területeket, és ennek megfelelően cselekedni tudjunk. Ez lehetővé tette számunkra, hogy másokkal együttműködve csökkentsük az élelmiszer-hulladékot, és célzottan növeljük az élelmiszer-felesleg újraelosztását. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden kiskereskedő tisztában legyen a saját működésében keletkező hulladék mértékével, hogy közösen hosszú távú, hatékony módot tudjunk találni a hulladék csökkentésére. 2023/24-ben a Magyarországon kezelt 570.945 tonna élelmiszerből 8281 tonna élelmiszert nem tudtunk eladni a vásárlóknak. Ebből 4458 tonna élelmiszer-felesleget osztottunk szét élelmiszerbankoknak és helyi jótékonysági szervezeteknek, vagy ajánlottuk fel állati takarmányozásra, ami 105 százalékos növekedést jelent a 2016/17-es bázisévhez képest

- emelte ki az áruház.

Az élelmiszer-hulladék előző évhez viszonyított csökkentéséhez hozzájárult, hogy fokozottabban odafigyeltünk az ellátási láncunkban legfontosabb friss áruk rendelésére és előrejelzésére, illetve folytattuk a termékkínálatunk felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az egyes üzletekben továbbra is olyan termékeket kínáljunk vásárlóinknak, amik számukra relevánsak. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettünk továbbá a kulcsfontosságú rutinok szigorú áruházi kezelésére, beleértve a szavatossági idő lejártához közeli élelmiszerek csökkentett árú értékesítését is. Az előző riport óta eltelt időben is folytattuk élelmiszermentő programunkat, amely segít abban, hogy az áruházakban el nem adott, de még fogyasztható minőségű élelmiszereket a rászorulóknak ajánljuk fel, és ne vesszenek kárba

Rengetegen vesznek ilyen élelmiszereket itthon: meglepő, mi derült ki róluk

Egyre több magyar választja a sajátmárkás élelmiszereket a gyártói márkákkal szemben.

Mit figyeljünk a csomagoláson és mit jelentenek az egyes dátumok?

Az élelmiszerek jelölésén a lejárati dátum kétféleképpen szerepelhet: a fogyaszthatósági idő vagy a minőségmegőrzési idő megadásával.

• A„fogyaszthatósági idő”-vel rendelkező termékek (friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek) a lejárat után egészségügyi ártalmat okozhatnak, ezért ekkor már nem fogyaszthatók!
• A tartós élelmiszerek lejárati idejét a „minőségmegőrzési idő” jelzi. Ezek a termékek a lejárat után is fogyaszthatók megfelelő elővigyázatosság mellett, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozhatók.

Az élelmiszer-higiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete értelmében a lejárati időt követően is adományozhatók olyan élelmiszerek, amelyeknél a 1169/2011/EU rendelet alapján minőségmegőrzési időt állapítanak meg. Ezek az élelmiszerek abban az esetben adományozhatók/fogyaszthatók el a minőségmegőrzési idő lejártát követően, ha:

• a termék csomagolása bontatlan, sértetlen, szennyeződésmentes,
• az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai nem mutatnak eltérést, azok az adott termékre jellemzők, nem merül fel a termék szemrevételezésekor élelmiszer-biztonsági gyanú (pl. penészesedés, kellemetlen szag),
• az élelmiszert végig a gyártója által előírt körülmények között tárolták és szállították; fagyasztott termék esetében a tárolási hőmérséklet nem haladta meg a -18°C-t,
• az adott termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális élelmiszer.