A HungaroMet Zrt. adatai szerint Magyarországon a nyári középhőmérséklet 1901 óta országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt, és jóval több a hőségnapok - amikor a napi maximumhőmérséklet 30 Celsius-fok vagy afölötti - és a forró napok száma, amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot 120 év alatt több mint két héttel nőtt a hőségnapok száma és nőtt a trópusi éjszakáké is, amikor egész este nem csökken a hőmérséklet 20 Celsius-fok alá - írta meg a MÁSZ. A hűtést igénylő napok száma ezzel párhozamosan 2,5 szeresére nőtt. A legnagyobb mértékben az augusztus havi adatokban mértek emelkedést. 1901 óta a tíz legmelegebb nyárból nyolc az elmúlt 20 évben, kettő a 90-es években volt. Azon kívül, hogy 30 Celsius-fok felett már érezhetően (10-15%-kal) csökken az állatok étvágya, termelése, termékenyülése, az istállók, fejőházak és az irodák hűtése, az árnyékolás, párásítás jelentős többletkiadást, újabb és újabb beruházásokat követel.
2024. július 12-én tették közzé a kis és nagy ÁTK (telepkorszerűsítési) felhívásait. A kisebb beruházások támogatására kiírt kis ÁTK-ra 2024. szeptember 17. és 2025. április 14. között, a nagy ÁTK-ra pedig 2024. október 15. és 2025. június 2. között lehet pályázatot beadni.
Ömlik a pénz a magyar állattartókhoz: így juthatnak a milliárdokhoz
A kis ÁTK-ra lehet majd építéssel nem járó eszközbeszerzésre is jelentkezni. A megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre, a nagy ÁTK esetén pedig 36 hónap. Fontos újítás a biztosítékmentes előlegfinanszírozás. Így akár a támogatás 25%-át (legfeljebb 50 millió forintig) előlegként lehet igényelni 0% kamattal. A támogatás intenzitás célterülettől függően 50-80%-os.
Szélsőséges időkben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az állatok védelmére
Az állatvédelmi szempontok betartására ilyen szélsőséges időben a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ezek közül a legfontosabb az állatok ellátása friss ivóvízzel, de arra is kiemelten kell figyelni, hogy legyen számukra árnyékos pihenő, a legeltetett állatoknak pedig delelő. Az istállókban a hűtés, a szellőztetés, a légcsere és párásítás technológiája egyre kifinomultabb, de ugyanakkor bonyolultabb és karbantartás igényes rendszerekkel valósul meg. Kánikulában egy áramkimaradás vagy műszaki meghibásodás igen jelentős károkat tud okozni, de ha minimalizáljuk ezeket a kockázatokat, az nem kidobott pénz.
Fontos az is, hogy ne szállítsuk az állatokat kánikulában napközben pár óránál hosszabb ideig! A török élőmarha és juh export le van tiltva ilyen időben, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra kéri a hatósági állatorvosokat és gazdákat, hogy minden külföldi és belföldi állatszállítást hajnalban vagy éjszaka végezzenek, hogy elkerüljük a szállítótér túlmelegedését!
A kánikulák egyre jobban részei az életünknek. Az az állattenyésztő jár el helyesen és az jár jobban, aki ehhez minél inkább megpróbál alkalmazkodni és állatainak a lehető legjobb (legelviselhetőbb) körülményeket tudja biztosítani.
