Sokáig mindössze tudományos viták tárgya volt, mostanában viszont a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális felmelegedés hatásait - írja az Infostart a novekedes.hu cikke alapján. Amellett, hogy egyre nehezebben elviselhetők a nyarak, a meleg az állóvizeket is megcsapolja: az 1990-es évek óta a világ legnagyobb tavai körülbelül 22 gigatonna vizet veszítenek el évente. Hozzáteszik, ebben az emberi tevékenység is közrejátszik.
Mintegy 2 milliárd ember él világszerte kiszáradó édesvizek közelében, ilyen például a Csád-tó is Afrikában, amely az elmúlt 50 évben tizedére zsugorodott. A Balaton esetében jelenleg még nem kell ettől tartani. A déli parton 1866-ban leapadás volt tapasztalható, állítólag több helyen át lehetett sétálni a déli és az északi part között. Akkor az emberek a nem megfelelő vízszabályozással magyarázták a tó részleges kiszáradását, közkeletű mondás lett, hogy "lopják a Balatont".
Hatalmas a baj: teljesen eltűnt egy tó Olaszországban
A szélsőséges időjárás következtében jelentősen változhat a vízszint és a klímaváltozás is jelentősen és tartósan ronthat a helyzeten.
Kravinszkaja Gabriella, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa korábban arról számolt be, hogy 2000 és 2022 között nyolc alkalommal lett a tó természetes készlet-változása negatív. Vagyis többször előfordult, hogy a tó felületéről annyi víz párolgott el, hogy azt a csapadék és a hozzáfolyások teljesen már nem tudták pótolni. 2100-ra az előrejelzések szerint a tó vízkészlete jelentősen csökkenni fog és ez érinteni fogja a hasznosíthatóságát is. mint írják, a Balaton idővel a klímaváltozás nélkül is eltűnne, ugyanis emberi beavatkozás nélkül feltöltődne hordalékkal és idővel elmocsarasodna.
Ez a változás nem csak a felszíni, hanem a felszín alatti vizeket is érinti, amik az ivóvíz-ellátás 96 százalékát biztosítják.
Az ország számos, jelentős területén gy például a Duna-Tisza közi hátságban vagy a Nyírségben a talajvízszint jelentős csökkenése mutatható ki, amely természeti és emberi tevékenységre vezethető vissza. A helytelen művelési ág megválasztása, a vízfolyások medermélyülése és a vízadó rétegek túlhasználata mind-mind befolyásolják a felszín alatti vizek alakulását.
Még gombócból is sok: 30 fokos a Velencei-tó
Mára tényként kezelhetjük, hogy a vízháztartás, így a talajvízháztartás megváltozásában is nagy a klímaváltozás szerepe; a szélsőségek gyakorisága, tartóssága és súlyossága bizonyíthatóan nőtt. Ezen következmények sikeres kezelése jelentős erőfeszítést igényel
- emelte ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
