Európában a zöldségek és gyümölcsök tápanyagát adó termesztőközegek leggyakoribb összetevője a tőzeg. Ennek a kitermelésekor azonban sok üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, használata pedig csökkentheti a biológiai sokféleséget és a vízminőséget is. A kertészeti ágazatban ezért a tőzegtől való függés csökkentése mind környezetvédelmi, mind szakpolitikai prioritássá vált. Bár a tőzegnek léteznek kereskedelmi forgalomban kapható alternatívái, azok egyrészt nem terjedtek el, másrészt azok is aggályosak környezetvédelmi és élelmezésbiztonsági szempontból - írja közelményében a Corvinus Egyetem.
Globális felmelegedés: ez jelentheti a megoldást
A júniusban indult, nemzetközi Hort2thefuture projekttel megoldást kívánnak találni a kertészeti ágazat fenntarthatósági problémáira. A kutatás Horizon Europe program ernyője alatt, az NKFI Alap társfinanszírozásával zajlik, a magyar akadémiai szférából a Corvinus Egyetem Fenntartható Élelmezés Kutatóközpontjának munkatársai, Jámbor Attila, Török Áron és Maró Zalán vesznek benne részt. A programban 13 ország 28 szervezete működik együtt: egyetemek és kutatóintézetek mellett szakmai érdekképviseletek, termelők, forgalmazók is bekapcsolódnak.
Legyen tőzeghelyettes, legyen kevesebb a növényvédő szer, legyen lazább a talaj.
A kertészeti kutatás célja, hogy olcsó, könnyen használható és méretezhető termesztőközegeket hozzon létre olyan EU-n belüli nyersanyagokból, amelyeknek a tőzegnél lényegesen kisebb a környezeti lábnyoma. A projekt további törekvése, hogy olyan termékeket és gazdálkodási eszközöket fejlesszen ki, amikkel kevesebbet kell használni a mezőgazdasági inputanyagokból (szaporítóanyagokból, növényvédelmi szerekből, tápanyag-utánpótlásra szolgáló termékekből). A résztvevők szeretnék népszerűsíteni a talajszerkezetet javító új megoldásokat és a fenntarthatóbb kertészeti gyakorlatokat is.
Filléres trükk a kertben: így lehet bőséges termésed kevés gondozással
A projekt több, kézzelfogható eredményt is ígér, így többek között a tőzegnél alacsonyabb környezeti lábnyomú, faanyagkeverékből álló termesztőközegeket hoznak forgalomba, és ehhez olyan digitális döntéstámogatási eszközöket készítenek a termelőknek és a termesztőközeg-gyártóknak, amik segítenek a számukra legjobb tőzegalternatívák kiválasztásában.
A kutatók ehhez kapcsolódóan trágyázási és öntözési stratégiákat dolgoznak ki a tőzegmentes és a kevesebb tőzeget tartalmazó termesztőközegekhez, és megoldásokat kínálnak majd a talajtömörödés megelőzésére, csökkentésére. A résztvevők új szerves, mikrobiális és kémiai termékeket is létrehoznak majd a talajszerkezet javítására, és olyan új, nano- és mikrobuborékos öntözési technológiákat fejlesztenek, amivel a növények több oxigénhez fognak jutni a tömörödött talajokban.
A legtöbben erre nem is figyelnek, pedig a jövőnk múlhat rajta
Valós vásárlási döntéseket is tesztelnek
A magyar csapat irányításával dolgozzuk ki a programban azt a módszertant és azokat a döntéstámogató eszközöket, amelyekkel meg tudjuk vizsgálni az alternatív termelési rendszerek gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményét és életképességét. Ezen túl részt veszünk az életciklus- és fenntarthatósági elemzésekben, valamint a fenntarthatóbb alternatívák elterjedését ösztönző stratégiaalkotásban. Ehhez a valós vásárlói döntéseket is teszteljük, többek között az Oázis Kertészet bevonásával. A teljes program végső célja, hogy a fenntarthatóbb kertészeti termeléssel ellenállóbbá tegyük az európai agrár-élelmiszeripart
- mondta munkájukról Jámbor Attila, a Corvinus kutatója, a projekt résztvevője.
