Veszélyes időszak kezdődött itthon: most mindenkinek figyelnie kell

Veszélyes időszak kezdődött itthon: most mindenkinek figyelnie kell

Szászi Zoltán
A vegetációtüzek számának és méretének növekedése a klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye. A száraz július veszélyes körülményekhez vezet, amik kedveznek a tüzek kipattanásának. Nem csak az emberi egészségre, hanem a mezőgazdaságra is hatalmas veszélyt jelentenek a tüzek a melegedő kontinensen.

Európa minden táján, így Magyarországon is fokozza a vegetációtüzek jelentette veszélyt a forró, száraz nyár. Tavaly a kontinensen 4,3 milliárd eurós kárt okoztak az erdő- és bozóttüzek, összesen egy Luxemburg-méretű terület égett le Európában, valamint 20 megatonna CO2 kibocsátással jártak az erdőtüzek. Idén még csak indul a tűzveszélyes szezon, azonban Dél-Európában már most hatalmas a fenyegetés és helyenként a károk is.

Görögország, Törökország, Ciprus: Embert, állatot, gyümölcsöst, olajfát, szőlőt sem kímélnek az erdőtüzek

Görögország különösen pusztító nyárral néz szembe - írta július elején a Reuters. A délkelet-európai ország ugyanis egyszerre küzd forrósággal, szárazsággal és erős szelekkel. Ezért már júniusban több tucat erdő- és bozóttüzet állítottak meg a hatóságok és az önkéntesek. Az Independent beszámolója szerint idén júniusban 1300 erdő- és bozóttüzet fékeztek meg a tűzoltók a déli országban, és ez duplája a tavaly júniusi számnak. Azonban mind a lakosság, mind a gazdák egyelőre elégedettek a tűzoltók munkájával.

Görögország déli csúcsán, a Peloponnészosz-félszigeten június végére számos települést evakuálni kellett a bozóttüzek miatt. A lángok nem csak a lakosságot veszélyeztették azonban. A görög hírportálok nemrég hozták le a jelentést a július eleji bozóttüzek által mezőgazdaságban okozott károkról. A Peloponnészoszon Neméa régiójának rengeteg szőlőültetvénye odalett. Neméa nem csak arról híres, hogy az ókori görög legendák szerint Herkules itt győzte le a nemeai oroszlánt, hanem arról is, hogy Görögország egyik legértékesebb borrégiója található itt, az ókori romok szomszédságában. A Nemeai Bortermelők Szövetsége szerint a klímaváltozás miatti károk után „csak hab a tortán” a pusztító tűzvész, amit bár a tűzoltók gyorsan megfékeztek, egyelőre nem tudni hány hektár szőlő veszett oda, a megmenekült dűlőkön pedig hősokkot kaptak a növények.

A régióban a forró nyár nem csak a görögöknek okoz rengeteg gondot, a szomszédos Törökországban június végén szintén halálos tüzek pusztítottak. Az Associated Press információi szerint, az ország dél-keleti részében a frissen learatott tarlóban alakult ki tűz, ami rövid időn belül több falut is elért. Tizenegy ember halt meg a tüzekben, és több száz haszonállat is odalett.

Cipruson a helyi hírportálok beszámolója szerint erdő- és bozóttüzek háromezer hektár területet érintettek. Pephos régiójában június végén egy erdőtűzben katasztrofális volt a pusztítás: 2500 tonna gabona, 200 tonna olajfa és olíva, 500 tonnányi szőlő és 50 tonnányi fa égett oda, a lángok áldozata lett sok gyümölcsös és ültetvény, mint mandula, szilva és fehérakác. 250 tonnányi haszonnövény és 120 haszonállat lett a tűz áldozata.

