Mik azok a mikrozöldségek?
Az általános egészségi állapotot érintő változó tendenciák, különösen a nem túl optimális nyugati étrend követése következtében világszerte vitamin- és ásványianyag-hiány figyelhető meg. A folyamatosan növekvő népesség és az éghalátváltozás következtében átalakuló hagyományos mezőgazdasági termelésben létrejött nehézségek miatt felmerült az igény az újszerű, funkcionális élelmiszerek iránt, melyeket gyorsan meg tudunk termeszteni és a városi gazdálkodásban is megállja a helyét - írja News Medical.
Az orvosi, táplálkozási és biológiai ismeretek összefonódásaként a mikrozöldségek lehetnek az egyik ilyen innovatív, funkcionális élelmiszerek. A "mikrozöldség" a köznyelvben az ehető zöldségek fiatal palántáinak megnevezése, amelyek még nem fejlesztették ki a szikleveleket. Kutatások kimutatták, hogy ezekben a fiatal növényekben akár 40-szer több tápanyag van, mint a kifejlett, érett zöldségekben. A mikrozöldségeket - mint a jövő élelmiszere - jelentős érdeklődés övezi, hiszen az egészségre gyakorolt pozitív hatása, a termesztés sokoldalúsága és a környezetkímélő termesztése számottevő. A mikrozöldségek egyelőre új élelmiszeripari terméknek számítanak, ezért még csak kevés tanulmányt olvashatunk a témában.
Ellepték ezek a szuperélelmiszerek a boltokat: őrület, mi mindenre jók
A mikrozöldségek fejlődése
Bár a "mikrozöldségek" kifejezés viszonylag újszerű, a fiatal zöldségek fogyasztásának gyakorlata már évtizedek óta elterjedt. Egyesek a modern mikrozöldségek megjelenését az Amerikai Egyesült Államokban (USA) az 1980-as években a szakácsok kertjeinek tulajdonítják ahol először foglalkoztak ezekkel a fiatal növényekkel. Ezt a gyakorlatot tovább népszerűsítették a divatos éttermek, amelyek az egészségtudatos embereket célozták meg.
Annak ellenére, hogy a mikrozöldségek már a "funkcionális élelmiszerek" fogalmának megalkotása (2000) előtt is léteztek, ezeknek az élelmiszereknek és az őket alkotó növényfajoknak a szabványos meghatározása továbbra sem született meg. A jelenlegi áttekintés számos tanulmány definíciójának összefoglalását tartalmazza az alábbiak szerint; a mikrozöldségeket olyan magvak csírázásaként lehet leírni, amelyeknek az első sziklevelek megjelenésekor, a gyökerek kifejlődése előtt "arathatunk".
Új szuperélelmiszerek tarolták le a magyar boltokat: te megkóstolnád őket?
Tömeges mikrozöldség termesztés
A mikrozöldségek sokoldalú termesztést tesznek lehetővé. Annak ellenére, hogy túlnyomórészt ellenőrzött üvegházi környezetben zajlik termelésük, ezek az élelmiszerek bármely olyan környezetben termeszthetők, ahol a hőmérséklet magasabb 20 foknál és a páratartalom stabil. A mikrozöldségek sokkal kevesebb emberi munkaerőt és helyet igényelnek, mint a hagyományos növények A gyorsan növő mikrozöldségek akár 10-14 nap alatt is betakaríthatók.
A mikrozöldség terméshozamát leginkább a kártevők elleni védekezés és a páratartalom szabályozása befolyásolja. Bár ezek a növények ugyanolyan kártevőkre és kórokozókra érzékenyek, mint idősebb társaik, a rövid átfutási idő és a bennük lévő bioaktív anyagcseretermékek minimalizálják ezeket a hatásokat. Bizonyos esetekben a biológiai növényvédő szerek és a baktériumos kezelések sikeresen megakadályozzák a veszteségeket. A közelmúltban a kézi szabályozásról a gépi vezérlésű páratartalom-szabályozásra és betakarításra való áttérés tovább javította a mikrozöldségek hozamát.
Ehhez kert és fény sem kell: így termeszthetsz zöldséget még a pincében is
Miért táplálóbbak a mikrozöldségek, mint a kifejlett növények?
A kutatások kimutatták, hogy a nyugvó, száraz magvak jelentős biokémiai és táplálkozási változásokon mennek keresztül (felhalmozódás, remobilizáció és szétesés), amint csírázásuk megindul. Ezek a folyamatok a tápanyagok "tömörülését" eredményezik az ehető növényi részeken belül, ami hozzájárul a mikrozöldségek meglepően magas tápanyagtartalmához. Ezenkívül a csírázó és nem csírázó magvak, valamint a kifejlett növények összehasonlítása azt mutatta, hogy a csírázó magvak elsődleges és másodlagos anyagcseretermékeinek összetétele jelentősen eltér a másik két csoportétól. Következésképpen a mikrozöldségek egyes fajtái olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a kifejlett növényekben már nem észlelhetőek.
Egészségügyi előnyök
A mikrozöldségek szénhidrátok, fehérjék, lipidek, vitaminok, ásványi anyagok és fitokemikáliák gazdag forrásai. Klinikai vizsgálatok kimutatták ezen élelmiszerek jelentős antioxidáns potenciálját, és megvilágították orvosi potenciáljukat a vércukorszint szabályozásában, a testsúlyszabályozásban és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében. A mikrozöldségek fitokémiai összetevői könnyen emészthetőek, és feltételezések szerint antibakteriális, antidiabetikus és gyulladáscsökkentő hatásúak.
A brokkoliból, retekből és más Brassicaceae-félék képviselőiből származó mikrozöldségek olyan fitokemikáliákat tartalmaznak, mint az indolok és flavonoidok, amelyek bizonyítottan rákellenes hatásúak a vastagbélrák esetében. További kutatásokra van szükség annak vizsgálatára, hogy ezek a tulajdonságok kiterjednek-e más rákos megbetegedésekre.
Tényleg idő előtt meghalunk, ha ilyen ételeket eszünk?
Termeléssel kapcsolatos kihívások
A mikrozöldség-ágazat fő kihívása a tárolás, mert ezek az élelmiszerek különösen rövid eltarthatósági idővel rendelkeznek és a tárolás során gyorsan csökken tápanyagtartalmuk. További kihívást jelent a kezdeti beruházás, a kereskedelmi mikrozöldségek előállításához szükséges drága és speciális szubsztrátkészítmények megvétele, a megfelelő vetőmagok és gépek beszerzése és a munkaerő előteremtése.
Szinte ingyen termesztheted ezt a szuperélelmiszert: még kert sem kell hozzá
A jövő
A fejlődéshez elengedhetetlenek a jól megtervezett klinikai vizsgálatok, amelyek átfogóan tisztázzák a mikrozöldségek emberi egészségre gyakorolt hatását, és konkrét bizonyítékot szolgáltatnak egészségjavító hatásukról. Ha a mikrozöldségek vizsgálata folytatódik, ígéretes tulajdonságaik értékes vizsgálati tárgyként szolgálhatnak és potenciális utat kínálnak a megelőző és terápiás gyógyászat jövőbeli fejlődéséhez.
