A műanyagok egyik legnagyobb problémája, hogy nem bomlanak le természetes úton, hanem szétesve súlyos környezeti károkat okoznak. Folyamatosan keresünk olcsó és sokoldalú alternatívákat, de eközben egy friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a műanyagokat helyettesítő anyagok környezeti hatását is alaposan meg kell vizsgálni. A probléma egyik részét a műanyagok és bioanyagok szálai jelentik. Ezek a mikroműanyagok és mikrobioanyagok ruhákból, törlőkendőkből, és más higiéniai termékekből származhatnak, a mosógépből szennyvízként vagy víztisztítók üledékéből trágyaként kerülnek a környezetbe. A kutatók, a Plymouthi és Bathi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, mi történik ezekkel az anyagokkal miután kikerülnek a természetbe - írja az Index.
A föld termékenyebb talajjá válik a korhadó növényi anyagokat fogyasztó és a talajba juttató földigiliszták munkája révén. A kutatók azt vizsgálták, hogy ezek az állatok miként reagálnak a környezetükben felbukkanó poliészter vagy módosított cellulóz-alapú viszkóz- és lyocellszálakra.
A viszkóz műselyem cellulózalapú, félszintetikus szál, amelyet fenyőből, bambuszból vagy szalmából készítenek. A XX. század eleje óta gyártják, Magyarországon 1943 óta. A viszkóz előállítása energiaigényes és veszélyes anyagok felhazsnálásával történik, ezért az 1980-as években kifejlesztették a lyocellt, amely újrafelhasználható oldóanyaggal készül. A lyocell jobb nedvszívó képességgel és puhább tapintással rendelkezik, és népszerű a ruházati iparban és lakástextíliákban.
Itt a csúf igazság: riasztó, mikkel vannak tele a magyar szántóföldek is
A brit tudósok kísérletei során a nagyobb mennyiségben poliészterrel érintkező giliszták 30 százaléka elpusztult 72 órán belül. A lyocell esetében a halandóság 60 százalékra, míg a viszkóznál 80 százalékos arányra volt tehető.
Egy másik teszt során a kutatók azt vizsgálták, hogy hosszú távon hogyan hatnak a szálak a környezetben élő gilisztákra. A viszkózszálakat tartalmazó talajban a giliszták kevésbé szaporodtak, mint amikor poliészterrel érintkeztek. A lyocellszálak jelenléte nemcsak a növekedésüket akadályozta, hanem csökkentette a talaj dúsításában végzett tevékenységüket is. A kutatók szerint az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a mikroműanyagok elleni küzdelmet nem szabad túlzottan leegyszerűsíteni, és az alternatív anyagokat is alaposan tesztelni kell.
Káros anyagok halmozódtak fel a földekben: ezt már mi is megérezhetjük
2022-ben globálisan több mint 320 ezer tonna biológiai eredetű, biológiailag lebomló szálat állítottak elő, aminek jelentős része a természetben végzi. Elmaradt azonban ezek környezeti hatásának vizsgálataű
- mondta a kutatás egyik szerzője, dr. Winnie Courtene-Jones. Az eredmény egyik előzménye egy 2024-es kutatás, amely szerint a biológiailag lebomló teafilterek 15 százalékkal növelték a giliszták halálozási arányát, és negatívan befolyásolták szaporodásukat.
