Ilyen adalékkal vannak tele az élelmiszerek: sokan nem is tudják, mit esznek

Ilyen adalékkal vannak tele az élelmiszerek: sokan nem is tudják, mit esznek

Nagy Z. Róbert
Szinte már minden élelmiszerben vannak színezékek, és ezek jó esetben természetes, például növényi eredetűek. De miért kell egyáltalán színezni egy terméket? Sőt, akkortól, hogy egy alapanyagból termék lesz, már sokszor azt sem egyszerű megfejteni, hogy az tisztán növényi maradt, vagy részben állati eredetűvé vált.

Nagyot ment az interneten a napokban egy videó, amiben felvetik azt a kérdést, hogy egy narancslére miért írják rá, hogy vegán? - hiszen ez egyértelműnek tűnik. De mégsem az. Ugyanis egyes narancsleveket őrölt rákpáncéllal színeznek, ekkortól már állati eredetű összetevő is van a narancslében. De nem csak a színezékek, más adalékok is okozhatnak kavarodást. A növényi eredetűnek gondolt margarin is tartalmazhat írót, ami állati eredetű, a borokban is lehet állati fehérje, a sörben pedig egy kis zselatin, amit állati kötőszövetekből állítanak elő. És itt vannak a vitaminnal dúsított gyümölcslevek, melyekben a D-vitamin eredete vethet fel kérdéseket, mert ha lanolinból származik, akkor annak a juhok gyapjához is köze van van. Az adalékok többsége a termék állagára van pozitív hatással, de miért kell színezni az élelmiszereket, és melyek a leggyakoribb természetes, növényi anyagok, melyeket erre használ az élelmiszeripar?

A természet festékei: növények, gyümölcsök és az élelmiszeripar

Az élelmiszerek színe nemcsak esztétikai élményt nyújt, de az ízre és az összbenyomásra is hatással van. Sok esetben a természetes színanyagok, de más termékhez adalékként hozzáadva adják meg az étel jellegzetes megjelenését. Az élelmiszeriparban számos okból használnak színezékeket. A természetes élelmiszerek színe az évszaktól, a talajtól és más tényezőktől függően változhat. A színezékek segítségével egységes színt lehet biztosítani a termékeknek, hiszen a fogyasztók elvárják, hogy a megvásárolt termék mindig ugyanolyan ízű, állagú és színű legyen. Másik ok, hogy feldolgozás során a természetes színanyagok egy része elvész. A színezékek segítségével ezt a veszteséget lehet pótolni. Egy termék akkor „adja el magát”, akkor sarkallja vásárlásra az embereket, ha a megjelenése vonzó. Az élénk színek vonzóbbá teszik az ételeket, és így fokozzák az étvágyat is. A természetben előforduló színek palettája korlátozott. A színezékek segítségével sokkal szélesebb színválaszték érhető el, ami amellett, hogy segít vágyat kelteni a termék iránt, azért is előnyös, mert egyedivé teheti a terméket, segít a termékek közti megkülönböztetésben. A növények és főként a gyümölcsök által nyújtott természetes színezékek fontos szerepet játszanak az élelmiszeriparban az esztétikai funkció mellett hozzájárulnak az élelmiszerek egységességéhez. Azok a növényi eredetű anyagok, melyek alkalmasak más termékek színezésére, ezeknek a pigmentjei gyakran a növény legkülső rétegeiben, a héjban, máskor a gyümölcs húsában vagy a levelekben találhatók.

Egyes növényeket kifejezetten színezési céllal termesztenek

A színezési célú növények termesztése általában nem különbözik a hagyományos célú termesztéstől, ám a színanyag-tartalom növelése érdekében egyes fajtákat kifejezetten erre a célra szelektálnak, nemesítenek. A betakarítás után e növényi anyagokat feldolgozzák, hogy kivonják belőlük a kívánt pigmenteket. Számos olyan növényt és gyümölcsöt ismerünk, amelyek gyönyörű, természetes színezékeket tartalmaznak és ez jól érvényesül más alapanyagból készült termékekben is. A fekete bodza termése nemcsak gyógyhatású, de intenzív sötétlila színű bogyói kiváló természetes színezéket szolgáltatnak. A bogyókban található antociánok adják a jellegzetes színüket, és antioxidáns hatásuk is ismert. A fekete bodza szirup, lekvár és egyéb termékek színezésére használható. Vadon termő állományról is gyűjtik a bogyókat, de számos szelektált, nemesített fajtája van a kertészeti termesztésben.

A sárgarépa narancssárga színét a béta-karotin adja, a kurkuma intenzív sárga színét pedig a kurkumin. A kurkumát gyakran használják fűszerként, de színezőanyagként is. A curry, a mustár és a számos indiai étel sárga színét a kurkuma adja. A sárgabarack élénk narancssárga színe a béta-karotinnak köszönhető. A sárgabaracklekvár, a sárgabarackos sütemény és a sárgabarackos dzsem színei kedveltek, és e sárga szín a barack, vagy valamilyen édes, kellemes ízzel kapcsolódik össze az emberek tudatában.

Természetes és mesterséges színezékek

A természetes színezékek számos előnnyel járnak a mesterséges színezékekkel szemben. A természetes színezékek gyakran antioxidánsokban és egyéb tápanyagokban gazdagok, tehát még egészségesek is. A természetes színezékek gyakran némi plusz, kedvező ízt is adnak az élelmiszereknek. Továbbá a természetes színezékek előállítása általában kevésbé környezetszennyező, mint a mesterséges színezékeké. A fentiekből látható, hogy a természet és a kertészeti termesztési gyakorlat számos olyan növényt kínál, amelyek gyönyörű, természetes színezékeket tartalmaznak. Ezek az élelmiszerek nemcsak ízletesek, de egészségesek is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?