A halálos balesetek jelentős része a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része pedig a gépekkel való foglalatosság közben következik be. Érdemes szót ejteni arról is, hogy az állatok, a vegyszerek és a por is képes maradandó károsodásokat okozni, de ez persze nem törvényszerű. A nők esetében pedig nem ajánlatos traktort sem sokáig használni, főleg akkor nem, ha nem modern a jármű, hiszen akár meddőséget is okozhat.
Javulnak a számok, de még mindig sok a baleset
Hogy átfogóbb képet kapjunk az elmúlt évek mezőgazdasági munkabaleseteiről, a KSH adatait vettük szemügyre: 2016-ban az agrárágazatban még 18 végzetes kimenetelű munkabaleset történt, 2017-re azonban 33 százalékkal, 2018-ra pedig további 17 százalékkal csökkent a számuk. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetek száma is folyamatosan csökkent: 2016-ban 837, 2017-ben 654, 2018-ban 626 eset fordult elő. 2019-ben azonban újra megugrottak a számok: összesen 679 baleset történt, melyből 8 halálos kimenetelű volt és 4 súlyos csonkulással járt. Mind a 12 esetet férfi szenvedte el. A Munkavédelem Foglalkoztatás - felügyelet adataiból pedig az derült ki, hogy 2020-ban 614 munkabaleset történt az agráriumban - ebbe beletartozik a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás is -, ez jelentősen kevesebb a 2019-es évnél. A férfiak száma 2020-ban is dominált, hiszen 503 esetben történt velük baleset, míg a nőknél 115-ször.
2021-ben romlottak a számok
A tavalyi évben 605 baleset történt a mezőgazdaságban, melyből 6 halálos kimenetelű volt, mind a 6 esetben férfi vesztette életét. A súlyos csonkolásos esetek száma 3 volt (szintén férfiak), egyéb súlyos sérülésekből pedig 6 esetet tartanak számon, 5 férfit és egy nőt. Az erdőgazdálkodásban és a halászatban azonban nem történt sem halálos, sem súlyos baleset. Az élelmiszeriparban viszont már nem ilyen jó a helyzet: 2020-ban 1392 baleset történt, melyből 2 súlyos csonkolással járt, de senki nem vesztette életét az ágazatban, ellenben 2021-el: ebben az évben ugyanis 1417 balesetből 5 halálos volt (két férfi és három nő), két férfi és egy nő pedig súlyos csonkulást szenvedett.
Mitől veszélyes ez az ágazat?
A mezőgazdaság az egyik legjobban fejlődő ágazattá nőtte ki magát, a modern technológia mondhatni, berobbant a termelők életébe. Ez persze a biztonságot is tovább növeli, ennek ellenére baleset - mint mindenhol - előfordulhatnak. A baj tulajdonképpen bármikor, bárhogy bekövetkezhet, de általánosságban elmondható, hogy a gépekkel való foglalatosság a legkockázatosabb, de említhető az áramütésveszély vagy a fárasztó testhelyzetben, nagy emelésekből adódó sérülések is. De okozhat problémát a növényvédő szerek, olajok, állatgyógyászati készítmények helytelen használata, a por belégzése asztmát okozhat, valamint bőrbetegségek és állatról emberre terjedő fertőző betegségek is előfordulhatnak.
A tapasztalatlanság és a képzettség hiánya is okozhat gondokat: az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót), mely során a helyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabaleset bekövetkezésének esélye - és, mint tudjuk, az agráriumban nem ritka a szakképzetlen munkaerő, főleg, ha fizikai munkáról van szó. Az oktatás hiányáráról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben:
Már 2024-ben is történt tragédia, baleset
Idén júliusban, ahogyan lapunk is beszámolt róla, áramütést szenvedett és meghalt egy permetező traktor vezetője Letenyén. a nagykerekű jármű permetező rúdja hozzáért a magasfeszültségű kábelhez. Amikor a 62 éves letenyei férfi ki akart szállni a traktorból, megrázta az áram.
Áprilisban pedig tizennégy személyt kellett kórházba szállítani, miután ammónia jutott a levegőbe egy kisvárdai üzem egyik helyiségében. Az érintettek égő, kaparó torokfájdalomra és köhögésre panaszkodtak, de szerencsére rövid időn belül el is hagyhatták a kórházat. A súlyos ammóniamérgezés egyébként tüdőkárosodást és akár halált is okozhat, így szerencse, hogy nem történt nagyobb tragédia.
Emelkednek a bírságok is
Sajnos 2023 sem telt el tragédia nélkül, összesen kilencen vesztették életüket mezőgazdasági munkavégzés során. A hatóságok is egyre komolyabban veszik a biztonságos munkavégzést, amit jól mutat az is, hogy 2024. február 14. napján megjelent egy új jogszabályváltozás a Magyar Közlönyben (24 és 25/2024. (II.14.) Korm. rendelet). Emellett változik az úgynevezett munkaügyi bírság alsó határa is, mégpedig 30.000 Ft-ról 150.000 Ft-ra, a maximális összege pedig az alkalmazotti létszámtól függően 10 millió forintról 20, illetve 25 millió forintra emelkedik.
Újabb veszély a láthatáron?
Bár az adatok is azt támasztják elő, hogy ugyan javulni látszik a helyzet, az ördög nem alszik, és újabb gondokkal találhatják szembe magukat az ágazat szereplői: ez pedig nem más, mint a tűz. Évről évre nagyobb veszélyt és megoldandó problémát jelentenek a mezőgazdasági tűzesetek. Ezek ugyanis adott esetben rendkívül gyorsan el tudnak terjedni, nagy területet érinthetnek és tekintélyes anyagi és egyéb kárral járhatnak.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatközlése alapján 2022-ben mintegy 331 négyzetkilométernyi terület égett le Magyarországon, ami tízszerese volt az egy évvel korábbinak. A szabadtéri tűzesetek száma 2022-ben 971 volt, ami 9%-kal volt több, mint 2021-ben. A mezőgazdasági tüzek mintegy 54%-a az aratással függ össze, ami pedig a gabonatáblákon történt tűzeseteket illeti, abból 571%-kal volt több az egy évvel korábbinál, míg a leégett gabona összterülete elérte a 338 hektárt, ami pedig 33-szorosa volt a 2021-es számoknak. Ezek még annak fényében is elég riasztó statisztikák, hogy tudjuk, a 2022-es év rendkívül aszályos volt. 2022-ben az ismert adatok alapján mintegy 85 mezőgazdasági erő- és munkagép égett ki. Éppen ezért kiemelten kell erre is figyelni a jövőben a balesetek elkerülése érdekében.