Az idei dinnyeszezon a szokásosnál körülbelül 10 nappal korábban indult Magyarországon. A hozamok alapvetően megfelelően alakultak, azzal, hogy az április elején kiültetett korai dinnyéké értelemszerűen alacsonyabb volt, mint a későbbi ültetésű fajtáké - írta meg a FruitVeB. A minőséggel sem volt probléma, de megjegyzendő, hogy a nagy meleg miatt az atkák elleni védekezés a szokásosnál kicsit nehezebb volt. A júliusi, kifejezetten nagy meleg jelentős károkat okozhatott azokban az állományokban, amelyekben a lomb nem volt elegendő, könnyedén megégette a termést. Az egyik legnagyobb kihívást ebben a júliusi hőségidőszakban az UV-sugárzás elleni védekezés jelentette. A napégett dinnye héja esztétikailag sem a legszebb, és így nyilván az értékesítést is befolyásolhatja, de extrém égés esetén a belső rész is sérülhet. A dinnyék pultontarthatóságával probléma nem volt, negatív visszajelzés semmilyen részről nem érkezett.
A békési dinnye jelentős része már lement, de lesznek még későbbi fajták, és bár kevesebb termelőnél ugyan, de mindenképpen lesz még Békés megyében dinnye. A következő 2 hétben a csúcsidőszakhoz képest nagyságrendileg negyedére csökken a mennyiség, de augusztus 5-10-ig még biztosan lesz Békés megye térségében dinnye.
Kelet-Magyarországon az idei évben 30%-kal növekedett a termőfelület. Ez főleg a hibrid fajtákat érintette, tehát nem csak a gyengébb termelési módú terület növekedett, hanem a jó minőségű dinnyék mennyisége is. A szezon már elkezdődött, a profi termelők itt is már a békési szezon után elkezdenek szedni, de ez nyilván még nem jelentős mennyiség. Szabolcsban is jelentkezik a korai szezonkezdés, itt jellemzően augusztus 5-e körül szokott eljönni a csúcsidőszak, de idén már július végén meghatározó a szabolcsi dinnye mennyisége is. Ebben a termesztőkörzetben a saját gyökerű és az oltott dinnyék szedése is megkezdődött már. Akárcsak Békés megyében, az utóbbi 10-15 napban Kelet-Magyarországon is a legnagyobb kihívásnak az UV-sugárzás elleni védelem bizonyult, többször kellett napégés elleni védekezést eszközölni a termelőknek.
A dinnyefélék fogyasztás Európában csökkenést mutat hazánkban stagnál (10 kg/fő/év körül). Exportpiacokon lenne lehetőség arra, hogy a 20 évvel ezelőtti helyünkre visszakerüljünk, ehhez az árualapunk a tavalyi évben és az idén is adott, a belföldi értékesítésnek pedig felső korlátja van.