Dél-Európa a tűzvészekre készül - Idén korán indul a szezon

A Euronews június végén írta meg, hogy a 2023-as tűzvészek tapasztalatai alapján, idén az EU-s szervek 556 tűzoltóval segítik meg a legnagyobb veszélyben levő régiókat, és kulcsfontosságú helyeken állomásoztatják őket Görögországon kívül még például Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban. Az Ibériai-félsziget különösen kitett az erdő- és bozóttüzeknek, és az utóbbi öt évben majdnem egymillió hektárnyi földet perzseltek fel a lángok Spanyolországban és Portugáliában. Ezért egy EU-s kezdeményezés, az ARIEM+ projekt keretein belül, együttműködés indult a két ország között. A projekt műveleti központja Galíciában van, Kasztília és Leon autonóm közösségben, és körülbelül hatszázezer ember életterét védi a két országban nem csak tűzvészektől, de viharok, árvizek okozta károktól is.

Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része

Az idei forró nyár itthon is érezteti a hatását. A múlt héten napok alatt veszett oda a potenciális rekord termés kukoricából, és a hőhullám napi 200 ezer tonnányit pusztít el a haszonnövény idei hozamából. Azonban arra készülnünk kell, hogy ez nem lesz jobb a jövőben sem. Az Associated Press idén tavasszal számolt be az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az európai Copernicus Földmegfigyelési Program közös kutatásáról. Az elmúlt öt év hőmérsékleti átlagai alapján az európai kontinens 2,3 Celsius-fokkal melegebb ma, mint az iparosodás kora előtt, ami jelentősen magasabb, mint a globális 1,3 Celsius-fokos átlag.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az adatok alapján nem csak Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hanem kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó átlaga. Ez a népesség számára jelentett közegészségügyi kockázat és a természetes környezet pusztulása, a biodiverzitás csökkenése mellett komoly gazdasági károkkal is jár. A jelentés szerint 2023-ban a klímaváltozás miatti gazdasági kiesés 13,4 milliárd euró (5241 milliárd forint) volt a kontinensen.

EZ IS ÉRDEKELHET

A klímaváltozás fokozódásával Európában az erdő- és bozóttüzek is egyre nagyobbak és pusztítóbbak. A Deutsche Welle június végén számolt be az EU tűzvédelmi törekvéseinek kritikáiról. Bár az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa és az azt kiegészítő rescEU program a tavalyi európai erdőtüzek miatt dupla akkora repülőgép- és helikopter flottával, valamint tűzoltó személyzettel működik, a portálnak nyilatkozó szakértők szerint maga a szemlélet hibás, hogy Európa az erdőtüzek elleni küzdelemben az erőforrások 90 százalékát a tüzek megfékezésére költi, és csak 10 százalékát fordítja megelőzésre. Pedig léteznek erdészeti megoldások a tüzek megelőzésére, ilyen a fák szálazásos ritkítása, a legelő állatok használata az aljnövényzet visszaszorításában, valamint az ültetett erdőkben a monokultúrák felszámolása. A 2017-es portugáliai erdőtüzek például monokultúrás eukaliptusz-ültetvényekből indultak ki.

Magyarországon is veszélyt jelentenek a tüzek

Idehaza július 11-én a legmagasabb fokú hőségriasztás mellett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bejelentette az általános tűzgyújtási tilalmat. Ugyanazon a napon ismét kigyulladt a bugaci ősborókás a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Magyarország szerencsére egyelőre nem tekinthető kiemelten tűzveszélyes országnak, a NÉBIH nyilvános tájékoztatása szerint a vegetációtüzek nagyrésze gondatlanság vagy szándékos tűzgyújtás miatt következik be. Azonban most veszélyes időszakban vagyunk. Az erdőtüzek 70-75 százaléka két időszak alatt alakul ki: A tavaszi hóolvadás utáni, február-áprilisi időszakban, illetve a nyári időszakban, különösen a száraz, aszályos nyarakon. Azonban a helyzet nálunk sem épp rózsás. A NAK tavaly novemberben arról írt, hogy a globális felmelegedés beindította folyamatok akár tízszeresére emelhetik a 2012-es, és 2022-es nagy tüzek kialakulásának esélyeit. Az Alföld kifejezetten kitett a tüzeknek, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged közötti négyszög az, ahol a legnagyobb a fenyegetés.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?